Nizza lesújt a turistahajókra
„Nem hagyom, hogy a túlturizmus megfojtsa Nizzát” – jelentette ki Christian Estrosi polgármester, aki betiltja a turistahajók kikötését a városban.
Sok európai kikötő lakosaihoz hasonlóan a nizzaiaknak is elegük van turisták tömegéből, amely egyre jelentősebb része szállodahajókon érkezik. Ezt érzékelve Christian Estrosi polgármester a hagyományos nizzai újévi ünnepségen megígérte a lakosságnak, hogy
azoknak a hajójáratoknak, amelyek szennyeznek, kiteszik az olcsó vendégeiket, akik semmit sem fogyasztanak, csak szemetet hagynak maguk után, nincs itt helyük.
„Nem akarom, hogy úszó szállodák vessenek horgonyt Nizza előtt” – tette hozzá.
Christian Estrosi hivatala később pontosított az Euronewsnak. Mint írták, csak olyan hajókat engedélyeznek kikötni, amelyek hossza nem haladja meg a 190 méter, és befogadóképességük kevesebb 900 utasnál.
A polgármester minden olyan hajójáratot be akar tiltani, amelyet meglévő szerződés enged, a jövőre tekintettel pedig tiltó rendeletet készíttet. Az intézkedés 2025. július 1-jével léphet életbe.
A polgármester arra számít, hogy a Nizzába sétahajóval érkező turisták száma 70 százalékkal csökkenhet.
Estrosi példának hozta fel Velencét, amely már lépett a sétahajók ellen és „visszanyerte szépségét és tájképét”.
Nizza csak a nem fogyasztó turistákból nem kér
A turistákat nem akarják teljesen kitiltani a városból. Ez nagy hiba is lenne, mivel a nizzai metropolisz bevételeinek 40 százalékát az idegenforgalom adja. A sétahajóval érkezők azonban nem költenek sokat a helyi vállalkozásoknál, mivel az akár 5 ezer utas befogadására is alkalmas szállodahajók szinte mindennel ellátják őket. Éppen ezért a fogadóváros inkább csak a kárát látja az így érkező külföldieknek.
A fjordtúrákról népszerű norvégiai Bergenben készült tanulmány szerint a turisták 40 százaléka el sem hagyta a hajót, akik pedig partra szálltak, átlagosan kevesebb mint 23 eurót költöttek. A sétahajós iparág azonban azzal érvel, hogy az utasok átlagos hozzájárulása a helyi gazdasághoz jóval magasabb, napi 91 euró.
A turistahajók kikötésének betiltása még egyáltalán nem biztos
Az iparág részéről a Cruise Lines International Association (CLIA) közölte, hogy „sajnáljuk a nizzai polgármester kijelentéseit, amelyek méltánytalanul megbélyegzik mind a turisztikai szakembereket, mind az utasainkat”.
A francia sajtó úgy tudja, hogy Christian Estrosinak nincs hatásköre a sétahajók betiltására, mivel arról a kikötő és a kereskedelmi kamara dönthetnek. A városvezetőnek ugyanakkor lehet erre befolyása, már csak azért is, mert több francia kormányban is miniszteri pozíciót töltött be, sőt, a nizzai kikötőket birtokló Provence-Alpes-Cote d’Azur regionális tanácsának korábbi elnöke.
A szakértők pedig megkérdőjelezik a július 1-jei határidőt, mivel az meglehetősen optimista egy ilyen tilalom bevezetéséhez.
Jacky Bonnemains, a Robin des Bois környezetvédelmi civilszervezet vezetője szerint ráadásul a nagy hajók így is-úgy is kikötnének, legfeljebb egy távolabbi kikötőbe, ahonnan buszokkal szállítanák őket Nizzába. Szerinte a polgármester lépése egy „politikai show”. Bonnemains itt arra utalt, hogy alig két hete derült ki, hogy Nizza lesz az ENSZ júniusi óceáni konferenciájának házigazdája.
A környezetvédelmi lobbi ugyanakkor összességében jól fogadta az ötletet, bár annak hatása várhatóan eltörpül a térségben megnövekedett légi közlekedés mellett. A nizzai Cote d’Azur repülőteret jelenleg is fejlesztik, a kapacitása évi 18 millió utazóra nő a jelenlegi 14 millióról. A beruházást az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós hitellel támogatta.
Európa a világ egyik legnagyobb turistahajó-piaca, az Eurostat adatai szerint 2023-ban rekordszámú, 16,4 millió turista érkezett sétahajóval az uniós kikötőkbe, ami ötmillióval több volt, mint egy évtizeddel korábban.
Repülőjegy-vásárlási toplista, avagy hova utazhatunk olcsón 2025-ben?
Ha nem is minden út vezet Rómába, tavaly az olasz főváros vezette az egyénileg utazó magyarok repülőjegy-vásárlásai alapján összeállt toplistát, megelőzve Londont, a kint dolgozó honfitársaink sokasága miatt sokáig listavezető várost. Idén mérvadó lehet a tavalyi kedvenc úti célok sorrendje. Kedvező előjel az extraprofitadó eltörlése, ami az áremelés ellen hat, tartósan gyenge forint esetén viszont drágulhatnak a repjegyek. Pénztárcabarát úti célok és toplisták 2025-ben.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
