késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Milyen hatással lesz az amerikai gazdaságra Elon Musk tömeges leépítése?
Az Egyesült Államok történetének legnagyobb létszámleépítése lehet Donald Trump kormányzatának és Elon Musk hivatalának tisztogatása a szövetségi alkalmazottak körében, és közgazdászok szerint ez valószínűleg hatással lesz az amerikai gazdaságra is helyi szinten, mivel az állam az ország legnagyobb munkaadója.
Bár a CNBC tudósítása szerint egyelőre nem világos, hogy Elon Musk úgynevezett kormányzati hatékonysági minisztériumának (DOGE) tisztogatása pontosan hány embert érint, már eddig valószínűleg legalább tízezres nagyságrendről van szó.
A kormányzat például utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy bocsássák el a „próbaidős” alkalmazottakat. Olyanokról van szó, akik csak egy-két éve dolgoznak a szövetségi kormányzatnál, és még nem rendelkeznek teljes körű közszolgálati védelemmel.
A legfrissebb, tavaly májusi hivatalos adatok szerint mintegy 22 ezer szövetségi alkalmazott volt próbaidős. Rajtuk kívül több mint 75 ezer közszolga elfogadta az ajánlatot a közös megegyezéssel való távozásra, hogy szeptemberig kapja a fizetését.
Becslések szerint 100-200 ezer embernek mondtak már fel.
Nincs még vége Elon Musk tömeges leépítésének
Callie Cox, a Ritholtz Wealth Management vezető piaci stratégája szerint ez már is „messze az amerikai történelem legnagyobb létszámleépítése”, és ezzel még nincsen vége.
Szabadságra küldték a USAID segélyszervezet teljes személyzetét, 1600 alkalmazottat elbocsátanak. Az AP amerikai hírügynökség összesítése szerint veszélyben vannak azok is, akiket egy éve neveztek ki új posztjukra, ahol próbaidősek, valamint az összes szövetségi hivatal alkalmazottai az adóhatóságtól a nemzeti parkokon keresztül a védelmi minisztériumig. „Hamarosan a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy az amerikai gazdaságot az emberek mozgatják” – figyelmeztetett Cox.
Az elbocsátások aránya messze meghaladja az eddigi legnagyobb vállalati leépítésekét:
- az IBM 1993-ban hatvanezer,
- a Citigroup 2008-ban és a Sears, Roebuck 1993-ban 50-50 ezer embernek mondott fel.
Ugyanennyi embertől vált meg 2011 szeptemberében az amerikai hadsereg is, amikor Barack Obama elnök elrendelte a csapatkivonást Afganisztánból és Irakból.
A közszolgálatban azonban a tömeges leépítések 1995 és 2003 között évente maximum 9000–23 000 embert érintettek.
A tömeges leépítések potenciális gazdasági hatása
A munkahely elvesztése fájdalmas lehet a háztartás pénzügyei szempontjából, hiszen rendszeres jövedelem nélkül maradnak azok, akik nem tudnak gyorsan új állást találni.
A munkanélküli-segély átmeneti átmeneti megoldást jelenthet,
de a munkaügyi minisztérium adatai szerint átlagosan csak a korábbi bér egyharmadát pótolja.
A munkahelyüket elvesztők többsége hosszú távon is nehezen talál új, teljes munkaidős állást – derült ki Henry Farber, a Princeton Egyetem emeritus közgazdászprofesszorának 2016-os kutatásából, amelyben 1981 és 2015 közötti adatokat vizsgált. Jelenleg is nehéz elhelyezkedni a magánszektorban.
A gazdasági hatásokat nem csupán az érintettek és a családjuk érzi meg, hanem azok a vállalkozások is, amelyektől árukat és szolgáltatásokat vásároltak volna0ľ hangsúlyozta Erica Groshen, a Cornell Egyetem vezető közgazdasági tanácsadója.
Washington nagy bajban
A dominóhatás átterjed a helyi gazdaságokban olyan vállalkozásokra, amelyek látszólag semmilyen kapcsolatban nem állnak a szövetségi kormánnyal
– ért egyet Ernie Tedeschi, a Yale Egyetem Költségvetési Laboratóriumának közgazdasági igazgatója is. Az elbocsátott dolgozók ugyanis kevesebbet költhetnek a helyi kávézókban, éttermekben és napközikben.
A tömeges elbocsátásoknak pszichológiai tényezője is van. Más szövetségi alkalmazottak, akik féltik az állásukat, visszavehetnek a költekezésből, és elhalaszthatják a nagy értékű vásárlásokat. A szövetségi kormányhoz vagy a szövetségi munkaerőhöz kötődő vállalkozások a bizonytalanság miatt leállíthatják a munkaerő-felvételt és a beruházásokat.
Washingtonban például a munkanélküliség „jelentős” növekedése várható, ami a fővárost „enyhe recesszióba” taszítaná – írta múlt heti jegyzetében a Moody’s két közgazdásza, Adam Kamins és Justin Begley. A két szomszédos állam, Maryland és Virginia gazdasága nem szenved majd ugyanolyan mértékben, de „jelentős” károk érik.
Nem süllyed tőle recesszióba az amerikai gazdaság
Arra nem számítanak a közgazdászok, hogy a létszámleépítésnek nagy hatása lenne a teljes amerikai gazdaságra. Tedeschi becslése szerint nagyjából egy tized százalékpontot faragna le az éves amerikai GDP-ből, ha 200 ezer munkavállaló veszítené el állását. „Ez önmagában nem okoz recessziót” – fogalmazott.
Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy tavaly 2,4 millió új munkahelyet hoztak létre, csak decemberben 256 ezret. A Capital Economics nem is módosította lefelé a gazdasági növekedési előrejelzéseit a tömeges elbocsátások miatt.
A nagymértékű leépítések azonban további nyomást helyeznek a világ legnagyobb gazdaságára
a vámok és a tömeges deportálások mellett. „Egészséges volt a gazdaság 2025 elején. Mos azonban hirtelen számos komoly potenciális ellenszél érte, és a tömeges leépítés az egyik ilyen” – fogalmazott Tedeschi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.