Donald Trump megunta a Boeing bénázását

Donald Trump elégedetlen a Boeing teljesítményével, mivel késik az elnöki különgépek leszállítása. Az amerikai vezető nem zárta ki, hogy a Fehér Ház végül más, használt repülőgépet vásárol külföldről, amit később elnöki különgépként használna, bár erről részleteket nem osztott meg.

Donald Trump még az első ciklusában 3,9 milliárd dolláros szerződést kötött a céggel: a Boeingnek 2024-ig kellett volna leszállítania az új gépeket, amelyek leváltanák az idősebb George Bush óta szolgálatban lévő két 747-est. 

A vállalat azonban termelési hibák miatt nem tudta teljesíteni a vállalását és több mint kétmilliárd dollárral lépte túl eddig a rögzített költségvetést. A Boeing Air Force One programja 2029-ig, vagy még tovább is elhúzódhat, miközben a vállalat évek óta problémák sokaságával küzd, így tavaly csúnyán alulmaradt az Airbusszal szemben.

Égből pottyant ajtó

A vállalkozás kálváriája évek óta tart, tavaly januárban az Alaska Air menet közben égből pottyant vészkijárati ajtaja okozott kellemetlenséget: a gépen egy hűtőszekrény-nagyságú lyuk keletkezett majdnem ötezer méteres magasságban. A pilótáknak sikerült letenniük a sérült gépet, a fedélzeten tartózkodó 177 ember közül senki nem sérült meg. A hatóságok végül 

A balesetet a gyári hibás, kilazult rögzítések okozták. Szintén emlékezetesnek számít, amikor Antony Blinken korábbi amerikai külügyminiszter Boeingja is meghibásodott, így Zürichben ragadt a politikus. Blinkenért egy kisebb gépet küldtek, a stábja viszont kénytelen volt kereskedelmi járatokon hazautazni, ami aligha javította a cég hírnevét.

Azóta beragadt futómű miatti kényszerleszállások, tűzesetek, elhagyott, jobb esetben csak kilazult alkatrészek okozta hibák, a gyártás során a beszállítóknál tapasztalt minőség-ellenőrzési kritikák miatt került kereszttűzbe a világ második legnagyobb polgárirepülőgép-gyártója. Tavaly júniusban például Új-Zélandon hajtott végre kényszerleszállást egy Boeing 737-800-as, 

Sőt, a vállalat kénytelen volt megegyezni az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek értelmében a cég bűnösnek vallja magát, és 487,2 millió dolláros (közel 177 milliárd forint) bírságot fizet két halálos kimenetelű baleset miatt. A Boeing így elkerüli a hosszadalmas büntetőeljárást a 2018-as indonéziai és a 2019-es etiópiai katasztrófáért, amelyekben a cég 737 Max gépei zuhantak le, 346 ember halálát okozva.

Ezen felül a munkavállalókkal kialakult viták sem segítették a repülőgépgyártót. A Washington államban lévő üzemek dolgozói csaknem két hónapon át sztrájkoltak, hogy nyomatékosítsák követeléseiket. Emiatt hetekre leállt a 737 Max és a 777-es utasszállító, valamint a 767-es teherszállító repülőgép összeszerelése. 

A fokozott kormányzati ellenőrzés és a sztrájkok miatt a Boeing tavaly kevesebb mint feleannyi kereskedelmi repülőgépet szállított le a megrendelőknek, mint az európai riválisa, az Airbus, és harmadannyit, mint két éve. A veszteségek miatt októberben már volt, aki a Boeing csődjét sem zárta ki az évek óta veszteséges cégnél, bár ez egyelőre nem következett be.

Az már csak hab volt a tortán, amikor a világűrben ragadt két űrhajós, miután meghibásodott a Boeing Starliner űrhajója. Tavaly novemberben arról érkezett hír, hogy több száz magasan képzett mérnökétől megválik a vállalat, míg a légitársaságok már korábban figyelmeztették a befektetőket, hogy a későn érkező repülőgépek gyengítik a teljesítményüket.