Elon Musk amerikai kormányzaton belüli szerepét sokan bírálták, mert az a világ leggazdagabb emberének kedvezhet, miközben hátrányos helyzetbe hozhatja versenytársait. Musk hat vállalata már most is körülbelül 20 milliárd dollár értékű állami megrendelésből profitál – amelyeket a milliárdos állítása szerint „kizárólag érdemei alapján nyertek el”, és amelyek jó ár-érték arányt biztosítottak az állam számára. Ezen túl bőkezű állami támogatásban is részesülnek vállalkozásai.
Musk, aki több mint 250 millió dollárral támogatta Trump 2024-es újraválasztási kampányát, megbízást kapott az elnöktől egy költségvetési megszorító kampány levezénylésére. A gond csak az, hogy Musk hatókörébe olyan intézmények is beletartoznak, amelyek korábban vizsgálatokat folytattak vagy bírságot szabtak ki a Tesla és a SpaceX ellen. Nézzük, hogyan érinti Musk cégeit az új felállás.
Musk maga is elismerte, hogy túl nagy árat fizetett a Twitterért, amikor 2022-ben 44 milliárd dollárért megvásárolta a mostanra X néven ismert közösségimédia-platformot. Azonban
a milliárdos kormányzati befolyása egybeesett az X pénzügyi helyzetének javulásával, mivel hirdetők – köztük az Amazon – kezdtek visszatérni a platformra.
A Department of Government Efficiency (Doge, vagyis Kormányzati Hatékonysági Minisztérium), amelynek élén Musk áll, látványos támadást indított a szövetségi bürokrácia ellen – részben épp az X-en keresztül. Itt osztja meg Musk az általa legkirívóbbnak tartott állami pazarlás példáit, és a Trump-kormányzat kulcsfontosságú döntései is ezen a platformon kerülnek nyilvánosságra. Emellett Musk az X-en keresztül támadja kritikusait is.
Az X pénzügyi helyzete – amely korábban annyira rossz volt, hogy Musk a csőd lehetőségét is felvetette – javult.
A múlt héten az X megvásárlásához kapcsolódó több milliárd dolláros adósságot végre majdnem névértéken sikerült eladni, ami hatalmas megkönnyebbülést jelentett a finanszírozásban részt vevő bankoknak.
A platform ellen ugyanakkor az EU vizsgálatot indított, az uniós hatóságok szerint álhírek terjedését segítheti elő. Bár Brüsszel nem mutat hajlandóságot a szabályozás enyhítésére, a Fehér Ház jelezte, hogy az Egyesült Államok NATO iránti támogatása akár attól is függhet, hogy Európa visszafogja-e az amerikai technológiai vállalatokra vonatkozó szabályozásait.
Az elektromos járművek és akkumulátorok gyártója Musk birodalmának központi eleme, és jelenleg 150 milliárd dolláros személyes vagyonának legnagyobb forrása. A vállalatot azonban hátrányosan érintheti Trump agresszív hátraarca a kevésbé szennyező közlekedési formák támogatásától. Az évek során a Tesla
Trump eltörölte Joe Biden korábbi elnök célkitűzését, amely szerint 2030-ra az újonnan eladott amerikai járművek fele elektromos kellene hogy legyen. Emellett jelezte, hogy megszünteti az elektromos járművek vásárlásához nyújtott 7500 dolláros adókedvezményt és a kibocsátási kreditek rendszerét is.
Musk ugyanakkor elbagatellizálta a Tesla számára esetleges negatív hatásokat, mondván, hogy a közlekedés villamosítása elkerülhetetlen, és hogy a támogatások eltörlése inkább a kevésbé nyereséges versenytársakat fogja sújtani.
Trump EV-ellenes hozzáállása rosszkor jön a Teslának. Bár a Model Y továbbra is a világ legkelendőbb autója, az értékesítési adatok csökkennek, és a vállalat 2024-ben több mint egy évtized után először jelentett éves visszaesést az elektromos autók eladásaiban. Ez különösen Európában volt szembetűnő, ahol elemzők szerint az, hogy Musk beállt a radikális jobboldal (AfD) mögé Németországban, és az Egyesült Királyságban elidegenítette a vásárlókat.
További problémát jelenthet Trump kereskedelmi háborúja Kínával, amely a Tesla második legnagyobb piaca, valamint legnagyobb „gigagyárának” helyszíne. Musk itt próbál kormányzati engedélyt szerezni az önvezető autószoftvere fejlesztésére.
A stratégiai irányítást Elon egója vezérli, nem az, hogy mi a legjobb a Teslának. A politika felé való elmozdulás problémás, mert nem ad el autókat
– kommentálta a helyzetet a Financial Timesnak Ross Gerber, a Tesla egyik nagyrészvényese és Musk régi kritikusa.
Musk 350 milliárd dolláros startupja az Egyesült Államok űrprogramjának de facto üzemeltetőjévé vált, több milliárd dolláros állami szerződéseket nyerve el. Musk nagy vizionárius, a SpaceX célja immár a Mars kolonizálása. Trump különleges csodálattal viseltetik a vállalat iránt, győzelmi beszédében „szuperzseninek” nevezte Muskot, és méltatta a SpaceX történelmi technikai teljesítményét: a hatalmas Starship rakéta Mechazilla robotkarokkal történő elkapását.
Az elnök a NASA élére Jared Isaacmant, egy tech milliárdost nevezte ki, aki szoros kapcsolatot ápol Muskkal, és már két SpaceX-missziót is vezetett. Trump és Isaacman támogatásával a SpaceX előnye nőhet nagy riválisaival, a Boeinggel és az amazonos Jeff Bezos neve által fémjelzett Blue Originnal szemben.
Musk DOGE-n belüli bürokráciacsökkentő szerepe előnyt jelenthet számára a Szövetségi Légügyi Hatósággal (FAA), az Országos Munkaügyi Kapcsolatok Tanácsával (NLRB) és az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatával (USFWS) folytatott csatározásaiban is – ezek a szervek korábban azzal vádolták Muskot, hogy akadályozza a konkurenciát az innovációban.
A SpaceX piaci súlya még tovább nőhet, ha Trump sikeresen keresztülviszi az Egyesült Államok történetének legambiciózusabb rakétavédelmi pajzsát, amely „űrbázisú elfogók” kiépítését célozza. Jelenleg a SpaceX az egyetlen olyan vállalat, amely megbízhatóan képes több száz műholdat rövid időn belül pályára állítani.
A SpaceX részeként működő Starlink több mint 7 ezer alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból álló hálózat, amely a hagyományos, optikai kábelekre épülő globális széles sávú internetnek támaszt erős konkurenciát. Eredetileg távoli vidéki területek, légitársaságok és óceánjárók számára tervezték, de a technológia fejlődésével a felhasználási terület is bővült. A Starlink különösen fontos geopolitikailag érzékeny területeken, az ukrán hadsereg és részben a lakosság például ezen keresztül kommunikál, de a tajvani konfliktusban is stratégiai szerepe lehet.
A Biden-kormányzat igyekezett korlátozni a Starlink térhódítását. A felügyelő hatóság, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) késleltette a műholdflotta közel 30 ezerre történő bővítésére irányuló engedélykérelmet, és 2022-ben törölt egy csaknem 900 millió dolláros szerződést, amely vidéki széles sávú internetellátásra vonatkozott. Musk kormányzati szerepe révén a jövőben az ilyesfajta adminisztratív akadályok valószínűleg nem jelentenek majd problémát. Musk befolyása Trumpra azonban járt negatív hatásokkal is. Például
Ontario (Kanada legnépesebb tartománya) bejelentette, hogy felmondja a Starlinkkel kötött szerződését, válaszul Trump Kanadát sújtó vámfenyegetésére.
A Starlinket Brazíliában is ideiglenesen betiltották, miután Musk beavatkozott az X közösségi platformon zajló dezinformációs és cenzúrás vitába, támogatva a jobboldali politikai erőket.
A Trump-kormányzat elkötelezte magát az Egyesült Államok mesterségesintelligencia- (MI) dominanciájának megszilárdítása mellett, és azonnal visszavonta Biden egyik rendeletét, amely az iparág biztonsági és védelmi normáit igyekezett szabályozni. Ez a barátságos hozzáállás – valamint az a tény, hogy Trump MI-cárjának Musk egyik szoros szövetségesét, David Sacksot nevezte ki – kedvez a milliárdos két éve alapított MI-startupjának, az xAI-nak. Ugyanakkor
Trump politikája Musk legnagyobb riválisainak, köztük az OpenAI-nak is kedvez.
Musk társalapítója volt az OpenAI-nak, azóta azonban szembefordult a vállalattal, és több pert is indított ellene. Hétfőn merész felvásárlási ajánlatot tett az OpenAI-ra, hogy megakadályozza annak profitorientált vállalattá történő átalakulását, vagyis egy új versenytárs létrejöttét. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója reakciója:
mélységesen Amerika-ellenes lenne politikai hatalmat használni versenytársak ellehetetlenítésére.
Musk megígérte, hogy nem él vissza a helyzetével, ennek ellenére az OpenAI-ban aggodalmak merültek fel Musk és Trump közeli viszonya miatt.
Musk az X-en keresztül kritizálta a Fehér Ház egyik mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezését is: nyilvánosan megkérdőjelezte egy Trump által támogatott 500 milliárd dolláros infrastrukturális projekt létrehozását, amelyben az OpenAI és a japán SoftBank is részt venne.
A Neuralink, Musk agyi implantátumokat fejlesztő vállalata, tavaly először ültetett be egy elektródát emberi agyba, lehetővé téve a páciens számára, hogy gondolatai révén vezéreljen telefonokat és számítógépeket. Jelenleg szigorúan szabályozott klinikai kísérleteket folytat az Egyesült Államokban, de nincs arra utaló jel, hogy a Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA) enyhítené az ellenőrzéseit.
A Neuralink Kanadában is toboroz pácienseket, ez a tevékenység azonban veszélybe kerülhet, ha az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi háború fokozódik.
A The Boring Company, Musk alagútépítő vállalata, amely a városi dugók enyhítésére kínál megoldásokat,
Ugyanakkor más megbízások a helyi ellenállás miatt kudarcba fulladtak. Trump győzelme óta a vállalat vezérigazgatója, Steve Davis bekerült a DOGE-ba, ő vezeti a kormányzati kiadások lefaragását célzó munkacsoportot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.