Drasztikusan csökken Kína tőkevonzó képessége – Hszi Csin-ping akcióba lépett

Prominens iparvállalatok vezetőit fogadja még a héten Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy felpezsdítse az országa iránti befektetői érdeklődést, válaszul a kibontakozó amerikai vámháborús hadüzenetekre. A Reuters több forrásból is úgy értesült, hogy pénteken az elnöknél vizitál többek között a BMW és a Mercedes globális főnöke, valamint a Qualcomm csipgyártó vezetője. 

Az esemény a múlt hét végén zárult Kínai Fejlesztési Fórumot (CDF) követi, amely a helyi üzleti élet legnagyobb éves összejövetelének számít, s amelyen Li Csiang miniszterelnök felszólította a világ országait, hogy nyissák meg piacukat, és küzdjenek a növekvő instabilitás és bizonytalanság ellen. Li megígérte, hogy ebben a pekingi kormányzat makrogazdasági vonalon minden tőle telhető támogatást megad. A CDF-en a kereskedelmi tárca vezetői a többi között

• az Apple,
• a Pfizer,
• a Mastercard
• és a Cargill

ügyvezetőivel közvetlenül is tárgyaltak a kínai befektetési lehetőségekről. A pekingi kormányzat hirtelen támadt üzletszerző aktivitásának a hátterében egyetlen, a múlt hónapban publikált riasztó adat áll, éspedig az, hogy a Kínát megcélzó közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) értéke tavaly – változatlan árfolyamon számítva – 27,1 százalékkal esett vissza 2023-hoz képest. 

Kína lejtmenetbe került, megakadt a tőkebeáramlás

Ekkora zuhanást legutóbb 2008-ban, a gazdasági-pénzügyi világválság idején mértek. Az utóbbi években a nemzetközi piacon tevékenykedő nagyvállalatok oldani akarták a Kínától való függésüket, ezért gyártást vittek haza vagy máshová, el az országból. 

A pandémiát követően a beszállítói láncok összeomlása világított rá igazán, hogy a globalizáció terén Kína olyan megkerülhetetlen tényezővé vált, hogy már túlzott kockázatot jelent a multik számára. A Biden-adminisztráció a külföldön gyártó amerikai vállalatok hazahívása és a gazdasági önellátás érdekében ösztönözte is a hazaköltözést, s ebben a Trump-kormányzat sem gondolkozik másképp. A globalizáció helyett a diverzifikáció lett a fő motivációs erő a vállalati szférában.

egyrészt a gazdasági növekedés letért a 7 százalékos éves minimummal jellemzett pályáról, s tavaly és idén is csak 5 százalékos bővülést tud várhatóan produkálni, másrészt az ingatlanpiac összeomlása, a sokszor túlszabályozott üzleti környezet és a lakossági fogyasztás egyre enerváltabb dinamikája is megfontolásra késztette a beruházókat. 

Arról nem is szólva, hogy a beruházások közvetlen és közvetett állami támogatása is hozzáidomult a gazdaság gyengébb teljesítményéhez. 
Peking a világ üzleti vezetőivel való kapcsolatainak javítására is vágyik, hogy segítsen elhárítani a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett vámok miatt fellépő zavarokat. A globális autóiparra április 3-tól kivetett 25 százalékos amerikai büntetővám fényében különösen aktuálissá vált például a német autóipar nagyjaival való közvetlen konzultáció. 

beleértve a BMW-t, a Mercedest és a Volkswagent, noha piaci részesedésük újabban látványosan csökken, épp feltörekvő kínai versenytársaik térnyerése miatt. A német autógyártók a közelmúltban erre válaszul kínai technológiai cégekkel alakítottak ki partneri kapcsolatokat, hogy a helyi igényeknek maximálisan megfelelő modellekkel térjenek vissza az élmezőnybe.