Brüsszel döntése nyomán tarolták le a közösség piacát az ukrán termények – itt vannak a számok

Az Ukrajnával 2014-ben kötött társulási megállapodás 40 vámkontingenst állapított meg az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozóan, valamint számos belépési árkorlátozást. Ezeket a különböző elemeket annak idején gondosan megtárgyalták, figyelembe véve, hogy az ukrán termékeknek a versenyképesség és az általános mezőgazdasági szerkezet különbsége miatt esetlegesen negatív hatásuk lehet az uniós piacra – emlékeztet elemzésében a mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legnagyobb európai képviselete, a Copa-Cogeca.

A 2022-es orosz invázió után Brüsszelben az a döntés született, hogy a háborús erőfeszítések támogatása érdekében Ukrajnával ideiglenesen liberalizálják a kereskedelmet. Az Európai Unió piacán ennek a döntésnek számos mezőgazdasági termékre volt igen nagy hatása, és nyilvánvaló, hogy az unió mezőgazdasági termelői és mezőgazdasági szövetkezetei nem lesznek képesek tovább elviselni ezt a nyomást – mutat rá a Copa-Cogeca. Hozzátették: az uniós mezőgazdasági termelők és szövetkezetek hozzájárulhatnak az Ukrajna támogatására irányuló uniós erőfeszítésekhez, de nem viselhetik tovább azt az aránytalan terhet, amely a liberalizáció óta nehezedik rájuk.

Az első kereskedelmet liberalizáló brüsszeli döntés 2022 júniusában lépett hatályba, ezt követően 2024 júniusáig meghosszabbították, majd újráztak 2025 júniusáig. Az utóbbi hosszabbításkor az akkori folyamatos és kitartó gazdatüntetések nyomására néhány érzékeny termék – például a baromfi, a cukor, a tojás, a méz, a zab és a kukorica – esetében meghatározott küszöbértékek mellett újra vámokat vezettek be. Ez a liberalizáció néhány kulcsfontosságú mezőgazdasági termék esetében az EU piacának teljes elárasztását eredményezte.

Ha összehasonlítjuk a liberalizáció előtti és utáni időszakot, az import növekedése egyszerűen óriási:

Természetesen, ahogyan az várható volt, ez a hatalmas növekedés hatással volt a piacra az árak csökkenésével, a piacok elvesztésével és a kereskedelem lassulásával. A helyzet realitását felismerve úgy döntöttek, hogy a jelenlegi, 2025 júniusáig tartó ATM-be bizonyos korlátokat építenek be, azonban ezek nem elegendők. Azon termékek esetében, amelyeknél a vámok újbóli bevezetése után egy maximális küszöbértéket állapítanak meg, a küszöbérték túl magas.

A cukor esetében például egyértelmű, hogy az EU cukorpiacának destabilizálódása hosszú távú károkat okozhat az ágazatnak – mutatott rá a Copa-Cogeca. Az uniós termelők szigorú szabályozási keretek között működnek, amelyek célja a magas szintű termelési, környezetvédelmi és szociális normák betartása, és amelyeknek az ukrán import nem felel meg. Ez nemcsak egyenlőtlen feltételeket teremt, hanem súlyosbítja az uniós termelők versenyhátrányát is. Azonnali korrekciós intézkedések nélkül – beleértve a szabványok összehangolását és a szigorúbb importellenőrzést – az uniós cukorágazat fenntarthatósága és több ezer európai termelő és gyártó megélhetése továbbra is komoly veszélyben van.

Letarolták a baromfi- és tojáspiacot

A tojás esetében a 23 189 tonnás küszöbérték még mindig közel négyszerese a társulási megállapodásban megállapított kereskedelmi kvótának. Továbbá, bár a küszöbértéket már elérték, az ukrán tojásimport folytatódik, mivel a vám megfizetése továbbra is érdekes számukra az alacsonyabb termelési költségek miatt, mivel még nem felelnek meg ugyanazoknak a termelési előírásoknak, mint az uniós termelők.

Ez azt mutatja, hogy nemcsak a vámkontingenseket kellene újra bevezetni, hanem el kellene gondolkodni bizonyos vámok emelésén vagy az azonos termelési szabványok alkalmazásának feltételén is. Baromfihús esetében az ukrán termelés jellemzői: Ukrajna sokkal alacsonyabb költséggel képes baromfihúst előállítani, mint az uniós termelők. A Copa-Cogeca becslései szerint a versenyképességi különbség 30-40 százalékos.

Ez főként az ágazat koncentrációjával magyarázható, mivel egyetlen vállalat felelős a termelés 70 százalékáért és az export 90 százalékáért. Ezek a cégek gigafarmkomplexumokban termelnek (egy farmon akár 2 millió csirke is lehet), és nagymértékben hozzáférnek a földhöz és a takarmányhoz, ami a csirke termelési költségének 70 százalékát teszi ki. Ezt a versenyképességi különbséget más tényezők is magyarázhatják: enyhébb előírások (különösen a környezetvédelem és az állatjólét terén), a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek révén történő finanszírozáshoz való hozzáférés, alacsonyabb munkaerőköltségek stb.

Brüsszel rövidesen felülvizsgálhatja döntését – de sok reményünk nem lehet

A felülvizsgált társulási megállapodás meghatározza az Ukrajnával folytatott kereskedelem feltételeit az ország uniós csatlakozásáig. Ezért rendkívül fontos, hogy az Ukrajnával kötött társulási megállapodás felülvizsgálata során figyelembe vegyék az ukrán mezőgazdasági termelés jövőbeli alakulását. Mezőgazdasági szerkezetéből adódóan Ukrajna képes nagyon gyorsan átállítani termelését. Ez azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyek ma még nem tűnnek érzékenynek, néhány éven belül nagyon is azok lehetnek.

A Világgazdaság korábbam megírta, hogy gazdademonstrációs dömping lett az eredménye Nyugat-Európában annak, hogy a háborútól fellelkesült Európai Bizottság lehetőséget teremtett arra, hogy az ukránok ráeresszék az uniós egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat nem betartva készült agrártermék-arzenáljukat a közösségre. Az elmélet szerint az ukrán export támogatásával Ukrajna képes saját bevételt teremteni a nyugati segélyek mellé, amiből finanszírozhatja a harcot.

Bedöntené az uniós agrártámogatási rendszert Ukrajna csatlakozása

Ukrajna európai uniós tagságának egyik fő kihívása a közösség közös agrárpolitikájára (KAP) gyakorolt hatásaiban rejlik, amely számos mechanizmuson – különösen a közvetlen pénzügyi támogatásokon – keresztül támogatja az európai gazdálkodókat. Az Európai Unió teljes költségvetése 2021-ben 164,2 milliárd euró volt. Ebből 55,71 milliárd eurót, azaz 33 százalékot tett ki a KAP. Az EU-ban jelenleg 157 millió hektár mezőgazdasági terület található. Ukrajnával további 41 millió hektárral bővülne. Ez pedig szinte biztos szétrombolná a jelenlegi KAP-rendszert, és megszűnne a földalapú támogatás is.