Bedöntené az uniós agrártámogatási rendszert Ukrajna csatlakozása

Ukrajna európai uniós tagságának egyik fő kihívása a közösség közös agrárpolitikájára (KAP) gyakorolt hatásaiban rejlik, amely számos mechanizmuson – különösen a közvetlen pénzügyi támogatásokon – keresztül támogatja az európai gazdálkodókat. Az Európai Unió teljes költségvetése 2021-ben 164,2 milliárd euró volt. Ebből 55,71 milliárd eurót, azaz 33 százalékot tett ki a közös agrárpolitika (KAP). Az EU-ban jelenleg 157 millió hektár mezőgazdasági terület található. Ukrajával további 41 millió hektárral bővülne. Ez pedig szinte biztos szétrombolná a jelenlegi KAP-rendszert, és megszűnne a földalapú támogatás is.

Az sajtó korábban beszámolt az Európai Tanács főtitkársága által készített, kiszivárgott dokumentumról, amely számításokat tartalmaz Ukrajna EU-tagságának várható költségvetési hatásairól. A jelentés megjegyzi, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi kiadási csomagja 2021 és 2027 között 378,5 milliárd euró. 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi támogatások 75 százaléka közvetlen kifizetésekből áll, amelyet a gazdálkodók a termőföldjük után kapnak, ez a földalapú támogatás. Tekintettel az Ukrajnában rendelkezésre álló mezőgazdasági területek nagyságára, a támogatási modellnek valószínűleg vagy alapvetően módosítania kell a támogatási áramlásokat, vagy mélyreható reformra lenne szükség.

Az Európai Uniónak „nincs víziója” a mezőgazdasággal kapcsolatban, és sürgősen meg kell reformálnia hatalmas támogatási rendszerét. Elsősorban a közös agrárpolitikát, mégpedig azért, hogy felkészüljön a mezőgazdasági nagyhatomnak számító Ukrajna csatlakozására – közölte az elég keményre sikeredett brüsszeli üzenet Dacian Ciolos volt mezőgazdasági biztos a Politico újság által szervezett Élelmiszer és gazdálkodás jövője csúcstalálkozóján. 

Megszüntetnék a területalapú támogatások rendszerét

Jellemző az is, ahogy a német szövetségi élelmiszer- és mezőgazdasági minisztérium szóvivője 2023 márciusában nyilatkozott: „Ha Ukrajna csatlakozna, akkor a jelenlegi közvetlen kifizetési rendszer biztosan nem működne tovább.” Faustine Bas-Defossez, az Európai Környezetvédelmi Iroda munkatársa azzal érvelt, hogy a KAP következő, 2027 utáni felülvizsgálata során fokozatosan meg kell szüntetni a területalapú kifizetéseket. Megjegyzi, hogy ez bizonyos gazdákat súlyosan érintene, ezért valamiféle átmeneti mechanizmusokkal vigasztalná őket. A brüsszeli bürokraták azt is javasolták, hogy a területalapú támogatások kérdését a KAP reformjáról folytatott szélesebb körű vita részeként vitassák meg az EU-n belül, különösen a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozási csomagjával összefüggésben.

Mindenesetre az uniós vita a közös agrárpolitika tervezett átalakításáról már elkezdődött. Ennek első lépéseként az Európai Bizottság egy német bölcsészprofesszort és testületét kérte fel az indító javaslatok megfogalmazására. A testület – melynek munkájába egyetlen gazdaszervezetet sem hívtak meg Kelet-Közép-Európából – lesújtó javaslatokat fogalmazott meg a 2027 utáni agrártámogatások átalakítására: többek között a területalapú támogatások megszüntetését és az európai állattenyésztés visszaszorítását tűzték ki célul. Az uniós javaslatokkal szemben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtésbe kezdett, melyet már mintegy 250 ezren írtak alá.

A Stratégiai Dialógus elnevezést viselő uniós javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetésére vonatkozik. A területalapú támogatás megszűnésével azonban a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben (pl. Ukrajna, Brazília, Marokkó), a gazdák létszáma pedig drasztikus mértékben lecsökkenne, ami társadalmi szinten súlyos következményekkel járna. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át 0 állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Azt is tudni kell, hogy a területalapú támogatást azért kapják a gazdálkodók, hogy a szigorú uniós előírásokat betartva termeljenek. A Magosz a petíció elindításakor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság nyilatkozatai szerint majd

• kiemelten segítik az ökológiai gazdálkodókat
• és a fiatal gazdákat,
• illetve a támogatás célja lehet a tájképi elemek megtartása,
• vagy például a vizes élőhelyek fejlesztése.

Az érdekképviselet ugyanakkor arra emlékeztet, hogy ez tulajdonképpen a szintén hatástanulmány nélkül készült Green Dealben leírtak alkalmazása lenne, még inkább elszakadva a realitásoktól. Aggasztó a helyzet abból a szempontból is, hogy az új uniós agrárbiztos kinyilvánította: támaszkodik erre a javaslatra. A főtitkár azt is sajnálatosnak nevezte, hogy egyes magyar európai parlamenti képviselők is támogatják a javaslatot, noha az a magyar gazdák számára elfogadhatatlan.

Sötét jövő: kevesebb támogatás, kevesebb élelmiszer

A támogatások megszüntetésével rendkívüli módon megemelkednének a termelési költségek, ami a fogyasztói árak számottevő emelkedésével járna, ez pedig teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak aggályosnak számító harmadik országokból származó élelmiszerek előtt. A bizottság által felkért testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, ennek érdekében pedig adóterhekkel is sújtanák az állattartó gazdákat. Az intézkedés – minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére – ezzel nagyban lerontaná a hazai állattenyésztési ágazat kilátásait. A javaslat továbbá jócskán kibővítené az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét a támogatási rendszerbe, miközben a tagállamok mozgástere ezzel tovább szűkülne. A területalapú támogatási rendszer megszüntetésével pedig még a mostanihoz képest is drasztikusan megnőne a gazdákra nehezedő adminisztratív terhek súlya, hiszen kevesebb támogatásért jóval több bürokratikus előírást kellene teljesíteni.