Az ukrán munkavállalók hazautalásai a 2021-ben érték el a csúcspontot, 14 milliárd dollárt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 végére az ilyen átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2017 óta.
A csökkenő tendencia már
Szakértők több tényezőt azonosítanak a csökkenés mögött. Egyrészt a háború következtében elindult migrációs hullám nemcsak menekülést jelentett, hanem hosszú távú demográfiai és gazdasági átrendeződést is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024 végére 7,7 millió ukrán tartózkodott külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijevi látogatásán megerősítette, hogy
az EU-ban maradt ukránok száma elérte a 4,5 milliót, közülük 700 ezer gyermek.
A háború előtti időszakban az ukrán vendégmunkások gyakran egyedül mentek külföldre, családjaik otthon maradtak, ami ösztönözte a hazautalásokat. Azonban 2022 után a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modell egyre inkább átalakult a végleges letelepedés irányába.
Az Ukrán Nemzeti Bank korábbi tanácstagja, Vitalij Sapran szerint az ukránok egyre inkább új hazájukban kezdik felépíteni életüket, ami csökkenti a hazautalások szükségességét.
A pénzmozgások visszaesését tovább fokozta az európai gazdaság lassulása és az infláció hatása.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) elemzése szerint különösen azok a vendégmunkások érintettek, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 2024-ben 3,1 milliárd dollárral csökkent, ami 27,9 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az ukrán jegybank által nyilvántartott nemzetközi pénzátutalási rendszereken, például a Western Unionon keresztül küldött összegek is meredeken csökkentek: 2025 januárjában mindössze 163 millió dollárt utaltak ilyen módon, ami 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 229 millió dollárhoz képest.
A hazautalások csökkenése nemcsak az egyéni háztartások pénzügyi helyzetére, hanem Ukrajna teljes makrogazdasági egyensúlyára is hatással van.
A háború előtt a külföldön dolgozó ukránok által hazautalt évi 12-14 milliárd dollár lényeges szerepet játszott az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartásában.
2024-ben azonban a deficit jelentősen nőtt, mivel az árubehozatal továbbra is magas maradt, miközben a külső források elapadtak. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint az ország folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben elérte a 27 milliárd dollárt, amelynek pótlására egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nemzetközi hitelekre és segélyekre. A külföldi támogatások azonban más csatornákon keresztül érkeznek, és nem jelennek meg a klasszikus hazautalási statisztikákban, így az NBU szerint a hivatalos pénzáramlásokat torzítják ezek a tényezők. Az adószabályozás változásai is fontos szerepet játszanak a hivatalos utalások visszaesésében.
A 2024-es ukrán adóreformok következtében egyre több egyéni vállalkozó és szabadúszó szakember tért át a kriptodevizák használatára, hogy elkerülje az adófizetést.
Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző szerint a „szürkegazdaság” megerősödésével egyre több vállalkozó dönt úgy, hogy a bankrendszeren kívül bonyolítja tranzakcióit, ami tovább csökkenti a jegybank által mért hivatalos utalások volumenét. Az ukrán IT-szektorban dolgozók jelentős része például már kriptovalutában kapja fizetését, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tranzakciók egyre nehezebben követhetők a hivatalos statisztikák számára.
A belföldi pénzmozgások ezzel párhuzamosan nőttek. Az NBU adatai szerint 2024-ben az ukrán állampolgárok egymás között 33 milliárd dollárnyi pénzügyi tranzakciót hajtottak végre, ami 83 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ez részben a háborús helyzet miatt belföldön áthelyezkedő családok közötti pénzügyi segítségnyújtásnak köszönhető, amely a nemzetközi utalások csökkenésével párhuzamosan növekedett.
A szakértők szerint a jövőbeni hazautalások volumene elsősorban a háború végkimenetelétől és Ukrajna gazdasági stabilizálódásától függ. Vitalij Sapran úgy véli, hogy a békekötést követően a migráció egy része visszafordulhat, ami növelheti az átutalásokat, ám szerinte már soha nem érhetik el a háború előtti szinteket, mivel
számos család végleg külföldön telepedett le.
Andrij Sevcsisin ezzel szemben optimistább, és úgy látja, hogy 2025 végére a hazautalások összege ismét növekedhet, elérve a 9,8 milliárd dollárt. Azonban hosszú távon Ukrajna számára egyre fontosabb lesz az alternatív gazdasági források kiépítése és a belső gazdasági aktivitás fokozása, mivel a klasszikus vendégmunkásmodellre már nem építhetnek fenntartható stratégiát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.