A pénzpiacok negatívan reagálnak Trump kereskedelempolitikájára, a befektetők az infláció és a recesszió kockázatai miatt aggódnak. Január 21., a vámok beharangozása óta az S&P 500 index 7 százalékkal, a technológiai részvények árfolyam-alakulását követő Nasdaq 100 10 százalékkal csökkent.
A piaci aggodalmakból a klasszikus, kockázatkerülő menedékeszközök profitáltak: az amerikai államkötvények 2 százalékkal emelkedtek, az arany 13 százalékos ugrást produkált ugyanezen időszak alatt.
A korrekció ellenére az amerikai részvények továbbra is drágának számítanak historikusan nézve.
Ez arra utal, hogy a bizonytalan piacok még nem árazták be teljesen a vámok hatásait – írja az ig.com elemzése.
A Morgan Stanley külön kis útikalauzt állított össze a befektetőknek arról, hogy miként navigáljanak az erősen háborgó tőkepiaci tengeren. E szerint
a technológiai, alapanyagipari, energia- és ipari szektorok, amelyek külföldi bevételeinek aránya megközelíti a 60 százalékot, különösen érzékenyek a vámokra.
Például az alumíniumot és az acélt érintő legutóbbi vámok visszavethetik az alapanyag-szektort, míg a Kína-specifikus vámok vagy az arra adott válaszlépések másodlagos hatással lehetnek a technológiai szektorra.
A vámok további szigorodása esetén a közszolgáltatók és az egészségügyi szektor felülteljesíthetnek, mivel védekező jellegük és alacsony vámkitettségük miatt kevésbé érinti őket a kereskedelmi feszültség.
A piacok várhatóan gyorsan beárazzák az egyes szektorokra, iparágakra vagy részvényekre vonatkozó vámkockázatokat. A vas- és napelemipar szemléletes példát kínál erre:
Ezen intézkedések után a vámok által érintett iparágak alulteljesítettek:
Februárban Trump további 25 százalékos vámot jelentett be az acélra és az alumíniumra, ezt követően a NYSE Arca Steel Index gyakorlatilag azonnal beszakadt vagy 5 százalékkal.
Ha az elnök által bevezetett új vámrendszer állandósul, a védekező jellegű amerikai részvények – például
a közművek, az egészségügy vagy az alapvető fogyasztási cikkek szektorai – felülteljesíthetik a ciklikus szektorokat,
mint az ipari vagy a diszkrecionális fogyasztási szektor (olyan javakat előállító vállalatok, amelyeket a fogyasztók nem létfontosságú szükségleteik kielégítésére vásárolnak), amelyek érzékenyebbek lehetnek a megnövekedett importköltségekre és a csökkenő nemzetközi kereskedelemre.
A diszkrecionális fogyasztási szektorban például a befektetők nagyobb eltéréseket tapasztalhatnak a hozamokban attól függően, hogy egy vállalat milyen mértékben képes áthárítani a vámok költségeit és mekkora az ármeghatározási ereje. Azok a diszkrecionális fogyasztási cégek,
Másrészről, ha bizonyos vámkockázatokat sikerül elkerülni, és a vámok hatása nagyrészt enyhének bizonyul, akkor a ciklikus szektorok felülteljesíthetik a védekezőket.
Az amerikai szolgáltatóipar jobban teljesíthet, mint az árutermelő szektorok.
Az olyan területek, mint a szoftveripar, a kiberbiztonság, a védelmi technológia és a nagy kapitalizációjú pénzügyi vállalatok – amelyek közül néhánynak alacsonyabb a külföldi bevételi kitettsége – kisebb valószínűséggel érzik meg a vámok hatását. Emellett ezek a szektorok az MI elterjedéséből továbbra is profitálhatnak. A legalacsonyabb vámkitettséggel a közműszektor rendelkezik, így ez az ágazat a védekező részvények egyik vezetőjévé válhat, ha az átfogó vámintézkedések növelik a piaci nyomást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.