Geopolitika: Ázsia sem akar lemaradni a fegyverkezésben
Az erősödő geopolitikai feszültségek miatt az ázsiai országok is jócskán megnövelték a fegyvervásárlásokat és a védelmi kutatásokra fordított összegeket, erősítik az együttműködést másokkal, hogy fejlesszék a saját fegyveriparukat – derült ki egy friss kutatás eredményéből.
A londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) szerdán közzétett éves ázsiai csendes-óceáni regionális biztonsági értékelése szerint a külső ipari segítség továbbra is létfontosságú, még akkor is, ha a régió nemzetei végső soron önállóságra törekszenek ezen a téren.
„Az ukrajnai és közel-keleti konfliktus, az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai verseny éleződése és az ázsiai csendes-óceáni biztonsági helyzet romlása a védelmi-ipari partnerségek erősödéséhez vezethet” – idézte a Reuters az intézet közleményét.
Az ázsiai országok egyre többet költenek a hadseregre
Az IISS elemzése kimutatta, hogy a védelmi beszerzésekre, kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2022 és 2024 között 2,7 milliárd dollárral emelkedtek, és elérték a 10,5 milliárd dollárt Délkelet-Ázsia kulcsországaiban,
- Indonéziában,
- Malajziában,
- a Fülöp-szigeteken,
- Szingapúrban,
- Thaiföldön
- és Vietnámban.
Ugyanakkor ezek az államok nem növelték a védelmi kiadások arányát, az ugyanis az elmúlt évtizedben viszonylag stabilan a GDP átlagosan 1,5 százalékát tette ki, és ezen a szinten maradt tavaly is.
A jelentést a hét végén rendezendő szingapúri Shangri-La Dialogue elé időzítették; a rendezvényen védelmi miniszterek, vezető katonai és biztonsági illetékesek, diplomaták, elemzők és fegyvergyártók képviselői vesznek részt a világ minden tájáról. A regionális körúton lévő Emmanuel Macron francia elnök mondja majd péntek este a nyitóbeszédet, szombaton pedig Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter ismerteti a Trump-kormányzat régióra vonatkozó védelmi elképzeléseit.
A globális védelmi és katonai tisztviselők informális szingapúri találkozójának napirendjét emellett várhatóan az elhúzódó ukrajnai konfliktus, valamint a Tajvan és a vitatott forgalmú dél-kínai-tengeri vízi útvonal körüli regionális feszültségekből eredő bizonytalanságok fogják uralni.
A régió függ a fegyverimporttól
A fegyvergyártók részvétele azért fontos, mert az ázsiai csendes-óceáni térség országai még mindig nagyrészt az importtól függenek, a tengeralattjáróktól és harci repülőgépektől kezdve a drónokig, rakétákig és a megfigyeléshez és hírszerzéshez használt fejlett elektronikai eszközökig
minden szükséges eszközt nagyrészt külföldről vásárolnak.
A tanulmány szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek cégei egyre aktívabbak, és egyre nagyobb teret hódítanak, bár az európai vállalatok regionális jelenléte kiemelkedő, és egyre bővül a technológiaátadás, közös vállalkozások és licencelt összeszerelési megállapodások révén.
Az Egyesült Arab Emírségek például szerteágazó hálózatot működtet, együttműködik olyan jelentős regionális szereplőkkel, mint a kínai Norinco fegyvergyártó óriás vállalat és a rivális indiai Hindustan Aeronautics.
A közös fejlesztési műveletek azonban nem mindig egyszerűek, és tanulságul szolgál India két évtizedes együttműködése Oroszországgal a BrahMos szuperszonikus hajó elleni rakéta gyártásában.
Bár India használja a fegyvert, az exportot akadályozza az egyértelmű stratégia hiánya, és az első harmadik félnek,
a Fülöp-szigeteknek történő szállítások csak 2024-ben kezdődtek.
Az orosz–kínai kapcsolatok szorosabbá válása tovább bonyolíthatja a fegyver fejlesztését, különösen, ha Moszkva úgy dönt, hogy a Pekinggel való kapcsolatokat helyezi előtérbe a rakéta hiperszonikus változatának kifejlesztése érdekében – emlékeztetett a tanulmány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.