Ukrajna a csatatéren, a konkurencia a kasszánál: így ajándékozta el Ukrajna a fegyverexportját

Miközben Ukrajna saját vérével írja át a hadiipar szabályait, rivális hatalmak már hasznot húznak az így kialakuló trendekből. Az ukrán ellenállás és a technológiai újítások alapvetően alakították át az ukrán fegyverexport logikáját, ám az ország egyelőre csak korlátozottan tudott élni a keletkező gazdasági lehetőségekkel. A 2025. áprilisi SIPRI-jelentés is világosan mutatja azt a globális átrendeződést, amelynek egyik legnagyobb katalizátora a hosszú éveken át tartó orosz–ukrán háború.

A világ biztonságpolitikai helyzetét domináló tényezők közül kétségtelenül kiemelkedik a kelet-európai konfliktus. A SIPRI 2024-re vonatkozó adatai alapján 

• az ukrán védelemre fordított kiadások a világon a legmagasabbak a GDP-hez viszonyítva: az ország a gazdasági teljesítményének 34 százalékát fordította katonai célokra. 
• Összehasonlításképpen: Oroszország ugyanebben az évben a GDP-je 7 százalékát költötte hadseregére, de abszolút értékben ez 149 milliárd dollárt jelentett, részben titkosított kiadásokkal.

A nemzetközi biztonságpolitikai közösség figyelmét nemcsak az ukrán elszántság, hanem a technológiai innováció is megragadta. Katerina Mihalko, a Technológiai Erők ügyvezetője szerint „Ukrajna lett a szabad világ trendalakítója”, és ezt nemcsak a drónok terén, hanem a rádióelektronikai hadviselés (REB), a robotizált rendszerek és a harci tapasztalatokra épülő szoftverfejlesztés is bizonyítja.

Exportkorlátozások: stratégiai hiba vagy kényszerű döntés?

A hadiipar azonban nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. A jelenlegi ukrán törvényi szabályozás szigorú exporttilalmat tart fenn a legtöbb fegyverkategóriára. Ez érthető is lehet háborús időszakban – hiszen a védelem elsődleges –, ugyanakkor az így kialakult globális keresletet más országok elégítik ki.

Olekszij Babenko, a Vyriy Drone vezérigazgatója szerint 

Ezzel tehát az ukrán állam – tudtán kívül – versenyhátrányba hozza saját gyártóit. Babenko kiemelte: az ukrán drónok hatótávolsága elérheti a 20 kilométert, míg a kínai modellek jellemzően 5 kilométeres távot tudnak megtenni.  

Az „elajándékozott” lehetőség

Az elmaradt exportlehetőségek és az időben be nem vezetett hadiipari marketing miatt más államok – például Kína – kihasználták a kialakult piaci rést. A kínai vadászgépek részvételével zajló pakisztáni hadműveletekkel bizonyították, hogy az olcsó, de modern kínai technológia valós alternatíva. Eközben Ukrajna, amely aszimmetrikus hadviselésben világszinten is újat mutatott, nem tudott saját fejlesztéseivel megjelenni a nemzetközi piacon.

Ivan Sztupak katonai szakértő szerint 

Ugyanígy a Bohdana önjáró löveg, a Neptun rakétarendszer vagy a MRAP típusú páncélozott járművek is globális versenyképes termékek lehetnének, ha elérhetők lennének külföldi partnerek számára.

A modern védelem kulcsa: ágyú helyett szoftver

Ukrajna versenyelőnye a technológiai ökoszisztémában rejlik, így a különféle nyugati és keleti fegyverrendszereket integráló, harci környezetben tesztelt ukrán fejlesztésű szoftverek is keresetté válhatnak. Sztupak szerint „a mi szoftverünk működik, mégpedig a gyakorlatban, nem csak a szimulátorban”.

További gazdasági potenciált jelenthetnek a hadiipari szolgáltatások, mint például a javítóbázisok működtetése vagy a NATO-standard szerinti oktatások.  

 – vélekedik Sztupak.

A SIPRI-jelentésből kiderül az is, hogy egyre több ország törekszik a hadiipar lokalizációjára, de a legkorszerűbb rendszerek, mint például a légvédelem, csak több ország együttműködésével gyárthatók. A NASAMS például több mint 1500 vállalat kooperációját igényli.

Sztupak egy újfajta stratégiai logikát is felvázolt ezzel kapcsolatban. Mint mondta, 

A globális piac sorsa tehát még nem dőlt el véglegesen. A nyugati országokban (például Németországban vagy Dániában) jelenleg is vita zajlik arról, hogy a jövő a klasszikus fegyverrendszereké, vagy az olcsó, tömeggyártott drónoké és robotoké. „A Rheinmetall még mindig tankokban látja a jövőt, mert azok drágák. De a gyakorlatban a drónok jobban teljesítenek” – vélekedett Sztupak.

Elmaradt haszon, nyitott kérdések – mi lesz az ukrán fegyverexport jövője?

Miközben a világ újra felfegyverkezik, és a hadiipar visszatér a hidegháború logikájához, Ukrajna egyelőre inkább a harctéren van jelen, mint a piacon. A kérdés már nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy az ország időben ki tudja-e alakítani azokat a szabályozási, ipari és diplomáciai feltételeket, amelyek révén innovációja valódi gazdasági előnnyé válhat.  A háború ára hatalmas, ám a győzelem nemcsak a frontvonalon dől el, hanem a tárgyalótermekben, a gyárakban és a globális piacon is.