Miközben Ukrajna saját vérével írja át a hadiipar szabályait, rivális hatalmak már hasznot húznak az így kialakuló trendekből. Az ukrán ellenállás és a technológiai újítások alapvetően alakították át az ukrán fegyverexport logikáját, ám az ország egyelőre csak korlátozottan tudott élni a keletkező gazdasági lehetőségekkel. A 2025. áprilisi SIPRI-jelentés is világosan mutatja azt a globális átrendeződést, amelynek egyik legnagyobb katalizátora a hosszú éveken át tartó orosz–ukrán háború.
A világ biztonságpolitikai helyzetét domináló tényezők közül kétségtelenül kiemelkedik a kelet-európai konfliktus. A SIPRI 2024-re vonatkozó adatai alapján
A nemzetközi biztonságpolitikai közösség figyelmét nemcsak az ukrán elszántság, hanem a technológiai innováció is megragadta. Katerina Mihalko, a Technológiai Erők ügyvezetője szerint „Ukrajna lett a szabad világ trendalakítója”, és ezt nemcsak a drónok terén, hanem a rádióelektronikai hadviselés (REB), a robotizált rendszerek és a harci tapasztalatokra épülő szoftverfejlesztés is bizonyítja.
A hadiipar azonban nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. A jelenlegi ukrán törvényi szabályozás szigorú exporttilalmat tart fenn a legtöbb fegyverkategóriára. Ez érthető is lehet háborús időszakban – hiszen a védelem elsődleges –, ugyanakkor az így kialakult globális keresletet más országok elégítik ki.
Olekszij Babenko, a Vyriy Drone vezérigazgatója szerint
az ukrán drónok olcsóbbak és hatékonyabbak, mint a kínaiak, de az áfa és a gyártási lánc terhei miatt végül drágábban kerülnek a belső piacra is.
Ezzel tehát az ukrán állam – tudtán kívül – versenyhátrányba hozza saját gyártóit. Babenko kiemelte: az ukrán drónok hatótávolsága elérheti a 20 kilométert, míg a kínai modellek jellemzően 5 kilométeres távot tudnak megtenni.
Az elmaradt exportlehetőségek és az időben be nem vezetett hadiipari marketing miatt más államok – például Kína – kihasználták a kialakult piaci rést. A kínai vadászgépek részvételével zajló pakisztáni hadműveletekkel bizonyították, hogy az olcsó, de modern kínai technológia valós alternatíva. Eközben Ukrajna, amely aszimmetrikus hadviselésben világszinten is újat mutatott, nem tudott saját fejlesztéseivel megjelenni a nemzetközi piacon.
Ivan Sztupak katonai szakértő szerint
mi már most tudnánk kínálni 1600 kilométer hatótávolságú drónokat, amelyek nem esnek exportkorlátozás alá, ellentétben például a rakétákkal, de az exporttilalmak miatt ezek továbbra sem kerülhetnek piacra.
Ugyanígy a Bohdana önjáró löveg, a Neptun rakétarendszer vagy a MRAP típusú páncélozott járművek is globális versenyképes termékek lehetnének, ha elérhetők lennének külföldi partnerek számára.
Ukrajna versenyelőnye a technológiai ökoszisztémában rejlik, így a különféle nyugati és keleti fegyverrendszereket integráló, harci környezetben tesztelt ukrán fejlesztésű szoftverek is keresetté válhatnak. Sztupak szerint „a mi szoftverünk működik, mégpedig a gyakorlatban, nem csak a szimulátorban”.
További gazdasági potenciált jelenthetnek a hadiipari szolgáltatások, mint például a javítóbázisok működtetése vagy a NATO-standard szerinti oktatások.
Képezhetünk külföldi katonákat, különösen taktikai egészségügyi szakembereket gyakorlati tapasztalattal, olcsóbban, mint a nyugati versenytársak
– vélekedik Sztupak.
A SIPRI-jelentésből kiderül az is, hogy egyre több ország törekszik a hadiipar lokalizációjára, de a legkorszerűbb rendszerek, mint például a légvédelem, csak több ország együttműködésével gyárthatók. A NASAMS például több mint 1500 vállalat kooperációját igényli.
Sztupak egy újfajta stratégiai logikát is felvázolt ezzel kapcsolatban. Mint mondta,
képzeljük el, hogy Ukrajna kétezer Bohdanát gyárt, és ezekre előre szerződést köt a balti országokkal. Veszélyhelyzet esetén ezek azonnal mozgósíthatók lennének. Ez kölcsönös függőséget jelent, ami politikai biztosíték is egyben.
A globális piac sorsa tehát még nem dőlt el véglegesen. A nyugati országokban (például Németországban vagy Dániában) jelenleg is vita zajlik arról, hogy a jövő a klasszikus fegyverrendszereké, vagy az olcsó, tömeggyártott drónoké és robotoké. „A Rheinmetall még mindig tankokban látja a jövőt, mert azok drágák. De a gyakorlatban a drónok jobban teljesítenek” – vélekedett Sztupak.
Miközben a világ újra felfegyverkezik, és a hadiipar visszatér a hidegháború logikájához, Ukrajna egyelőre inkább a harctéren van jelen, mint a piacon. A kérdés már nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy az ország időben ki tudja-e alakítani azokat a szabályozási, ipari és diplomáciai feltételeket, amelyek révén innovációja valódi gazdasági előnnyé válhat. A háború ára hatalmas, ám a győzelem nemcsak a frontvonalon dől el, hanem a tárgyalótermekben, a gyárakban és a globális piacon is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.