Az űripar sötét oldala: az űrszemét nagyobb gazdasági probléma lehet, mint gondolnánk

Az Indiai-óceán egy távoli szegletében a hullámok közé csapódott egy darabka a hidegháborús űrverseny történetéből: a Kosmos 482 szovjet űrszonda maradványai 53 év keringés után tértek vissza a Földre május 10-én. A jelenség ritka, ám nem példa nélküli – ugyanakkor a szakértők szerint rávilágít arra, hogy az űrtevékenység nemcsak jövőbe mutató lehetőségeket, hanem évtizedekig elhúzódó kockázatokat is magában hordoz. A visszatérés nemcsak technikatörténeti érdekesség, hanem ébresztő is az űrszemét kérdésével foglalkozó szakemberek számára.

Az ilyen objektumok – legyenek azok teljes szondák, rakétafokozatok vagy csak néhány centis darabok – az űrtevékenység láthatatlan melléktermékei. Jelenleg több mint 30 ezer nyomon követett darab kering a Föld körül, és a becslések szerint több százezer kisebb, követhetetlen törmelék is sodródik az alacsony és közepes földkörüli pályákon – írja a Space.com.

Bár a Kosmos 482 végül nem okozott kárt – és a becsapódás is lakott területektől távol történt –, az ilyen események mindig hordoznak kockázatot. 

de ennek nagy része elég az atmoszférában.

Elképesztő pluszköltségeket termel az űrszemét

Ugyanakkor a nagyobb objektumok komoly veszélyt jelenthetnek a földi infrastruktúrára és emberekre. A mostani esemény kapcsán újra előtérbe került az űreszközök nyomon követésének kérdése. A világ nagy űrügynökségei – köztük a NASA, az ESA és az orosz Roszkoszmosz – külön rendszereket tartanak fenn az aktív műholdak és a veszélyesebb űrszemét-példányok követésére. Az amerikai űrhaderő által működtetett Space Surveillance Network (SSN) például több mint 27 ezer objektumot monitoroz valós időben.

Ez az összeg várhatóan növekedni fog, ahogy az űreszközök száma emelkedik. Egy tanulmány szerint , ha nem történnek hatékony intézkedések az űrszemét kezelésére, az akár a globális GDP 1,95 százalékának megfelelő kárt is okozhat hosszú távon. Erre már léteznek kezdeményezések: az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott ClearSpace-1 misszió célja egy elhasználódott műhold eltávolítása az űrből. A projekt költsége 86 millió euró, és a tervek szerint 2026-ban indul.

Az űrszemét már a légiközlekedésben is érezteti hatását: a repülőjáratok késéseinek újabb okaként jelenik meg a világűrből visszatérő rakéta- és műholdtörmelék. A SpaceX Starship rakéta 2025. januári felrobbanása következtében a karibi térségben több járatot is késleltetni vagy eltéríteni kellett. Az ilyen események nemcsak biztonsági kockázatot jelentenek, hanem jelentős gazdasági veszteségeket is okoznak az érintett légitársaságoknak és utasoknak. A repülőjáratok késései, az eltérítések és az ezekből fakadó gazdasági veszteségek mind azt mutatják, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az űrszemét kezelésében.