Vizet találtak a Marson: rátalálhattak a bolygó eltűnt óceánjára

Egy nemzetközi kutatócsoport új bizonyítékokat talált arra, hogy a Mars felszíne alatt, mindössze 5,4-8 kilométeres mélységben folyékony víz lehet jelen. A felfedezés a NASA InSight szondájának szeizmikus adataira épül, melyeket 2018 és 2022 között gyűjtöttek marsrengések és meteoritbecsapódások nyomán. A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia professzora, Sun Weijia vezette, az eredményeket a rangos National Science Review folyóirat közölte.

A tudósok a szeizmikus hullámok sebességcsökkenését figyelték meg a Mars kérgének egyik zónájában, melyet leginkább vízzel telített, porózus kőzetrétegként lehet értelmezni. Ez a réteg akár annyi folyékony vizet is tartalmazhat, amely egy 520–780 méter mély globális óceánnak felelne meg. 

Ez az első alkalom, hogy szeizmikus bizonyíték támasztja alá a folyékony víz jelenlétét a Mars felső kérgének alján. A felfedezés új megvilágításba helyezi a bolygó vízciklusát és a lehetséges lakhatósági körülményeket. Mivel a kérdéses réteg nem túl mélyen helyezkedik el, a feltételezések szerint az ottani nyomás és hőmérséklet elégséges lehet ahhoz, hogy a víz stabilan folyékony maradjon – ez pedig elméleti esélyt ad arra is, hogy mikrobiális élet is fennmaradhatott – számolt be róla a South China Morning Post.

A projektet főként a Kínai Tudományos Akadémia finanszírozta a National Key Research and Development Program és a National Natural Science Foundation of China támogatásával. Emellett ausztrál és olasz kutatóintézetek – köztük az Australian National University és a University of Milano-Bicocca – is közreműködtek. A kutatás pontos költségét nem hozták nyilvánosságra, de hasonló nagyságrendű nemzetközi bolygókutatási programok gyakran több millió amerikai dolláros keretből valósulnak meg. 

melynek adatbázisát most a nemzetközi tudományos közösség továbbra is elemzi.

Nem csak a Mars rejthet kincset érő vizet

Bár a kutatócsoport nem csak kínai űrkutatókból áll, Kína az Egyesült Államok után az első ország, ami céljául tűzte ki a Mars meghódítását. De mielőtt még a Marsra mennének, a Hold a cél. Kína továbbra is tartja a 2030-as célt, hogy embert juttasson a Hold felszínére: a Hosszú Menetelés–10 rakéta és a Mengzhou űrhajó fejlesztése a tervek szerint halad, miközben a NASA Artemis-programja sorozatos késésekkel küzd. A két nagyhatalom célja ugyanaz: elsőként elérni a Hold déli pólusát, ahol vízjégkészletek rejtőznek. Amennyiben sikerülne megerősíteni, hogy a Marson is található használható folyékony víz, úgy a Hold és a Mars erőforrásai eddig nem ismert távlatokat nyithatnak meg az űrkutatásban.