Tiszta víz, tiszta jövő: az EIB 15 milliárd eurót mozgósít az uniós vízkészletek védelmére

Az Európai Beruházási Bank (EIB) szerdán bejelentette: 2025 és 2027 között 15 milliárd eurót fektet be olyan projektekbe, amelyek a vízszennyezés visszaszorítását, a vízpazarlás csökkentését és a vízügyi innovációk támogatását célozzák. A döntés szorosan illeszkedik az Európai Unió új, szintén szerdán bemutatott stratégiájához, amely a klímaváltozás okozta aszályokra és vízhiányra ad választ – írta a Reuters.

Kinyitja a tárcáját az Európai Beruházási Bank

A pénzügyi csomag elsősorban hitelek formájában jut el a kedvezményezettekhez, de célja, hogy további 25 milliárd eurónyi magánberuházást is megmozgasson – mondta Edouard Perard, az EIB vízügyi részlegének vezetője. A forrásokat többek között nagy infrastrukturális beruházásokra, természetes vízmegtartó rendszerekre, valamint új víztechnológiák fejlesztésére fordítják.

„Itt találkozik az üzlet a vízzel” – fogalmazott Perard. „A jövő technológiáinak fejlesztésével lehetünk képesek kezelni a vízhiány okozta kihívásokat.”

Az EU Szárazságfigyelő Központjának legfrissebb adatai szerint Európa mintegy 40 százalékát jelenleg aszályveszély fenyegeti, míg 1,6 százalék – köztük Görögország, Lengyelország és Olaszország egyes területei – már súlyosabb, riasztási szinten áll. Az éghajlatváltozás mellett az intenzív mezőgazdaság, a vízszennyezés és a terjeszkedő városok is fokozzák a vízkészletekre nehezedő nyomást.

– mondta Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa.

A bizottság a közeljövőben olyan intézkedéseket javasol, amelyek növelik a vízhiánnyal szembeni ellenálló képességet – például víztakarékos minimumkövetelményeket vezetnének be az adatközpontokra. Ugyanakkor elálltak attól a korábbi tervtől, hogy új közvetlen uniós támogatásokat adjanak azoknak a gazdáknak, akik víztakarékos beruházásokba fognának – erre csak a következő agrártámogatási ciklusban lehet esély.

A szabályozás már adott, de hiányzik a pénz

Az uniós vízügyi szabályozás – beleértve a szennyvízkezelést és a szennyező anyagok visszaszorítását – már most is részletes kereteket ad, de a bizottság szerint évente további 23 milliárd eurós beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a meglévő előírásokat valóban végre lehessen hajtani.

Az EIB mostani elköteleződése tehát nemcsak pénzügyi mentőöv, hanem stratégiai lépés is egy olyan jövő felé, amelyben az európai vízkészletek védelme közös érdek, és nem elodázható feladat.