Áldják az amerikai roncstelepek tulajdonosai Donald Trump nevét és vámjait

Nem várt, de roppant pozitív hatással járhat a Donald Trump elnök által az amerikai alumínium importjára kivetett 50 százalékos vám: bár a cél a helyi gyártás felpörgetése volt, sokkal zöldebb és nyereségesebb fellendülés van kibontakozóban – az ország roncstelepein. A környezetvédelmi célokkal gyakran ellentétes protekcionista kereskedelempolitika ugyanis az évente exportált több millió tonna fémhulladék újrahasznosításának gazdasági érveit erősíti.

„Ha az amerikai kormányzat javítani akarja az alumínium-önellátást, akkor ennek az a leggyorsabb módja, ha több fémhulladékot tart az Egyesült Államokban, és támogatja az újrahasznosítási kapacitás bővítését” – nyilatkozta a CNBC-nek Trond Olaf Christophersen, a világ egyik legnagyobb alumíniumkohója, a norvég Hydro pénzügyi vezetője.

Az International Aluminium Institute kereskedelmi szövetség szerint ráadásul a fém újrahasznosítása csak 5 százalékát emészti fel annak az energiának, amely ugyanannyi alumínium kohóban történő előállításához szükséges, így az eljárás környezetbarátabb is.

Kevés az alumínium, importra szorulnak

Az Egyesült Államok nagy alumíniumhiánnyal küzd, és az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint évente átlagosan 5,5 millió tonna importra szorul a kereslet kielégítésére.

Az acél- és alumíniumimportra kivetett 25, majd 50 százalékra emelt vámok azonban alaposan megemelték a behozatal költségei és a kulcsfontosságú fémek árát.

Ez kedvező volt a hazai gyártók számára, de az italosdobozoktól kezdve az acéllemezekig minden termék esetében áremelkedést okozott az olyan felhasználóknak, mint például 

• a Coca-Cola, 
• a PepsiCo 
• és a Campbell Soup.

Az ársokk arra kényszeríti a feldolgozóipari vállalatokat, hogy alternatívákat keressenek, ami a kereslet jelentős visszaeséséhez vezet.

A fémhulladékra nem vonatkoznak a vámok

Christophersen szerint ez a nyomás erősítheti a költséghatékony újrahasznosítást, annál is inkább, mert a fémhulladékra nem vonatkoznak a vámok. Ez a különbség jelentős gazdasági ösztönzőt jelent az amerikai újrahasznosító üzemek számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy az újragyártott fémet ugyanolyan magas áron értékesítsék, mint vámmal sújtott alumíniumé.

Ez a dinamika olyan erős, hogy megfordíthatja a globális kereskedelem irányát.

Az Egyesült Államok a közelmúltig évente mintegy kétmillió tonna fémhulladékot exportált. Christophersen szerint a vámok egyértelműen ösztönzést jelentenek az Európából az Egyesült Államokba irányuló fémhulladék-export növelésére – bár ebbe alaposan belezavarhat, ha nem sikerült kereskedelmi megállapodást kötni az Európai Unióval, amire a legfrissebb hírek szerint van esély.

Az újrahasznosítás kiváltaná az import felét

A Hydro becslése szerint ha az összes hulladékot újrahasznosítanák az Egyesült Államokban, az egyenértékű lenne négy új kohó építésével, és nagyjából az ország jelenlegi importigényének a felét tudná kielégíteni.

Egy politikai váltás, például a fémhulladékra vonatkozó exporttilalom vagy vám bevezetése az országban tartaná ezt a nyersanyagot, és felgyorsítaná az újrahasznosítást.

Egy új újrahasznosító létesítmény építése a tőkeköltségek mindössze 10 százalékát igényli, és egy-két év alatt megvalósítható, míg egy hagyományos kohó esetében ehhez öt-hat év szükséges.

A Hydro 2023 novemberében fejezte be harmadik alumínium-újrafeldolgozó üzemének építését a michigani Cassopolisban, amivel a teljes termelési kapacitása több mint 300 000 tonnára emelkedik évente.

Vonzó az alacsonyabb energiaigény is

Különösen vonzó faktor az elsődleges alumíniumgyártáshoz viszonyított alacsony energiaigény, mivel a mesterségesintelligencia-adatközpontok növekvő kereslete miatt az amerikai iparágak egyre inkább versenyeznek a villamos energiáért. A magas energiaárak miatt inkább bezárnak az amerikai kohók, mintsem újak épülnének.

A Bank of America elemzői szerint az olyan nagy gyártók, mint a BMW és a Hyundai is „nagy érdeklődést” mutatnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alumínium beszerzése iránt, és ezt a piacot jól ki tudná szolgálni egy kibővített amerikai újrahasznosító ipar.

Miközben a vámok rövid távon anyagi veszteséget okoznak és dollármilliárdos beruházásokat fenyegetnek, akaratlanul is fenntarthatóbb és függetlenebb pályát jelölhetnek ki az iparág számára.

„Tekintettel arra, hogy az amerikai kormányzat politikája az önállóság javítására irányul az anyagok terén, mi azt mondjuk, hogy ennek ez a leggyorsabb módja” – érvel Hydro pénzügyi vezetője.