EU–Kína-csúcs: nesze semmi, fogd meg jól

Az európai vezetők a héten találkoznak japán és kínai partnereikkel, miközben a Tokióval való védelmi és kereskedelmi együttműködés javításával kapcsolatos magas elvárások élesen szemben állnak a pekingi tárgyalásokkal szembeni korlátozott reményekkel. Az EU–Kína-csúcs legfeljebb egy közepesen jó hangulatú beszélgetés lesz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a héten Ázsiába utaznak: először szerdán Tokióban találkoznak Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, majd csütörtökön Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel. Japánban a vezetők védelmi ipari együttműködésről és gazdasági biztonságról szóló megállapodásokat kívánnak aláírni – értesült a Bloomberg uniós forrásoktól. A pekingi csúcstalálkozón ugyanakkor nem várható közös nyilatkozat – tették hozzá.

EU–Kína-csúcs: maximum teáznak egy jót

Az európai delegáció nem számít jelentős megállapodásokra a kínai találkozón, céljuk csupán egy „tartalmas, nyílt, közvetlen, jó és építő jellegű párbeszéd” – mondta az egyik tisztviselő. Európa egyértelművé kívánja tenni, mit vár el Pekingtől a fenntarthatatlan gazdasági kapcsolatok helyreállítása és a viszony kiegyensúlyozása érdekében – tette hozzá.

„A Kína és Európa közötti kapcsolatok légköre érzékennyé vált a csúcstalálkozó előtt” – mondta Cui Hongjian, egykori kínai diplomata, aki jelenleg a Pekingi Idegennyelvi Egyetemen tanít. 

– tette hozzá. Egy tisztviselő szerint akár a klímaváltozással kapcsolatos együttműködésről is születhet megállapodás, bár még ez is bizonytalan.

Az EU és Kína közötti kapcsolatok a világjárvány óta romlottak, mivel az európai panaszok Peking kereskedelmi gyakorlatától egészen Moszkva támogatásáig terjednek. 

amely Moszkva hadiipari komplexumát támogatja az európai szankciók ellenére. Az EU pénteken két kínai bankot és öt Kínában működő vállalatot sújtott szankcióval az Ukrajna elleni orosz invázió miatt bevezetett legújabb intézkedései részeként. Ez volt az első alkalom, hogy Európa szankciókat vetett ki kínai bankokra, ami tiltakozást váltott ki Pekingből. Kína válaszlépést ígért, amellyel meg kívánja védeni saját vállalatait.

Rekordszinten a kínai kereskedelmi többlet

Az európai kereskedelmi frusztrációkat jól szemlélteti, hogy Kína árukereskedelmi többlete az idei év első felében rekordot döntött a hat hónapos időszakokat tekintve – derült ki a múlt héten közzétett adatokból. 

• A gyorsan növekvő kínai export és a 
• csökkenő import következtében a 
• mérlegtöbblet csaknem 143 milliárd dollárra emelkedett június végéig, ami minden korábbit felülmúlt, 
• annak ellenére, hogy az év első fele jellemzően lassabb, mielőtt az ünnepek előtti szállítások felgyorsulnak.

A feszültségeket tovább fokozta Peking áprilisi döntése, amely szerint kiviteli korlátozásokat vezet be ritkaföldfém-mágnesekre és kapcsolódó termékekre. Ez különösen megrázta az európai autóipari vállalatokat és más érintett ágazatokat.

Bár ezek a szállítmányok múlt hónapban némi fellendülést mutattak, továbbra sem világos, hogy ez elegendő lesz-e az európaiak számára, akik a csúcstalálkozó előtt követelték Kínától a probléma megoldását. 

Bezzeg Japán...

Ezzel szemben a japán látogatás során olyan kezdeményezések bejelentése várható, amelyek tovább erősítik az európai tisztviselők által „az Indo-csendes-óceáni térség legszorosabb stratégiai partnerének” nevezett kapcsolatot. A bejelentett lépések 

• a védelem és biztonság, 
• az iparpolitika, 
• a külföldi befolyás és manipuláció elleni fellépés, 
• az üzleti versenyképesség, valamint 
• az EU és a CPTPP-tagállamok (egy 12 ázsiai és csendes-óceáni országot és az Egyesült Királyságot tömörítő szabadkereskedelmi megállapodás) közötti együttműködés területeit érintik.

Az EU és Japán múlt hónapban tartotta meg első „biztonság- és védelempolitikai párbeszédét” is. Egy tisztviselő megjegyezte, hogy az EU és Japán közös állásfoglalást tesz majd bármilyen erőszakos vagy kényszerítő próbálkozás ellen, amely a Tajvani-szorosban fennálló status quo megváltoztatására irányul – ezzel Kína felé küldve üzenetet, amely saját területének tekinti Tajvant.