Kimondták a magyar szakértők: megmenthető a parajdi sóbánya – bemutatták, hogyan

Megmenthetőnek látták a májusi természeti katasztrófa során vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi látogatásukkor az Európai Unió vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai. A delegációnak négy magyarországi tagja is volt, akik a Krónika Online erdélyi hírportálnak adott interjúban leszögezték, hogy a helyzet stabilizálásánál, a só további oldódásának teljes visszafogásánál nincs gazdaságosabb és logikusabb megoldás.

A Parajdon terepszemlét végzett nemzetközi csoport négy magyar tagja:

• dr. Kovács Balázs egyetemi docens a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar Környezet- és Vízgazdálkodás Intézetétől,
• és dr. Tóth Márton egyetemi adjunktus a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar Környezet- és Vízgazdálkodás Intézetétől,
• dr. Joó Attila László egyetemi docens a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékéről,
• Kovács László bányamérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Kőmérő Kft. ügyvezető igazgatója.

Így látják a helyzetet a szakértők

A szakemberek elmondták, hogy bár érthető, hogy a lakosság azt szeretné, hogy az elöntött területek víztelenítése mielőbb történjen meg, azonban ezt nem lehet elkapkodni. Egyrészt csak akkor érdemes belekezdeni ennek a munkának, ha biztosított, hogy további víz már nem jut be a kiszivattyúzott mennyiség helyére. Mivel 4-7 millió köbméter vízről van szó, így ez már önmagában igencsak nagy munka lesz.

Kiemelték, hogy a szivárgó édes és sós vizek mennyiségének csökkentésével egy környezetvédelmi és statikai szempontból megfelelő, de a turizmus és sóbányászat szempontjából rövid távon kedvezőtlen állapotot lehet kialakítani. Ezt követően, lépésről lépésre lehet a rendszer fokozatos teherviselő képességének kihasználásával a korábbi, már a sóturizmus és a bányászat érdekeit is kielégítő állapot felé közelíteni. A helyreállítás kulcsa tehát a lassú, de szisztematikus, a monitoringrendszerekkel ellenőrzött, fokozatos és biztonságos beavatkozás. Ez a megoldás végeredményben minden érintett fél számára megfelelő eredményt adhat, de egy lassú folyamat lesz, ezt a döntéshozóknak is mérlegelniük kell.

Parajd már soha nem lesz a régi

A szakértők ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a régi állapot teljes mértékben nem állítható vissza, mivel az a sómennyiség, ami már kioldódott és a Korond-patakba került, vagy pedig később, a kiszivattyúzás során kerül ki a rendszerből, mindenképpen csökkenti az üregek feletti fedőréteg, illetve az üregek közötti pillérek vastagságát, és ezzel a rendszer teherviselő képességét.

Kifejtették, hogy a kitermelt sós víz komoly problémát jelent, egy ekkora vízmennyiség sótalanítása pedig jelentős költség. Szerintük előnyös lenne, ha sikerülne olyan, környezet- és természetvédelmi szempontból is jól megalapozott megoldást találni, mint például egy sós tó kialakítása. Ez a műszaki és pénzügyi előnyök mellett egy új turisztikai attrakcióval is bővítené a térséget, ezzel is hozzájárulva a katasztrófa által okozott anyagi károk enyhítéséhez.

Szintén friss fejlemény, hogy újabb 30 nappal meghosszabbította a május elején, a sóbánya elárasztása miatt bevezetett veszélyhelyzetet az erdélyi Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – közölte kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal. A veszélyhelyzet meghosszabbítására azután volt szükség, hogy július 8-án lejárt a korábbi, egyszer már meghosszabbított határidő. A keddi döntéssel ezt augusztus 8-áig meghosszabbították.