Trump, az orosz olaj és a másodlagos szankciók: a fő célpont Kína és India, Washingtonnak nem érdeke lángba borítani a globális olajpiacot

Nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül Narendra Modi indiai miniszterelnök: egyszerre kell fenntartania a jó viszonyt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miközben hangsúlyoznia kell, hogy India semleges álláspontot képvisel az orosz–ukrán háborúban. Az orosz olaj létfontosságú India számára, a vásárlások kiesése felhajtaná az árakat a világpiacon, ami Amerikának se jönne jól.

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Trump elveszítette a türelmét, és azt követeli, hogy Modi válasszon Amerika és az orosz olaj között. Az amerikai elnök hétfőn, a CNBC-nek nyilatkozva közölte, hogy jelentősen megemeli az Indiára kivetett vámokat, mert Újdelhi továbbra is az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlója. Hogy mekkora is lesz, lenne ez a vámemelés, az egyelőre nem világos – hűen Trump szokásos tárgyalási stratégiájához –; a Fehér Ház korábban 25 százalékos importvámot jelentett be. 

India kettős mércével vádolja Washingtont

„Továbbá mindig is Oroszországtól szerezték be hadifelszereléseik túlnyomó többségét, és Kína mellett ők Oroszország legnagyobb ENERGIA-vásárlói is – mindezt egy olyan időszakban, amikor mindenki azt szeretné, hogy Oroszország VESSEN VÉGET AZ UKRAJNAI GYILKOLÁSNAK – EZEK NEM JÓ DOLGOK!” – írta Trump múlt héten a Truth Socialon.

Modi számára azonban messze nem ilyen egyszerű a helyzet. Sok más ország igyekezett kereskedelmi megállapodásokat kötni a Trump-adminisztrációval, India – a világ negyedik legnagyobb gazdasága – határozottan ellenállt, mondván, hogy igazságtalanul veszik célba, és indokolatlannak nevezte az intézkedést. India rámutatott, hogy 

De nézzük, hogy miért is olyan fontos India számára az orosz olaj. A The New York Times összesítése szerint nem sokkal a háború kezdete előtt 

• az Oroszországból származó nyersolaj India importjának mindössze 0,2 százalékát tette ki. 
• 2023 májusára Oroszország már napi több mint kétmillió hordó nyersolajat adott el Indiának, ami nagyjából az ország olajimportjának 45 százalékát jelentette. 
• India az elmúlt két évben szinte folyamatosan vásárolt orosz olajat. Az árak ingadoztak, de az éves összeladások meghaladták a 130 milliárd dollárt. 
• Irakot és Szaúd-Arábiát – amelyek korábban India legnagyobb olajszállítói voltak – kiszorították a piacról. 
• Az amerikai lap 2023 júniusában a hajózási adatokat elemezve megállapította, hogy havonta több tucat orosz tankhajó érkezik az indiai olajfinomítókhoz.

Miért olyan fontos az orosz olaj Indiának?

Először is azért, mert az orosz olaj ára lényegesen alatta marad a világpiaci árnak, mivel a szankciók szűkítették a keresletet, ami lenyomta az árakat. Egy másik ok: India nem számít jelentős olajtermelőnek, miközben a világ legnépesebb országa és a leggyorsabban növekvő nagy gazdasága. Rengeteg olajra van szüksége.

Az orosz olaj vásárlása mindkét fél érdekeit szolgálja. 

• Oroszország így el tudja adni nyersolaját – elvileg az Európai Unió által meghatározott 60 dolláros hordónkénti árplafon alatt –, 
• India pedig kedvezményes áron jut hozzá. 

Az indiai olajcégek a behozott olaj egy részét belföldi fogyasztásra finomítják, a maradékot pedig exportálják, például dízelként és más termékekként Európába és más régiókba – vagyis az öreg kontinens kerülő úton ugyan, de mégiscsak hozzájut az orosz olajhoz és az abból származó termékekhez. 

Az orosz olajimport növekedése jelentősen megnövelte az olyan vállalatok nyereségét, mint például az indiai Reliance Group konglomerátum, amely a jamnagari finomítót üzemelteti. 

• A Reliance részvényeinek árfolyama 34 százalékkal nőtt a háború kezdete óta, 
• ugyanebben az időszakban egy nyugati olajóriás, az Exxon Mobil árfolyama gyakorlatilag változatlan maradt.

Trump elnök fenyegetéseit persze célszerű komolyan venni, és ez igaz egy olyan óriási gazdaságra is, mint az indiai. Ennek szellemében a Kpler (amely nyersanyag- és hajózási adatokat követ) kimutatásai szerint az elmúlt hetekben az indiai finomítók a szokásosnál kevesebb orosz olajat vásároltak. Azonban az orosz üzemanyag teljes kiváltása nehézségeket okozna India számára, részben azért, mert a finomítóit az orosz típusú nyersolaj feldolgozására tervezték. 

– írta a Kpler egy elemzésében.

India olajimport-lehetőségei beszűkültek

India olajszükségletének 80 százalékát importálja, belföldi olajkitermelése nem elegendő a különbség pótlására. Az OPEC – a világ legnagyobb olajtermelőit tömörítő szövetség – ugyan rendelkezhet némi tartalékkapacitással, „de nehéz megkérni őket, hogy egyik napról a másikra 3,4 millió hordóval többet termeljenek” – nyilatkozta egy szakértő a CNN-nek.

India lehetőségeit más amerikai intézkedések is korlátozták. Kénytelen volt leállítani az olajvásárlást Iránból és Venezuelából, miután Trump szankciókat vezetett be, és vámokkal fenyegette azokat az országokat, amelyek onnan vásároltak. 

– írta a Reuters.

Mindezek tükrében a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Újdelhi nem enged Trump követeléseinek. Modi kormánya folytatni fogja a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és továbbra is keresni fogja az utat a közel-keleti olaj felé, igyekszik csökkenteni a függőséget az orosz nyersolajtól – de ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni. 

Ha India más forrásból, drágábban kezdi importálni az olajat, annak következményeit várhatóan az amerikai fogyasztók is megérzik. Ugyanis az Oroszországból Indiába érkező nyersolaj egy részét finomítják, majd továbbexportálják más országokba, mivel a Moszkva elleni szankciók nem vonatkoznak azokra az olajtermékekre, amelyeket már nem Oroszországban finomítottak. 

Amerika is vásárol az indiai finomítók által feldolgozott orosz olajból

Ez a kiskapu mind Indiának, mind a többi érintett országnak előnyére vált. 2023-ban India 86,28 milliárd dollár értékben exportált finomított olajtermékeket, ezzel a világ második legnagyobb kőolajtermék-exportőrévé vált – derül ki a National Bureau of Asian Research (NBR) adataiból. A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) szerint az orosz nyersolajból finomított termékek legnagyobb vásárlói közé tartozik Európa, paradox módon az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is. 

Ez pedig Amerikának sem érdeke, hiszen Trump elnök egyik legfontosabb választási ígérete az infláció csökkentése volt. Az amerikai gazdasággal kapcsolatban amúgy is félő, hogy a megemelt vámtételek felhajtják az inflációt – Washington nem fog megkockáztatni egy olajársokkot. Ezért a Trump által beígért másodlagos vámtételek és fenyegetések nem számítanak csodafegyvernek, az orosz olaj nem fog egyik napról a másikra eltűnni a világpiacról. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a Reutersnek név nélkül nyilatkozó indiai tisztségviselők szerint az oroszokkal hosszú távú olajvásárlási szerződéseket kötöttek, amelyeket egész egyszerűen nem lehet egy nap alatt felrúgni. 

Érinthetik Magyarországot is a másodlagos szankciók?

Trump elnök közölte, hogy mindenkit szankcionál, aki orosz energiahordozót vásárol. Ebbe a körbe beletartoznak európai és ázsiai országok, többek között Szlovákia és Magyarország, de Dél-Korea és Törökország is. Az elnök kommunikációja alapján elsősorban Kínára és Indiára akar nyomást gyakorolni. Magyarország kis szereplő ebben a globális játszmában, ráadásul 

Ugyanakkor a szankciók gyakran intézményi és nem személyes alapúak, tehát a politikai szimpátia önmagában nem garantálja a kivételt. Ezzel együtt valószínűtlen, hogy Trump általános, globális büntetőintézkedéseket vezetne be az orosz olaj vevőire. 

Egyrészt Washington – illetve Trump – nagyon különböző kapcsolatokat tart fenn, illetve nagyon különbözően közelít akár Kínához és Indiához, nem beszélve mondjuk Törökországról vagy Dél-Koreáról. Másrészt ilyen brutális büntetőintézkedések után már nem nagyon maradna tér további fenyegetőzésre egyéb ügyekben.