BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor kegyetlen ketrecharcba megy, ahol nem várt módszerekkel harcolnak – óriási az EU-csúcs tétje, de Magyarország komoly szövetséget köthet

Az Európa Tanács elnökének puskacsöve előtt kell megvédenie a magyar álláspontot a magyar kormányfőnek Ukrajna EU-csatlakozásával összefüggésben. Orbán Viktorra óriási nyomás hárul a kétnapos koppenhágai uniós csúcson, a kétfrontos háborúnak csak az egyik harctere keleti szomszédunk tagjelölti státusza. A miniszterelnöknek nemcsak azt kell elérnie, hogy az Európai Unió elkerüljön egy háborút, de az orosz energiahordozókról való leválás miatt is szorításba kerülhet. A tét óriási, valódi ketrecharcnak nézünk elébe.

A kétnapos uniós csúcstalálkozó sarokpontjai

  • Az Európai Uniónak kész terve van, hogy megkerüljék Orbán Viktor vétóját Ukrajna vonatkozásában, élesítés előtt az ET elnökének fegyvere.
  • Több oldalról ostromolják a békepárti kormányt – akár jogszerűtlen eszközözök is előrkerülhetnek.
  • Orbán Viktor a koppenhágai csúcs előtt: Ukrajna EU-tagsága ügyében nincs európai egység, nélkülünk nem is lehet.
  • A Politico szerint Orbán Viktor meglepő szövetségesekre találhat Ukrajna EU-csatlakozásának blokkolásában: Franciaország, Hollandia és Görögország is jelezte: ragaszkodnak a vétóhoz. 
Orbán Viktor már az előző EU-csúcson is világossá tette Zelenszkij számára: Felvenni egy olyan országot a tagjaink közé, amely háborúban áll Oroszországgal, azonnal belesodorná az EU-t egy közvetlen konfliktusba. Igazságtalan dolog elvárni bármelyik tagállamtól, hogy vállalja ezt a kockázatot
Orbán Viktor már az előző EU-csúcson is világossá tette Zelenszkij számára: felvenni egy olyan országot a tagjaink közé, amely háborúban áll Oroszországgal, azonnal belesodorná az EU-t egy közvetlen konfliktusba. Igazságtalan dolog elvárni bármelyik tagállamtól, hogy vállalja ezt a kockázatot / Fotó: AFP

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Orbán Viktor csatába indult, amikor felszállt a gépe a kétnapos koppenhágai EU-csúcsra. Noha az orosz–ukrán háború elmúlt éveiben számos alkalommal támadták a miniszterelnököt a kormány békepárti politikája miatt, az uniós tagállamok mostani találkozója minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a kormányfőt: kimondható, hogy soha nem voltunk még ennyire közel ahhoz, hogy belekeverjék az Európai Uniót, így hazánkat egy háborúba. 

Egy hibából is lehet világháború, nem arról van szó, hogy van egy racionális kalkuláció alapján, százalékban meghatározható veszély, hanem egy olyan feszült, konfliktusokkal terhelt helyzet van, hogy ha valaki, egy komolyabb szereplő, egy nagyobb ország, mint Magyarország hibát vét, abból bármi lehet, akár világháború (Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos koppenhágai csúcs első napján adott interjúban) 

A magyar álláspont világos – írta közösségi oldalán Orbán Viktor – „nem akarunk egy integrációba tartozni Ukrajnával, nem akarjuk, hogy a háborút behozzák Európába, és nem akarjuk, hogy a magyarok pénzét kivigyék Ukrajnába”. Brüsszelben lassan lehajtott fejjel kell járnia egy országnak, ha választói felhatalmazással a háta mögött kiáll az álláspontja mellett. Hazánk például amellett, hogy Ukrajna tagjelölti státusza kinyitja a kaput egy olyan háború előtt, aminek az EU már nemcsak – irreálisan – nagyvonalú támogatója, de elszenvedője lesz. 

Ketrecharc ez – idézzük a miniszterelnököt, de mára olyan ellenfelekkel az oktagonban, akik új technikával támadnak. 

Az EU-t António Costa, az Európai Tanács elnöke képviseli majd a kétnapos csúcson, ráadásul nehéztüzérséggel érkezik, célkeresztben kifejezetten Magyarország.  A tagállami vezetőknek kiküldött meghívólevélben ​Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel azt írta, „most vagyunk az Ukrajna ellen vívott orosz agresszív háború negyedik évében. Ez bizonyítja, hogy az erős és biztonságos Európa felépítését célzó kollektív fellépés minden eddiginél fontosabb. Folytatnunk kell a koordinációt, és egységesnek kell maradnunk. Előző csúcstalálkozóink munkájára építve a fókuszban az lesz, hogyan erősítsük Ukrajnát, az általános európai biztonsági helyzet, valamint az, hogyan tegyük Európánkat erősebbé és biztonságosabbá a jelenlegi geopolitikai valóságban, amellyel szembe kell néznünk”.  A kollektív fellépés utalás arra, hogy az e heti, koppenhágai csúcstalálkozón a blokk azon szabályai is terítékre kerülnek, amelyek előírják, hogy csak mind a 27 tagállam egyetértésével lehet bővíteni az Európai Uniót. 

 

Így lépnének fel Orbán Viktor ellen 

António Costa, az Európai Tanács elnöke az EU fővárosainak támogatását kérte az Ukrajna és Moldova lehetséges tagságával kapcsolatos patthelyzet feloldása érdekében.

A diplomáciai offenzíva célja, hogy megkerüljék Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki országa vétóját arra használta fel, hogy megakadályozza Ukrajna útját az unióhoz való csatlakozás felé. A meglévő szabályok ugyanis rögzítik, hogy mind a 27 EU-tagállamnak zöld utat kell adnia a csatlakozási folyamat minden egyes szakaszának.

Moldova, amely ugyan már hivatalos EU-tagjelölt is, Kijevvel párban van a csatlakozási folyamatban, és nem tud továbblépni, amíg meg nem oldódik a patthelyzet. Costa javaslata szerint az úgynevezett tárgyalási klaszterek – a tagsághoz vezető út kulcsfontosságú jogi lépései – az uniós országok minősített többségének beleegyezésével nyithatók meg, nem pedig egyhangú megállapodással. Egy klaszter lezárásához továbbra is az összes uniós főváros támogatása kellene, de a tárgyalások megkezdéséhez szükséges alacsonyabb követelmény lehetővé tenné Ukrajna és Moldova számára, hogy megkezdjék azokat a reformokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyos szakpolitikai területeken demonstrálják az uniós normák felé tett előrelépést. A tervet ismerő személy szerint akkor sem törne meg a csatlakozás folyamata, ha egy vagy két ország ellenzi azt. 

Costa állítólag közvetlenül lobbizott az EU vezetőinél a közelmúltbeli utazásai során, 

ahol több európai vezetővel találkozott, valamint a múlt héten New Yorkban az ENSZ Közgyűlése alkalmából tartott kétoldalú tárgyalások során. „A bővítés fontos prioritás az Európai Tanács elnöke számára – mondta a Politicónak egy diplomata. – Úgy tekint erre, mint az EU legfontosabb geopolitikai befektetésére. Ezért tartja fontosnak, hogy »lekövezzük« azokat az utakat, amelyek biztosítják, hogy Ukrajna reformtörekvései kézzelfogható lépésekké váljanak.” Az Európa Tanács elnöke biztos magában, Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa gyorsan Ukrajnába is utazott, hogy az ország befejezze a jelöltségéhez szükséges jogszabályok átvilágítási folyamatát. „Ukrajna készen áll a következő lépésre. Most a tagállamokon a sor, hogy zöld utat adjanak. Sem Ukrajna, sem Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna reformlendülete lelassuljon. Itt az ideje felgyorsítani” – közölte.

Ha balról nem talál, akkor lőnek jobbról – megy a háttérmunka

A mozgolódás ellenére Ukrajna uniós csatlakozása nem igazán tud haladni, ami sokakat dühít, ezért Brüsszelben több megoldáson is gondolkoznak a helyzet kezelése, vagyis Magyarország megkerülése érdekében. Ezek közül a legújabb az a javaslat az Európai Bizottságtól, amely úgy végezné el a technikai feladatokat, hogy közben nem kezdi meg a formális tárgyalásokat. Hogy ez mennyire jogszerű, az más kérdés.

Ennek során lehetőség nyílik az ukrán jog harmonizációjára az uniós joggal, ám a fejezetek formális megnyitása nélkül nincs mód a haladás elismerésére. Kijev azonban így mégis képes lehet a szükséges reformok életbe léptetésére, tehát

a magyar vétó esetleges feloldásakor akár a csatlakozási fejezetek megnyitása és lezárása is lehetséges akár ugyanazon a napon is.

Ukrajna még 2022-ben, nem sokkal az orosz invázió után jelentkezett az Európai Unióba, míg a formális csatlakozási tárgyalások tavaly kezdődtek. Azonban minden egyes fejezet megnyitása és lezárása egyhangú döntést igényel, és Orbán Viktor mindeddig megtagadta a hozzájárulást a fejezetek megnyitásához – írja a Financial Times.

A csatlakozáshoz szükséges reformokat azonban Kijev végrehajthatja a fejezetek megnyitása nélkül is, és később azokat akár gyorsan el is lehet ismerni. A technikai munka megkezdése így a jogszabályok terén akkor is közelebb hozhatja Ukrajna uniós csatlakozását, ha formálisan egyik fejezet sem nyílt meg.

A magyar kormányfő mindig következetes volt a kérdésben. Már februárban, egy kihelyezett Fidesz-frakcióülésen kizárta az ukrán csatlakozás támogatását. Orbán Viktor akkor többek között arról beszélt, hogy Washington megváltozott, de Brüsszel nem: politikai ellenfél maradt, bábkormányt ültetne a magyarok nyakába, és már az asztalon van a javaslata, amellyel évi 200 milliárd forintot fizettetne a magyarokkal Ukrajnának. Ukrajna EU-tagsága szóba se jöhet – szögezte le a kormányfő korábban. Nem utolsósorban a magyar közvélemény is elutasítja Ukrajna gyorsított csatlakozását. 

Leválás az orosz energiahordozókról

A nemzetközi csúcstalálkozó napirendi pontjai között szerepel a „gazdasági biztonság” is, bár a téma plenáris ülésen nem, „csak” kerekasztal-beszélgetéseken lesz kitárgyalva, ez is előrevetíti, hogy foglalkoznak majd Magyarország és Szlovákia leválásával az orosz energiahordozókról. Az ügy háttere, hogy Donald Trump az elmúlt hetekben egyre inkább sürgeti az Európai Uniót, hogy minél hamarabb teljesen váljon le az orosz energiáról, benne az orosz gázról is. Habár az EU az utóbbi években tett ez irányba intézkedéseket, a folyamat lassan halad, ráadásul két tagállamnak, Szlovákiának és Magyarországnak, időhatár nélküli engedményt adott arra, hogy vezetékes földgázt és olajat importáljon Oroszországból mindaddig, amíg a két országnak nem sikerül más forrást találnia az energiaellátására.

Vélhetően Donald Trump nyomására is az EU megelégelte ezt a helyzetet, és most már döntéshelyzetbe kényszerítené Magyarországot és Szlovákiát. Ha nem válnak le az orosz olajról, akkor olyan kereskedelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek ellehetetlenítenék, hogy a két tagállam orosz olajat importáljon a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ez hatalmas csapás lenne a magyar gazdaságra, amely jelentősen függ az ezen a vezetéken keresztül érkező olajtól.

Az is igaz, hogy azóta beszélt egymással telefonon Orbán Viktor és Donald Trump, a hívás során a magyar kormányfő tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy mindent megtett az energiaforrások diverzifikálásáért. Orbán Viktor végül meggyőzte az Egyesült Államok elnökét. Ezt egyértelműen ki is jelentette Donald Trump az Ovális Irodában másnap tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, míg más országok számos forrásból szerezhetnek energiát, Magyarország földrajzi helyzete és infrastrukturális korlátai miatt nehéz helyzetben van. 

 

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Európai Ügyek Bizottsága javaslatát, amely szerint hazánk nem kíván azonnal lemondani az orosz energiahordozókról. Magyarország ezzel hivatalosan is jelezte, hogy nem kívánja követni az uniós iránymutatást az orosz gáz- és olajimport teljes megszüntetésére. A kormány szerint az azonnali lemondás jelentős gazdasági terheket róna az országra, veszélyeztetve a rezsicsökkentést és az energiaellátás biztonságát. Ugyanakkor a határozat nyitva hagyja az alternatív energiaforrások kiépítésének lehetőségét.

A döntés várhatóan további diplomáciai vitákat generál majd például Brüsszellel és más tagállamokkal,  azonban megerősíti a magyar energiabiztonságot. Emiatt várhatóan további támadások érkezhetnek Nyugatról és Ukrajnából is, 

de akár a koppenhágai csúcson is,

hiába szolgálja a döntés a magyar gazdasági és biztonsági érdekeket.

140 milliárd euró, befagyasztott pénzekből – többen aggódnak emiatt 
Az európai politikai közösség hetedik csúcstalálkozóját rendezik Koppenhágában. A hivatalos közlés szerint napirenden van Ukrajna csatlakozása, Európa biztonsága, valamint a tagállamokat érintő geopolitikai kihívások.  A plenáris ülést számos kerekasztal-beszélgetés követi, amelyek az európai biztonsági helyzet különböző aspektusaira összpontosítanak, beleértve: hagyományos és hibrid fenyegetések, gazdasági biztonság és migráció. Az Európai Unió vezetői előremozdíthatják a kétnapos csúcson azt a tervet, amely szerint Ukrajnának 140 milliárd euró hitelt nyújtanának a befagyasztott orosz központi banki eszközökből. A javaslat aggodalmakat váltott ki a vagyonelkobzással kapcsolatos nemzetközi joggal kapcsolatban, és egyes tagállamok szeretnék, ha a terv jogalapjának részleteit minél hamarabb tisztáznák. Az EU reméli, hogy a hitelmegállapodás év végére elkészül, és 2026-ban megkezdődhet a források folyósítása Ukrajnának, mivel a Nemzetközi Valutaalap 65 milliárd dolláros finanszírozási hiányt vetít előre 2027-ig.  A régóta fennálló javaslat, amely az eszközök felhasználását célozza, azután nyert támogatást, hogy Donald Trump leállította közvetlen támogatását Ukrajnának, így Európa vállára hárult a háború sújtotta ország pénzügyi szükségleteinek fedezése. Mindezektől függetlenül a G7 pénzügyminiszterei szerdán telefonkonferencián is megvitatják az orosz eszközök felhasználását, és közös megközelítést alakítanak ki annak érdekében, hogy ezzel a lépéssel növeljék a gazdasági nyomást Oroszországra – tudósít a Politico. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.