Többször szólt az IMF, nem történt semmi: nem fogják Volodimir Zelenszkijék kezét, a szakadékba Brüsszel lökheti be Ukrajnát

Folyamatosan nő a feszültség Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között a következő, négy évre tervezett hitelprogram előkészítése során. A washingtoni székhelyű szervezet szerint több, a kormány által javasolt adó- és kiadási intézkedés veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását, miközben már negyedik éve tart a háború és a gazdaság továbbra is erősen külső támogatásokra szorul.

A Bloomberg szerint tárgyalások középpontjában egy 8 milliárd dollár értékű új hitelcsomag áll, mely a háborús helyzetben is a makrogazdasági egyensúly megőrzését, a bevételek növelését és az adósság fenntarthatóságát célozná. Az IMF ugyanakkor több kormányzati tervet is kritizál, melyek – álláspontja szerint – rövid távon népszerűek lehetnek, de hosszú távon tovább gyengíthetik Kijev költségvetési helyzetét.

Az IMF szerint ezek a lépések rontják az adózási fegyelmet, miközben az ország adóbevételei már most sem fedezik a közkiadásokat. Az ukrán árnyékgazdaság a becslések szerint a GDP több mint 30 százalékát teszi ki, és a szervezet úgy véli, hogy a kedvezmények csak tovább növelik a kibúvók lehetőségét.

A Valutaalap emellett bírálta a kormány ingyenes vasúti utazásra vonatkozó javaslatát is, mely akár 3000 kilométerig tenné lehetővé az ingyenes, vagy erősen támogatott közlekedést. Az IMF attól tart, hogy az intézkedés – bár humanitárius célokat szolgálna – újabb terhet róna a költségvetésre, miközben az ország már így is hatalmas hiánnyal küzd.

Sűrű lesz a következő két év

Az IMF legutóbbi számításai szerint 

melynek zömét a következő két évben kellene előteremteni. A szervezet augusztusban levélben figyelmeztette a parlament pénzügyi bizottságát, hogy az adópolitikát felül kell vizsgálni. A pénzügyminiszter, Julija Szviridenko válaszában azt írta: a jogszabály még nincs véglegesítve, és a kormány nyitott a kompromisszumra.

Az IMF szerint az új program célja az lesz, hogy megőrizze az ország külső finanszírozási képességét, javítsa a bevételtermelést, valamint a korrupció elleni és kormányzati reformokat is előmozdítsa. A szervezet közleménye szerint a hangsúly a „makrogazdasági stabilitás, az államadósság fenntarthatósága és a gazdasági kormányzás javítása” lesz.

Rengeteg a kérdés a kockázatok körül

A gazdasági feszültségeket súlyosbítja, hogy az orosz támadások az ősz folyamán ismét az ukrán energiarendszert vették célba, a hazai gáztermelés pedig a háború előtti szint 40 százalékára esett vissza. A kormány emiatt 1,9 milliárd eurós pótlólagos finanszírozást kér a téli gázimport fedezésére.

1. Az IMF egyik új feltétele, hogy Kijev fokozatosan szüntesse meg a háztartási energiatámogatásokat, és kezdje meg a gázpiac liberalizálását. A szervezet szerint az árszabályozás és az állami kompenzációk fenntartása hosszú távon fenntarthatatlan, és torzítják a piac működését.
2. Az IMF javaslatai között szerepel az is, hogy a kijevi jegybank engedje a hrivnya gyorsabb leértékelődését, ami növelhetné az exportbevételeket és az adóalapot. Az ukrán központi bank vezetése viszont elutasítja a javaslatot, attól tartva, hogy a gyengébb valuta újabb inflációs hullámot és társadalmi elégedetlenséget váltana ki.
3. A lakosság már most is gyakori áramszünetekkel, energiahiánnyal és dráguló alapélelmiszerekkel küzd. Az IMF ugyan elismeri a nehéz körülményeket, de a tárgyalásokon ragaszkodik a pénzügyi fegyelemhez, és világossá tette: a hitelfolyósítás feltétele a költségvetési reformok végrehajtása lesz.

A tárgyalások a tervezettnél lassabban haladnak, és az IMF-döntés valószínűleg csak átcsúszhat januárra. Az új program jóváhagyása ráadásul attól is függ, hogy az Európai Unió végrehajtja-e azt a tervet, mely szerint az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek egy részét felhasználják Ukrajna finanszírozására. Ha ez elmarad, az IMF-csomag is veszélybe kerülhet.

Belgium blokkolja az EU-s 140 milliárd eurós hitelt

Az Európai Unióban komoly aggodalomra ad okot, hogy Belgium elutasító álláspontja miatt nem sikerül támogatni az EU által kezdeményezett, Oroszország fagyasztott állami vagyonaiból származó, Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós hitelkeretet. Ez a fejlemény veszélyezteti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folytassa Ukrajna pénzügyi támogatását, amely kritikus az ország gazdasági stabilitása és a háborús költségek finanszírozása szempontjából.

Október végén a tagországok vezetői elvileg támogatták a koncepciót, de a részletekben jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Belgium komoly fenntartásokat fogalmazott meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, őket terhelné a kölcsön visszafizetésének anyagi terhe.

Az Európai Központi Bank (EKB) közben attól tart, hogy az orosz vagyon felhasználása alááshatja az euró globális hitelességét, valamint megkérdőjeleződne az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.