Európa megmentését ajánlotta Orbán Viktornak Budapesten, és kiderült: messze nem a levegőbe beszélt az államfő
Javier Milei argentin elnök szerint országa képes garantálni Európa energiabiztonságát, és nem ígért olyan nagyot, amilyet nem tud teljesíteni. Argentína rendelkezik ugyanis a világ egyik legnagyobb palaolaj és -gázkészletével, és szüksége is lenne hosszú távon garantált vevőkre, hogy érdemes legyen fejleszteni a mezőket. Európának pedig diverzifikálnia kell a forrásokat, és ezek egyike lehet a latin-amerikai ország.
Az együttműködés lehetőségéről Milei a hét végén beszélt Budapesten, ahol a Konzervatív Politikai Akciókonferencia (CPAC) ülésén vett részt.
„Aranylázat élünk az energiabefektetések terén; képzeljük el, hogy 2030-ra több mint 30 milliárd dollár értékben exportálunk energiahordozót. Európa évek óta törekszik az energiafüggetlenségre; mi valami jobbat kínálunk: egy megbízható partnert, hatalmas tartalékokkal és olyan kormánnyal, amely betartja a szerződéseit” – idézte a Buenos Aires Times az államfőt.
Argentína nagy energiaexportőr akar lenni
Milei a patagóniai Vaca Muerta („Döglött Tehén”) projektre utalt, amely a kormány reményei szerint
az évtized végére jelentős energiaexportőrré teszi az országot.
(A név állítólag a területet övező hegyek alakjára utal, amelyek egy fekvő tehénre emlékeztetnek. Maga a Vaca Muerta egy hatalmas, késő jura-kora kréta korabeli kőzetformáció a Neuquén-medencében.)
A projekttel Argentína új globális energetikai nagyhatalommá akar válni, a reményeket azonban némileg lelohasztotta az amerikai segítséggel megtámasztott peso és az iráni háború előtti alacsony olaj- és gázárak, de a helyzet a közel-keleti konfliktus miatt alapvetően megváltozott: az árak tartósan magasak maradhatnak, az importőrök pedig mindent megtesznek majd a forrásaik diverzifikálása érdekében.
Busásan megtérülhetnek a befektetések
A Bnamericas latin-amerikai gazdasági hírportál értesülése szerint a közel-keleti helyzet kihasználása érdekében Argentína növelni tervezi a kitermelést. Az elmúlt években már több milliárd dollárt fektettek az infrastruktúrába, ami most busásan megtérülhet majd.
A beruházások részben enyhítették az importált gáztól és folyékony tüzelőanyagoktól való függőséget is, bár Argentína előbbit illetően még mindig nem teljesen önellátó, költséges importra támaszkodik, hogy az erőművek a téli keresleti csúcs idején is működhessenek.
A Vaca Muerta-formációban azonban van mód a kitermelés fokozására, az üzemeltetői gyorsan képesek reagálni a változó a piaci dinamikára. Adrian Lara, a Wood Mackenzie vezető elemzője szerint agresszívabb fúrási stratégiákat alkalmazhatnak, összehangolhatják a termelésnövelést az új, exportra összpontosító kapacitások beépítésével,
a szállítást pedig felgyorsítja az idén működésbe lépő két olajvezeték,
a Vaca Muerta Sur és a Duplicar Norte.
Két olajvezeték is épül
Vaca Muerta Surt Argentína legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, az YPF építteti, a csővezetékből és egy exportterminálból áll, és az Atlanti-óceán partjához juttatja el a nyersolajat. A projektben a YPF mellett részt vesz
- a Vista Energy,
- a Pan American Energy,
- a Pampa Energía,
- a Chevron,
- a Pluspetrol
- és a Shell.
A mintegy hárommilliárd dolláros költséggel járó Vaca Muerta Sur az év végére indul el, kezdetben napi 180 ezer hordós kapacitással – ez a Neuquén-medence teljes szállítási kapacitását körülbelül napi 930 ezer hordóra növelné, beleértve a finomítást, valamint az exportot.
A Duplicar Norte olajvezetéket az Oldelval részvénytársaság építteti 380 millió dolláros költséggel, és szintén az év végén napi 220 ezer hordóval növeli majd a Vaca Muerta északi részén termelt nyersolaj szállítási kapacitását, a mennyiség azonban később növekedni fog.
Erre szükség is lesz, mert a tartósan magasabb olajárak arra késztethetik a Vaca Muerta üzemeltetőit, hogy
új, eddig nem elég gazdaságosnak tartott területeken is fúrjanak,
ami fúziókhoz és felvásárlásokhoz vezethet.
2025 utolsó negyedévében a Neuquén-medencében napi 650 ezer hordó olajat hoztak felszínre, és az üzemeltető az idei üzleti tervében 65 dolláros hordónkénti átlagárral számolt – ennél azonban várhatóan jóval magasabb lesz. A rémálom-forgatókönyv bekövetkezte esetén elérheti a hordónkénti 200 dollárt is.
Németország és India már lecsapott az LNG-re
Az olaj mellett Argentína az LNG-piacon is exportőr akar lenni, és ehhez jó úton halad. A Southern Energy építés alatt álló LNG-projektje 2027 végén kezd termelni évi hatmillió tonnás kapacitással. Egy tankhajóval már abban az évben, egy másikkal pedig 2028-ban kezdik meg az exportot.
Németország időben kapcsolt, a Buenos Aires Herald tudósítása szerint már tavaly decemberben aláírtak egy nyolc évre szóló szerződést évi kétmillió tonna LNG-szállításáról a német állami tulajdonban lévő Securing Energy for Europe (SEFE) energetikai vállalattal.
Saját, évi 12-18 millió tonnás LNG-projektet fejleszt az YPF is, együttműködésben az olasz Enivel és az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) által 2024 végén indított, több mint 150 milliárd dollár értékű nemzetközi befektetési társasággal, az XRG-vel.
Az YPF és három indiai cég már alá is írt egy szándéknyilatkozatot évi tízmillió tonna LNG szállításáról.
Ha minden projekt a tervek szerint sikerül, akkor Argentína 2030-ra évi 24 millió tonna LNG-t termelhet,
ami segíthet ugyan Európának, de a globális piachoz képest elenyésző: az International Gas Union (IGU) novemberi jelentése szerint az LNG-kereskedelem 2024-ben 411,24 tonnát tett ki, ami 2,4 százalékos növekedés az előző évhez képest.
