Rettegnek a befektetők: még egy brutális olajár-emelkedés jöhet, ha a Vörös-tengerre is kiterjednek a harcok
A közel-keleti kereskedelmi hajók elleni márciusi támadások gyakorlatilag lezárták a létfontosságú Hormuzi-szorost a tankerek elől, jelentősen megemelve az olajárakat, és arra kényszerítve a termelőket, hogy más útvonalakat keressenek – írja a CNN.
A kevés alternatíva egyike a Vörös-tengeren keresztül vezet. A Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajtermelője a múlt héten bejelentette, hogy több millió hordó nyersolajat – amelyet általában a Perzsa-öbölben rakodnak hajókra, és amely azután a Hormuzi-szoroson halad át – egy csővezetéken az ország nyugati kikötőjébe, a Vörös-tenger partján található Janbuba irányítja át.
Janbu kikötőjében ennek megfelelően a napi olajrakodások száma ebben a hónapban már több mint a kétszeresére nőtt a tavalyi napi átlaghoz képest a Kpler kereskedelmi adatokat elemző cég adatai szerint.
Veszélybe kerülhet a vörös-tengeri egérút is
Irán azonban hétfőn „potenciális célpontoknak” nevezte a Vörös-tengeren úszó amerikai haditengerészeti egységeket is.
Az amerikai Gerald R. Ford repülőgép-hordozó jelenléte a Vörös-tengeren fenyegetést jelent Iránra
– közölte Irán egységes katonai parancsnoksága az ország félhivatalos Fars hírügynöksége szerint.
Ezért a Vörös-tengeren az említett haditengerészeti csoportot támogató logisztikai és szolgáltató központokat is potenciális célpontnak tekintik majd Irán fegyveres erői
– tették hozzá.
A Vörös-tenger persze a jelenlegi háború február 28-i kitörése előtt sem volt már a geopolitikai stabilitás bástyája
– ahogy a CNN-nek David Oxley, a Capital Economics tanácsadó cég vezető klíma- és árupiaci közgazdásza fogalmazott.
Az Irán által támogatott húszi fegyveresek 2023 végén kezdték támadni a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, megtorolva Izrael Hamász elleni háborúját. A biztonsági helyzet akkor arra kényszerítette a hajózási társaságokat, hogy a Vörös-tenger helyett Afrika déli csücskét megkerülve fuvarozzák szállítmányaikat, hetekkel meghosszabbítva az utat, és sokkal többet költve üzemanyagra, biztosításra, valamint a tengerészek bérére.
A jelenlegi regionális konfliktus és a húszi erők kereskedelmi hajózással szembeni folyamatos ellenséges magatartása azt jelenti, hogy a Vörös-tengeren a fenyegetettség ismét jelentős – közölte hétfőn az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Műveleti Központja.
A húszik fenntartották mind a képességüket, mind a szándékukat, hogy tengeri támadásokat hajtsanak végre a régióban
– figyelmeztetett.
Ha nincs kiút, ugranak az olajárak
Teljes kapacitással a szaúdi kelet-nyugati irányú csővezeték napi hétmillió hordó nyersolajat képes szállítani a Saudi Aramco szerint, bizonyos mértékig kompenzálva a Hormuzi-szoroson keresztül normális esetben áthaladó, körülbelül napi 15 millió hordó olajat.
Az erőszak újbóli fellángolása a Vörös-tengeren azonban blokkolhatja ezt az elterelt olajáramlást is, súlyosbítva a globális kínálattal kapcsolatos félelmeket, és még magasabbra hajtva az olajárakat – mondták elemzők a CNN-nek.
Ha szaúdi olajat szállító tartályhajókat támadnak meg a Vörös-tengeren, szerintem jelentős olajár-emelkedést fogunk látni, mert ez alapvetően azt jelzi, hogy… mindenféle menekülési útvonalat célba vesznek. Nincs kiút
– mondta Naveen Das, a Kpler vezető olajelemzője.
Oxley, a Capital Economics elemzője hozzátette: ha az erőszak visszatér a Vörös-tengerre, és teljesen csapdába ejti az olajban gazdag régiót, akkor el tudja képzelni, hogy
a Brent nyersolaj hordója a jelenlegi 100 dollár körüli szintről hordónként 130 és 150 dollár közé emelkedik.
Minél tovább maradnak magasak az olajárak, annál valószínűbb, hogy azok begyűrűznek a globális gazdaságba, és egy újabb inflációs hullámmal ismét felhajtják a fogyasztói árak széles körét, akkor pedig a repülőjegyektől az élelmiszerárakig minden drágulni fog.
