Mindenben benne van, és a Közel-Keletről jönne: nemcsak az olaj dobja meg az inflációt az iráni háború miatt
A kőolaj és a földgáz nemcsak mint energiahordozók játszanak fontos szerepet a gazdaság működésében, de alapanyagként is rendkívül fontosak. A Perzsa-öböl partján fekvő országok így nemcsak a kőolaj mint nyersanyag, de a petrokémiai termékek gyártásában is fontos szerepet játszanak, amelyek nélkül a modern társadalom egyre kevésbé képzelhető el.
A nitrogénműtrágyák fontos alapanyaga a földgáz, amelynek a kínálata nagyot esett, miután Katar kénytelen volt a világ legnagyobb LNG-üzemét leállítani, ráadásul az Öböl menti országoknak a gyártásban is óriási a szerepük. Azonban a Hormuzi-szoros lezárása miatt a műtrágyák és azok alapanyagai sem jutnak el a világpiacra, ami élelmiszerválság kialakulásához is vezethet.
A műanyag ára is kilőtt az iráni háború miatt
Kevés szó esett arról, hogy a térség a műanyagok előállításában is kulcsszerepet játszik, és a különböző polimerek ára is jelentősen megdrágult az iráni háború kezdete óta. A csomagolóanyagoktól a vízvezetékcsöveken át az autókban vagy épp a háztartási gépekben használt műanyagok árának emelkedése számos árucikket megdrágíthat.
A Reuters a Rabobank elemzését idézi, mely szerint évente 20-25 milliárd dollár értékű vegyipari termék halad át a Hormuzi-szoroson. A Közel-Kelet a globális polietilén-export 40 százalékát adja, a térségből szinte a világ minden részére szállítanak a másik nagy exportközpont, Észak-Amerika kivételével.
A polietilén- és polipropilénárak mintegy 40 százalékkal emelkedtek az iráni háború kezdete óta.
A térség ráadásul a műanyaggyártás egyik kulcsfontosságú alapanyagaként szolgáló könnyűbenzin (nafta) egyik fontos ellátója is, békeidőben napi 1,2 millió hordó halad át az alapanyagból a Hormuzi-szoroson. Ázsiában a termék finomítói marzsa is megugrott a háború kezdete óta, tonnánként mintegy 108 dollárról több mint 400 dollárra.
Mindez magasabb alapanyagárakat és alacsonyabb hasznot jelent a műanyaggyártóknak, és újabb csapás az orosz–ukrán háború által már megtépázott európai vegyiparra is. A közel-keleti műanyag főként Európában és Ázsiában fog hiányozni, és mivel a műanyag számos árucikk része, ezekben a térségekben gyakorolhat inflációs nyomást is.
Az amerikai cégek kaszálhatnak nagyot, Európa fizeti a számlát
A Bloomberg írása szerint az észak-amerikai polietilén-gyártók, mint a LyondellBasell Industries vagy a Dow termelési rekordokat dönthetnek az exportkereslet megugrása miatt, de a belföldi áraikat is emelhetik.
A műanyagárak szárnyalása az újrahasznosításnak is új lendületet adhat, mint arra a PRM-Taiwan írása rámutat, az újrahasznosított vagy bioműanyagok szerepe a vállalati társadalmi felelősségvállalás helyett egyre inkább a kockázatkezelés lesz. Különösen igaz ez akkor, ha beválik az iparági portál jóslata, mely szerint a műanyagpiacon bekövetkezett zavarok hosszú időre, akár az idei év végéig fennmaradnak. Ugyanakkor az összefoglalóból arra is lehet következtetni, hogy
a műanyagok átirányítása más kikötőkbe a térségben lehetséges, még ha ez némi kerülő utat is jelent.
Az iráni háború miatt kialakult helyzetben a vállalatok feladhatják az egyetlen forrás használatát, és szélesebb ellátási láncokat építhetnek ki, valamint megnőhet az alapanyagok készletezése is, hogy a hasonló zavarok kevésbé drasztikust hatást fejtsenek ki a jövőben. Mindezek azonban tovább növelhetik a költségeket még a konfliktus lezárulta után is.
