BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Amerikai--iraki hatáspárbaj az olajpiacon

Az USA nyersolajkészletei már a negyedik hete folyamatosan bővülnek, és a tél támadása is késik az északi féltekén. Ennek árcsillapító hatását azonban lényegesen gyengítik az iraki olajpolitikával kapcsolatos kétségek.

A világ napi nyersolajigénye 41 millió barrellel duzzadhat a következő húsz év alatt -- jelentette a Reuters a legújabb washingtoni (EIA) előrejelzésre hivatkozva. Ez átlagosan évi 2,1 százalékos növekedésnek felel meg, amit mindenekelőtt a járművek erősödő kereslete gerjeszthet. A jelenlegi napi 76 millió barreles összfogyasztás így 2020-ban elérheti a 117,4 millió barrelt, azaz hétmillióval nagyobb lehet az egy éve jósolt mennyiségnél.
A világ nyersolajtermelése ezalatt 77-ről 117,1 millió barrelre nőhet, tehát a tavalyi előrejelzésnél szintén hétmillióval többre. A várható jelentős bővülést részben a fúrási technológia fejlődésével, részben a feltárható készletek növekedésével magyarázzák.
A 2020-ban termelt összmennyiségből immár 49 százalékkal részesedhet az olajkartell (OPEC), amely jelenleg a világkínálat mintegy 40 százalékát adja. Az OPEC harmadik legnagyobb termelője, Irak ugyan valószínűleg még jövőre is az ENSZ ellenőrzésével exportálhat, de a korlátozások feloldása után gyors ütemben bővülhet a kínálata. Így a jelenlegi 2,7-ről egy évtized alatt 5 millió barrelre nőhet a napi kitermelése.
Az OPEC-en kívüli összkínálat is lényegesen erősödhet. A Kaszpi-tengeri régióé például húsz év alatt várhatóan 6 millió barrelre duzzad.
Az USA nyersolajtermelése viszont -- a kutak apadása miatt -- mintegy évi 1 százalékkal szűkülhet a következő két évtizedben: napi 5,1 millió barrelre. Már a mostani 5,8 millió barreles szint is fél évszázados negatív rekord. A világ legnagyobb fogyasztójának importigénye így 56-ról 64 százalékra nő.
A világkínálat felfutása minden bizonnyal csillapító hatással lesz a világpiaci árakra. Washingtonban ezért arra számítanak, hogy az átlagos szintjük még 2020-ban is mintegy öt dollárral elmarad majd az ideitől.
Egyelőre azonban még meglehetősen szilárdan tartják magukat az árak, és most is közel 30 százalékkal meghaladják az idei nyitószintjüket. Az USA-beli ellátási feszültség enyhülése (a készletek tovább nőttek) és az átlagosnál melegebb európai időjárás nyomán ugyan kedden barrelenként több mint 1 dollárral süllyedtek a nyersolajárak, de az iraki szállításokkal kapcsolatos bizonytalanság gátolja a nagyobb esést.
Az USA nyersolajkészletei a múlt héten a várt 300--900 ezer helyett 1,83 millió barrellel bővültek. A negyedik hete tartó bővülés eredményeként már csak 2,7 százalékkal maradnak el a tavaly ilyenkori szintjüktől. (Augusztusban még 10 százalékos volt a hátrány.) Nőttek a helyi fűtőolajkészletek is, és ezzel az augusztusi 40 százalékkal szemben már "csak" 24 százalékos az éves szintű lemaradásuk. (Igaz, a kritikus északkeleti régióban még mindig 37 százalékos a hiány.) A többletkínálatban -- az OPEC-kvóták őszi kétszeri emelése mellett -- szerepet játszott az amerikai stratégiai tartalékok (SPR) részleges felszabadítása is. A kormány által felkínált 30 millió barrelból ugyanis már 21 milliót kiszállítottak.
Irak ugyanakkor továbbra is gondoskodik arról, hogy az olajpiaci aggodalmak ne mérséklődjenek túlságosan. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a világkínálat mintegy 5 százalékát -- jelenleg napi 2,3 millió barrel nyersolajat -- exportáló közel-keleti ország szállításai a hét végén megállnak.
Az Irak és az ENSZ közötti -- félévenként meghosszabbítandó -- "olajat élelmiszerért" megállapodás újabb, nyolcadik szakasza tudniillik december 5-én lezárul, és a korlátozások alól kibújni akaró Irak szokás szerint ismét akadékoskodik. Egyrészt január 15-ig szeretné meghosszabbítani a mostani periódust, másrészt módosítani kívánja a decemberi ármechanizmust. Így a világpiacinál jóval alacsonyabb szintű árakat javasol az ENSZ által jóváhagyandó szerződésekben, ugyanakkor egy saját -- nem ellenőrzött felhasználású -- számlára barrelenként 50 centes felár befizetését kéri az importőröktől. Az ENSZ szankciós bizottsága viszont a héten visszautasította a bagdadi árelképzelést.
Némi megnyugtatást adhat azonban az a szaúdi bejelentés, miszerint az OPEC és egyben a világ legnagyobb termelője részben hajlandó lenne az esetlegesen kieső iraki olaj pótlására, hiszen 90 napon belül 1,8 millió barrellel növelheti a napi kitermelését.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.