Világszerte dinamikusan nő a fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő környezeti, társadalmi és a vállalatirányítási (ESG) fókuszú befektetések iránti kereslet, a kelet-közép-európai régió azonban ebben a tekintetben is csak távolabbról követi a fejlett piacokat – így összegezhetők a Refinitiv pénzügyi adatszolgáltató tegnapi háttérbeszélgetésén elhangzottak.
Pedig az etikus befektetéseknek – egyes korábbi vélekedésekkel ellentétben – ma már nincs hozamáldozatuk,
sőt az adatok azt mutatják, hogy a magasabb ESG-minősítésű vállalatok jelentősen felülteljesítik a részvénypiacon az alacsonyabb fenntarthatósági pontszámmal rendelkező társaikat
– mutatott rá Vízkeleti Sándor BAMOSZ-elnök, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Az egyes régiókban különböző mértékű hozzáadott értéke van az ESG-besorolásnak, a hozamprémium ugyanakkor a feltörekvő piacokon a legmagasabb – hangsúlyozta a szakember. Ennek feltehetően az az oka, hogy amelyik régiós cég fenntarthatósági riportot készít, ehhez adatot szolgáltat, és a mindezzel járó nagyobb transzparenciát vállalja, az az intézményi és a nyugati magánbefektetők szemében is vonzóbb.
A nem pénzügyi adatok hozzáférhetősége egyelőre azonban nem túl bőséges, és a képzett szakértőkből, elemzőkből is hiány van térségünkben
– mutatott rá a kihívásokra Ács Barnabás, a Refinitiv EMEA régióért felelős értékesítési, befektetési és tanácsadási igazgatója. Az adatszolgáltató mindössze kétszáz, főként blue chip kategóriás kelet- és közép-európai társaság fenntarthatósági tevékenységéről kap adatot, a kis- és közepes vállalatok viszont még szinte teljesen sötét foltnak számítanak. Az európai uniós szabályozási törekvések és a befektetői igények azonban a térség vállalatait és befektetési alapjait is felzárkózásra késztethetik.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
