Igen rövid azoknak a tényezőknek a listája, amelyek visszatarthatták volna kedden a forintot, hogy az árfolyama az euró ellenében újabb rekord mélypontra gyengüljön, és több tényezőt is fel lehet sorolni, amelyek a mérleg túloldalára kerültek, elsőnek köztük a vártnál is rosszabb reggeli inflációs adatokat.
A pozitív oldalra egyetlen dolog került: az euró visszanyert némi teret a dollár ellenében, de ez a mozgás meglehetősen mérsékelt volt, és az egységes valuta alig távolodik a több, mint két évtizedes mélypont közeléből, 0,97 környékén kereskedve, a paritás gyenge oldalán.
Ha ez pozitív hatást jelent a közép-európai devizák számára, az talán csak annyiban tetten érhető, hogy valamelyest erősödött a lengyel zloty, 4,879 környékéről 4,865-re. Még ez sem biztos, hogy az euró-dollár jótékony hatásának köszönhető, hiszen Varsóból ma érdekes helyi hírek is érkeztek.
A jegybank egyes döntéshozói, az élükön Adam Glapinski elnökkel, jogi eljárással fenyegettek meg más döntéshozókat, ami talán reményeket ébreszt, hogy a bank mégsem fejezi be rövid távon kamatemeléseit. A kormány ugyanakkor bejelentette, hogy a háztartások után a kisvállalatok és mások, mint például a kórházak számára is maximálja az áram árát.
Amint a lengyeleknél, Közép-Európában másutt is úgy tűnik, hogy egyelőre nem tetőzik a több évtizedes magasságokba emelkedő és mivel a régiós jegybankok Bukarest kivételével azt jelezték, hogy – Budapesten és Prágában – már befejezték kamataik meredek megemelését, illetve Varsóban azt, hogy közel állhatnak ehhez.
A lengyelek már korábban közölték, hogy az éves infláció szeptemberben 17,2 százalékra gyorsult náluk. A cseh és a magyar adatok kedden jöttek ki, az előző az augusztusi 17,2-ről 18 százalékra emelkedett, Magyarországon pedig hatalmasat ugrott, 15,6-ról 20,1 százalékra szökött fel, mivel az energiakrízis nyomása alatt a magyar kormány a korábbi rezsikedvezmények lefaragására kényszerült.
Az éves infláció ezzel a régió legnagyobb gazdaságai közül Magyarországon lett a legmagasabb, és ez még inkább a negatív tartományba tolta a reálkamatot, habár a régióban messze a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamata a legmagasabb, 13 százalék. A vártnál is valamivel rosszabb adatok közlése után a forint menten gyengülésnek indult, és aztán – semmilyen meglepetést nem okozva – átszúrta a hétfőn elért rekord mélypontot is, és az euróval szemben 429,5 környékén kereskedve megközelítette a még soha el nem ért 430-as szintet.
A magyar deviza – amely egy hónappal ezelőtt még 396 környékén járt –már hetek óta gyengül, kart karba öltve a zlotyval, a régió másik likvid és mozgékony devizájával. A nyomást az okozza, hogy a tél közeledtével nőnek az aggodalmak, hogy Európa energiahiánnyal és még magasabb energiaárakkal szembesül, miközben a régióban a magyar gazdaság a legsérülékenyebb erre a tényezőre. Ugyanakkor előretekintve nem használ a közép-európai devizáknak az az aggodalom sem, hogy a növekvő európai recessziós veszély esetleg kamatemelései lelassításához vezeti az Európai Központi Bankot.
Varga Mihály pénzügyminiszter keddi nyilatkozata ugyanakkor – bár optimista volt – emlékeztetett arra, hogy a lengyelekhez hasonlóan Magyarország irányába is késedelmet szenvednek az átutalásai.
