A hullámvasút semmi ahhoz képest, amit a forinttal műveltek az idén

Mozgalmas év áll a forint mögött, az év elején még a 370-es szintről lendületet véve a 350 forintot közelítette az euró árfolyama, míg októberben 434 forint felett is járt a devizapár. 

– értékeltek az év utolsó kereskedési napján a KBC Equitas elemzői.

Hogy sikerült kikötni a 400-as szinten?

Nem nézett ki rosszul a forint képe az év elején, sorra jelentek meg az erősödésre berendezkedő elemzői várakozások, az árfolyam 370-ről indult, amit trendszerű erősödés követett, január végén pedig 352 forintnál alig többért is lehetett eurót venni a devizapiacon, ez a kedvező árfolyamszint azóta sem tért vissza, sőt. A határozott gyengülés február közepén (tehát az ukrajnai háború előtt) indult meg, amire Ukrajna megtámadása ráerősített, így a hónap végén 387 forintos euróárfolyamon csúcsosodtak ki a magyar devizával kapcsolatos kockázatok. Összességében a háború kitörése hatalmas pánikot és jelentős leértékelődést hozott a térségi devizák árfolyamában, 

Pánik után visszarendeződés

A kezdeti pánikot visszarendeződés követte, április elején az euró-forint is visszakorrigált 370 alá, aminek két oka volt: egyrészt a régiós jegybankok szisztematikus kamatemelésbe fogtak, illetve folytatták a szigorítást, másrészt egy rövid időre reálisnak tűnt, hogy béketárgyaláson rendeződhet az orosz–ukrán konfliktus. A háború azonban elhúzódott, megnyílt az út a 400 forintos euróárfolyam felé.

Ráadásul újabb nehezéket kapott a nyakába a magyar fizetőeszköz, nem sokkal a választások után az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben és ezzel együtt befagyasztotta a hozzáférést az uniós alapok jelentős részéhez.

Négyszáz...túl gyorsan jött, nem is jelentett megállót

A következő mérföldkő a 400-as szint elérése volt, júniusban. A háború előtti 360-as szinthez képest 40 forintos leértékelődés előtt sokan álltak értetlenül, hiszen 

Elsősorban azért volt furcsa a forint alulteljesítése, mert a külső hatások – járvány, háború közelsége, vezető jegybankok monetáris politikája – hasonlóan érintették a térség országainak gazdaságát, szóval a magyar deviza fokozatos gyengülése csak részben volt magyarázható külső tényezőkkel, körülbelül addig, amekkora mértékben a złotyi is gyengült. Az elemzők itt már felhívták a figyelmet, hogy több tényező hozzáadódik a forint sérülékenységéhez, ilyen például a magasabb államadósság (a harmadik negyedév végén 76 százalék). Ami viszont hatványozottan megmutatkozott a forint vesszőfutásában, az az óriási importenergia kitettség, a teljes felhasználáson belül mintegy 70 százalékos aránnyal.

A 400-as szint csak ideig óráig működött ellenállásként, augusztusban még sikerült visszakapaszkodni a 392-es zónába. Ekkor már két számjegyű volt a magyar alapkamat, de ez sem bizonyult elegendő fegyvernek, a befektetők hittek abban, hogy most a forint shortolásán lehet igazán nagyot kaszálni.

Előbb pánik, majd három hétig a fél világ forintot vett

Aminek meg is lett az eredménye a forint tovább gyengült, október 13-án 434,40 forintig szaladt az euró, a dollár pedig 450 forint közelébe került. 

Erről nyilatkozta azt egyik alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak, hogy utólag visszatekintve a 430 forint feletti euróárfolyamnál valóban pánikhangulat volt, 

Nem volt mit tenni, újabb kamatemelés következett, az alapkamat maradt 13 százalékon, de új egynapos betéti eszköz érkezett, 18 százalékos kamatozással. Ezt kiegészítve pedig bejelentették, hogy a jegybank az év végéig biztosítja az energiaimportőröknek a devizát a tartalék terhére, így az ő devizakeresletük már nem terhelte a forint árfolyamát a szabadpiacon (nem sokkal karácsony előtt pedig további hónapokkal meghosszabbították a devizalikviditás biztosítását). A kettő együtt már hatott, három hét alatt 434-ről 400-ig esett az euró-forint, azóta pedig csendesebb a piac, a 400–415-ös sáv az irányadó, a lélektani szint alá csak ideig-óráig sikerült kerülni, például amikor a holland energiatőzsdei földgáz jegyzésárak visszaestek az ukrajnai háború kitörése előtti szintekre.

Merre tovább jövőre?

A prognózisok óvatosabbak a szokottnál. Az ING Bank elemzői szerint a jegybanki kommunikáció – hosszabb ideig tartó magasabb kamatok – pozitív hír a forint számára, mint ahogy a csökkenő gázárak is. Rövidtávon a 400 forint körüli euróárfolyamra lehet az ING szerint berendezkedni. A KBC elemzői úgy vélik, ha sikerül áttörni a 200 napos mozgóátlagot (legutóbb 2021-ben volt rá példa) és a dollár tovább gyengülne a vezető devizákkal szemben, akkor 

Az biztos, hogy a Brüsszellel az uniós forrásokról december 12-én kötött megállapodás ugyan segített a forintnak, de elemzők még mindig nem látják, hogy ezzel elindul-e egy olyan markáns trend, ami ellensúlyozná a 2022-es, 8 százalékos árfolyamesést.