Mozgalmas év áll a forint mögött, az év elején még a 370-es szintről lendületet véve a 350 forintot közelítette az euró árfolyama, míg októberben 434 forint felett is járt a devizapár.
Jelenleg a 400 forintos szintek, illetve ezzel együtt a 200 napos mozgóátlag áttörése lehetne a feladata az árfolyamnak. Az alapkamat mértéke továbbra is magas szinteken maradt, így ez adhat támaszt a magyar deviza számára, emellett a javuló gazdasági helyzet hozhatna akár nagyobb lendületet a forint számára
– értékeltek az év utolsó kereskedési napján a KBC Equitas elemzői.
Hogy sikerült kikötni a 400-as szinten?
Nem nézett ki rosszul a forint képe az év elején, sorra jelentek meg az erősödésre berendezkedő elemzői várakozások, az árfolyam 370-ről indult, amit trendszerű erősödés követett, január végén pedig 352 forintnál alig többért is lehetett eurót venni a devizapiacon, ez a kedvező árfolyamszint azóta sem tért vissza, sőt. A határozott gyengülés február közepén (tehát az ukrajnai háború előtt) indult meg, amire Ukrajna megtámadása ráerősített, így a hónap végén 387 forintos euróárfolyamon csúcsosodtak ki a magyar devizával kapcsolatos kockázatok. Összességében a háború kitörése hatalmas pánikot és jelentős leértékelődést hozott a térségi devizák árfolyamában,
de már ezen az egy hónapos időtávon is a forint volt az éllovas, negatív értelemben.
Pánik után visszarendeződés
A kezdeti pánikot visszarendeződés követte, április elején az euró-forint is visszakorrigált 370 alá, aminek két oka volt: egyrészt a régiós jegybankok szisztematikus kamatemelésbe fogtak, illetve folytatták a szigorítást, másrészt egy rövid időre reálisnak tűnt, hogy béketárgyaláson rendeződhet az orosz–ukrán konfliktus. A háború azonban elhúzódott, megnyílt az út a 400 forintos euróárfolyam felé.
Ráadásul újabb nehezéket kapott a nyakába a magyar fizetőeszköz, nem sokkal a választások után az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben és ezzel együtt befagyasztotta a hozzáférést az uniós alapok jelentős részéhez.
Négyszáz...túl gyorsan jött, nem is jelentett megállót
A következő mérföldkő a 400-as szint elérése volt, júniusban. A háború előtti 360-as szinthez képest 40 forintos leértékelődés előtt sokan álltak értetlenül, hiszen
régiós összevetésben is durva volt a forint gyors és heves értékvesztése.
Elsősorban azért volt furcsa a forint alulteljesítése, mert a külső hatások – járvány, háború közelsége, vezető jegybankok monetáris politikája – hasonlóan érintették a térség országainak gazdaságát, szóval a magyar deviza fokozatos gyengülése csak részben volt magyarázható külső tényezőkkel, körülbelül addig, amekkora mértékben a złotyi is gyengült. Az elemzők itt már felhívták a figyelmet, hogy több tényező hozzáadódik a forint sérülékenységéhez, ilyen például a magasabb államadósság (a harmadik negyedév végén 76 százalék). Ami viszont hatványozottan megmutatkozott a forint vesszőfutásában, az az óriási importenergia kitettség, a teljes felhasználáson belül mintegy 70 százalékos aránnyal.
A 400-as szint csak ideig óráig működött ellenállásként, augusztusban még sikerült visszakapaszkodni a 392-es zónába. Ekkor már két számjegyű volt a magyar alapkamat, de ez sem bizonyult elegendő fegyvernek, a befektetők hittek abban, hogy most a forint shortolásán lehet igazán nagyot kaszálni.
Előbb pánik, majd három hétig a fél világ forintot vett
Aminek meg is lett az eredménye a forint tovább gyengült, október 13-án 434,40 forintig szaladt az euró, a dollár pedig 450 forint közelébe került.
Erről nyilatkozta azt egyik alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak, hogy utólag visszatekintve a 430 forint feletti euróárfolyamnál valóban pánikhangulat volt,
az euró-forint akár 500 forintig is mehetett volna a légüres térben.
Nem volt mit tenni, újabb kamatemelés következett, az alapkamat maradt 13 százalékon, de új egynapos betéti eszköz érkezett, 18 százalékos kamatozással. Ezt kiegészítve pedig bejelentették, hogy a jegybank az év végéig biztosítja az energiaimportőröknek a devizát a tartalék terhére, így az ő devizakeresletük már nem terhelte a forint árfolyamát a szabadpiacon (nem sokkal karácsony előtt pedig további hónapokkal meghosszabbították a devizalikviditás biztosítását). A kettő együtt már hatott, három hét alatt 434-ről 400-ig esett az euró-forint, azóta pedig csendesebb a piac, a 400–415-ös sáv az irányadó, a lélektani szint alá csak ideig-óráig sikerült kerülni, például amikor a holland energiatőzsdei földgáz jegyzésárak visszaestek az ukrajnai háború kitörése előtti szintekre.
Merre tovább jövőre?
A prognózisok óvatosabbak a szokottnál. Az ING Bank elemzői szerint a jegybanki kommunikáció – hosszabb ideig tartó magasabb kamatok – pozitív hír a forint számára, mint ahogy a csökkenő gázárak is. Rövidtávon a 400 forint körüli euróárfolyamra lehet az ING szerint berendezkedni. A KBC elemzői úgy vélik, ha sikerül áttörni a 200 napos mozgóátlagot (legutóbb 2021-ben volt rá példa) és a dollár tovább gyengülne a vezető devizákkal szemben, akkor
akár a 368–374 forintos euróárfolyam is visszatérhet.
Az biztos, hogy a Brüsszellel az uniós forrásokról december 12-én kötött megállapodás ugyan segített a forintnak, de elemzők még mindig nem látják, hogy ezzel elindul-e egy olyan markáns trend, ami ellensúlyozná a 2022-es, 8 százalékos árfolyamesést.
2023 – a forint éve lesz?Alighanem abban széles körű egyetértés van, hogy 2022 nem a forint éve volt. Mellesleg 2021, 2020 vagy 2019 sem. Szeretnénk azt hinni, hogy 2023-ban ez megváltozik majd, de vajon mennyi esély van erre? |
