A Heineken a helyi bürokráciát okolja az oroszországi kivonulás késedelméért: a vállalat közölte, hogy továbbra is tervezi az eurázsiai országból való távozást, viszont a folyamatot nem tudja befolyásolni.

heineken
Fotó: Shutterstock

Jelenleg kihívás egy tranzakciót lezárni Oroszországban, mivel a szabályok folyamatosan változnak

– írta a holland cég honlapján. Hozzátettek: az üzletátruházáshoz számos jóváhagyásra van szükség, amelyek megszerzése időbe telik, és ezt a sörgyártó nem tudja befolyásolni, így nem az ő hibájuk a folyamat elhúzódása – írja a Reuters. Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a Heineken tavaly március óta ígéri az Oroszországból történő kivonulást, viszont a cég helyi leányvállalatai februárban lebuktak: nemcsak a Heineken saját söreit, de mások termékeit is forgalmazzák, sőt, újakat is bevezettek az orosz piacon a Follow the Money című oknyomozó portál szerint.

A nyugati cégek nem sietik el a kivonulást az orosz piacról

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után számtalan nyugati vállalat közölte, hogy kivonul az eurázsiai országból. A Ford Motor például októberben jelezte, hogy elhagyja Oroszországot, míg a német vegyipari óriás, a Henkel 2022 áprilisában jelentette be, decemberben pedig megerősítette, hogy kivonul az orosz piacról Ukrajna megtámadása miatt. 

Néhány nyugati cég a nyáron azt közölte, hogy a szovjet időkre emlékeztető üzleti modellt vezetnek be Moszkvában, ahol a termékeiket vámmentesen, külföldi valutáért vásárolhatják meg a márkáikhoz hűséges orosz fogyasztók. Az IKEA tavaly márciusban zárta be oroszországi áruházait, bár a nyáron egy rövid online kiárusítás erejéig újra megnyitotta a kapuit, majd februárban eladta a helyi gyárait is.

Az eladásokat megnehezíti, hogy az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető, barátságtalannak nevezett országok cégeivel kötött üzleteket egy kormánybizottságnak is jóvá kell hagynia.

Különböző becslések vannak arról, hányan hagyták ott az orosz piacot: a svájci Sankt Gallen-i Egyetem kutatása szerint a megszállás kezdetekor az Európai Unióhoz és a G7-hez tartozó 1404 multinacionális cég összesen 2405 leányvállalattal volt jelen az orosz piacon. Tavaly novemberre ezeknek csupán 8,5 százaléka vált meg legalább egy oroszországi érdekeltségétől, és a kutatók szerint ez az arány azóta sem változott sokat. Az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18, a japánok 15 és az uniósok 8,3 százaléka hagyta ott teljesen az orosz piacot 2022 végére.

A Yale Egyetem állandóan frissülő listáján több mint 1200 olyan vállalatot tüntettek fel, amelyek részben vagy teljes egészében elhagyták az orosz piacot. Részben például úgy, hogy csak felfüggesztették a tevékenységet Oroszországban, és átmenetileg nem szállítanak oda, teljesen pedig úgy, mint az IKEA és a Mercedes, amelyek még a helyi gyáraikat is értékesítették.

Kevesebb sörből nagy profitot csapolt az AB InBev

A sörivók közül nem mindenki nyelte le a magasabb árakat, a világelső belga sörgyár azonban így is jócskán megugró nyereséggel és bővülő forgalommal zárta 2022-t. Az elszabadult inflációt elszenvedő fogyasztók világszerte visszafogták sörfogyasztásukat, ezt azonban magasabb áraival bőven ellensúlyozni tudta a Stella Artois és a Budweiser márkák gyártója.