Az élelmiszerek gyorsuló drágulása ellenére az elmúlt 12 hónap legalacsonyabb szintjére, 6,9 százalékra lassult márciusban a 20 országot felölelő euróövezet inflációs mutatója a februári 8,5 százalékról – közölte pénteken az statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az előző év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-emelkedés üteme a zónában októberben érte el a csúcspontját, 10,6 százalékkal.
Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára azonban 15,4 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző havi 15 százalék, ami azt jelzi, hogy az európai fogyasztókat továbbra is szorongatja az Az energiaárak ugyanakkor 0,9 százalékkal csökkentek, ami fordulatot hozott az elmúlt évben tapasztalt, rendre 10 százalék feletti emelkedés után.
Az utóbbi adat azt jelzi, hogy az enyhe tél és az Oroszországon kívüli forrásokból származó gáz tárolására és beszerzésére irányuló európai erőfeszítések meghozták a gyümölcsüket.
Az úgynevezett maginfláció viszont, amely nem tartalmazza az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat, az előző havi 5,6 százalékról enyhén, 5,7-re emelkedett, ami a kelleténél magasabb árindex hosszabb távú jelenlétének veszélyét hordozza.
A ragadós eurózónás maginflációt és az Európai Központi Bank várható reakcióját az ING Bank már be is építette a legújabb devizaprognózisába, amely szerint részben emiatt, de a dollár sebezhetősége következtében is az euró húsvétig 1,1, a font pedig 1,25 fölé kerülhet a zöldhasúval szemben.
Az övezeten belül érdemes Franciaországot kiemelni, ahol 3 hónap után először márciusban csökkent a fogyasztói árak emelkedése, mégpedig a februári 7,3 százalékról 6,6-re, miközben a Bloomberg elemzői konszenzusa 6,5 százalékkal számolt.
Ráadásul a szolgáltatások drágulása csak kismértékben mérséklődött – a januári 3-ról 2,9 százalékra –, míg a feldolgozott termékek esetén 4,7 százalékról 4,8-re gyorsult.
Hasonló folyamatok játszódtak le Németországban is, ahol az előző havi 8,7 százalékról, az energia lassabb drágulása miatt 7,4-re lassult az infláció, ám itt is gyorsult az élelmiszerárak növekedése.
A legnagyobb európai gazdaságban amúgy – ahol rengetegen laknak bérelt ingatlanban – némi könnyebbséget jelent a lakosságnak, hogy a bérleti díjak növekedése az elmúlt hónapokban 2 százalékon betonozódott be, ami markánsan elmarad az általános infláció mértékétől.
Az előzetes becslés szerint
Hollandia éves inflációs rátája is 4,4 százalékra csökkent márciusban az előző havi 8-ról.
Ez volt a legalacsonyabb inflációs szám 2021 októbere óta, ami elsősorban az energiaárak gyorsuló csökkenésének köszönhető, az élelmiszerek, italok és dohányáruk enyhe drágulása mellett.
A szolgáltatások inflációja ellenben 5,6 százalékon stagnált, míg a maginfláció 6,7-en ragadt.
Jóllehet az euróövezeten kívüli Lengyelország is maga mögött hagyhatta az inflációs csúcsot, hiszen
a februári 18,4 százalékról, 16,2-re lassult a fogyasztói árak növekedése, ám az elemzők Varsó eseté is jobb eredménnyel, 15,9 százalékkal kalkuláltak.
Noha a feszes 10 százalék feletti bérnövekedést eredményezett a feltörekvő Európa legnagyobb gazdaságában, a fizetések mégsem tartották a lépést az inflációval – írja a Reuters.
A friss adatok ismét megkérdőjelezik azokat a véleményeket, amelyek szerint az infláció gyorsabban csökkenhet, mint ahogy azt a központi bank előrejelezte
– mondta Piotr Bielski, a Santander Bank Polska közgazdásza.
„Ez egy újabb jel arra, hogy az idén nem valószínű a kamatcsökkentés” – tette hozzá.
A piacok is azt várják, hogy a lengyel jegybank a jövő héten esedékes ülésén valószínűleg 6,75 százalékon tartja az alapkamatot.
Vakarják a fejüket a spanyolok: örüljenek-e, hogy szakadt az infláció, vagy neHasonló dilemma elé került az Európai Központi Bank is. |
