Friss elemzésében vizsgálta felül az OTP kilátásait a KBC Equitas, amely 15 ezer forintról 12 900 forintra vágta vissza a legnagyobb magyar pénzintézet részvényeinek fair értékét, ám továbbra is alulértékeltnek tartja azokat.
Ez annak tükrében nem is meglepő, hogy csütörtök délután is 10 200 forint alatt kereskedtek a bankpapírral, a KBC prognózisa alapján innen közel 27 százalékos ralira van kilátás.
Az értékbecslés csökkentését leginkább a magas hozamkörnyezet hatásaival, illetve a korábbi évekhez képest várhatóan alacsonyabb profitabilitással indokolta Grébel Szabolcs, a brókerház elemzője, aki ezzel együtt az európai bankokkal összehasonlítva sem tartja drágának a részvényt.
A legforgalmasabb hazai papír ugyanis jelenleg 0,8–0,9 körüli P/BV rátán, azaz az egy részvényre jutó saját tőke alatt forog, miközben tavaly 11 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést (ROE) ért el, a KBC a jövőre nézve pedig 15-16 százalékos ROE elérésére is képesnek tartja az OTP-t.
A monetáris szigorítás, azaz a kamatemelések a bankok kamateredményét javítani tudja, ám a részvények értékeltségére a diszkontráták és a tőkeköltségek emelkedése miatt negatív hatást is jelenthet – magyarázta az elemző.
Ugyan a bankszektor ez elmúlt években több nehéz időszakot is átélt – elég csak a pandémiára, az orosz–ukrán háborúra, vagy az év eleji amerikai banki csődhullámra gondolni –, és a szektor befektetői megítélése sem a legkedvezőbb, alapvetően stabilitást tudott mutatni. Az OTP pedig a régiós bankok között is az egyik legmagasabb tőkemegfelelési (16,1 százalékos CET1), valamint likviditási mutatóval rendelkezik.
A magyar nagybank számára az orosz és az ukrán leányok teljesítménye jelenti a legnagyobb kockázatot jelenleg a KBC szerint. Az OTP közelmúltbeli felvásárlásai, a szlovén Nova KBM és az üzbég Ipoteka Bank megszerzése az eredmény hozzájáruláson túl ebből a szempontból is kedvező fejlemény, a cégcsoport bővülésével ugyanis csökken a háborús feleknél meglévő kitettség relatív súlya a portfólión belül.
A brókerház ezzel együtt a következő évek során tartósan magas kockázati költségekkel kalkulál. A tavalyi, bő 150 milliárd forint után idén 225 milliárd forintot is elérheti ez az összeg, és várhatóan 2024–25 között sem csökken a 2022-es szint alá a céltartalékolás.
Grébel Szabolcs kiemelte, hogy a fentieken túl a szabályozói oldalnak és az ágazati különadóknak is nagy hatása van a profitabilitásra, ezért lényeges, hogy a következő években hogyan fognak módosulni az adózási szabályok itthon és a régió több országában.
Érdemi pozitív hatást a háborús kockázatok megszűnése és a makrogazdasági kilátások javulása mellett a kamatkörnyezet csökkenése jelenthetne a értékeltségére. A kamatmarzsok stabilitása mellett ugyanis a hitelvolumen bővülése tudna növekedést adni a nettó kamatbevételeknek, hitelvolumen oldalon nehezebb folytatni a bővülést a mostani kamatkörnyezetben, aminek hatására a hitelfelvételi kedv látványosan bezuhant.
