A Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs és a HSBC egyaránt veszteséggel zárta a tavalyi évet Kínában, ahol a geopolitikai feszültségek éleződése és a Covid miatti lezárások uralták a gazdasági környezetet.

A view of the Morgan Stanley's headquarters in New York, June 1, 2012. Morgan Stanley told Citigroup Inc .it plans to acquire an additional 14 percent stake in their Morgan Stanley Smith Barney brokerage joint venture, a long-awaited step that will bring the securities firm closer to full ownership of the business.  AFP PHOTO/Emmanuel Dunand (Photo by Emmanuel DUNAND / AFP)
Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

A negatívban záró bankokon túl a Morgan Stanley sem lehetett boldog: a nagybank ugyan nyereséget ért el, de profitja jócskán lecsökkent. 

Valódi nyereségtermelésre csupán a JPMorgan és a UBS volt képes Kínában.

A tavalyi gyászos eredmények különösen a 2021-es, rekordot jelentő pozitív adatok fényében aggasztók, amikor a vizsgált hét nagybank közül hat képes volt a profittermelésre. A teljesítmény visszaesése mögött a nagybankok az éleződő kínai–amerikai ellentéteket, a Covid miatti lezárásokat, a kínai bővülés megakadását, a részvénypiaci forgalom visszaesését, a kényszerű szervezeti átalakításokat és a balul elsült, túlzott hozamvadászatot jelölték meg.

A profittermelési képesség csökkenése egy olyan időszakban érte el a pénzintézeteket, amikor a kínai–amerikai viszony megromlása miatt a bankok egyébként is üzleti lehetőségeik újratervezésére kényszerülnek. A nagybankok ugyanis fel kell hogy mérjék, milyen területeket érinthetnek újabb, esetleges amerikai szankciók, amelyek egyetlen tollvonással tennék semmissé addigi befektetéseiket.

A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőség, amibe öt évvel ezelőtt kínai cégeken keresztül is rengeteg pénzt fektettünk volna. Most ezt nem tehetjük meg, mert lehet, hogy az érintett cég másnap felkerül egy amerikai szankciós listára

– fejtette ki egy külföldi nagybank neve elhallgatását kérő felső vezetője a Financial Timesnak (FT).

javított
Relatív árfolyamváltozások
2022-től
JPMorgan, Goldman Sachs, Morgan Stanley
Nehéz másfél éven vannak túl a bankok részvényei

A helyzetet nehezíti, hogy a kínai kormányzat közben nyomást gyakorol a külföldi bankokra politikai oldalról is: a hatóságok ugyanis felkérték a külföldi bankokat, hogy csökkentsék az országban dolgozó vezetőik bérezését, hogy azok összhangba kerülhessenek a „közös jólét” kínai irányvonalával.

A hét vizsgált nagybank forgalma mindösszesen 0,1 százalékot tett ki a befektetési bankok Kínában megtermelt 56 milliárd dolláros bevételéből.

Elemzők szerint az amerikai pénzintézetek legjobb esélye az lehet az országban, ha a tehetős réteg körében növelni tudják elismertségüket, kikanyarítva maguknak egy szeletet a 10 ezermilliárd dollárra rúgó kínai vagyonkezelési szektorból. A külföldi bankok szerepe az egyébként virágzó kínai IPO-szegmensben is jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a tőzsdei bevezetések száma csak minimálisan apadt le.

Tőzsdei bevezetések száma Kínában
A nehézségek ellenére kismértékben csökkent csak a tőzsdére lépések száma Kínában

A piacra léptetések lebonyolításának visszaesése mögött az a szempont is állhat, hogy a kínai szabályozások szerint a sanghaji Star parkettjén a lefolytató pénzintézetek is be kell hogy fektessenek az adott cégekbe, hogy azok tőzsdére léphessenek – erre pedig a szankciós bizonytalanság miatt a külföldi bankok nem voltak különösen nyitottak. A nemzetközi hitelintézetek a hongkongi tőzsdei bevezetések terén továbbra is előkelő helyet töltenek be, ugyanakkor a kínaiak ezen a téren is egyre jobban nyomulnak előre, azt tanácsolva az ügyfeleknek, hogy az amerikaiak mellé egy helyi bank szolgáltatásait is vegyék igénybe. 

Érdemes rámutatni, hogy a nemzetközi nagybankok globális bevételéhez mérten a kínai számok elenyészők: 

míg a JPMorgan tavaly 38 millió dollárt profitált Kínában, világszinten 38 milliárd dolláros nyereséget tett zsebre,

ahogy a Goldman Sachs 58 milliós helyi vesztesége is eltörpül a 11,3 milliárd dolláros globális profit mellett.

Újabb fegyvert talált Kína Amerika ellen: a halogatás a saját cégeinek dolgozik

A kínai hatóságok szándékosan lassítják az amerikai érdekeltségű cégek fúzióját, hogy növeljék saját cégeik versenypozícióját. A húrt azonban nem feszíthetik túl.

A nehéz idők ellenére a bankok kivonulásától a szakértők szerint egyáltalán nem kell tartani. „A magot már elvetették, az embereket már felvették, az engedélyeket már megszerezték: mindez rettenetesen sokba kerül. Nem valószínű, hogy mindezek után elhagynák a piacot” – mondta el egy név nélkül nyilatkozó szenior bankár az FT-nek.

A kilépés valószínűségét tovább csökkenti, hogy a nyugati bankok jelenleg is aktívan érdeklődnek a kínai parkettek iránt: a Standard Chartered például idén januárban kapott engedélyt egy értékpapír-kereskedési üzletág létrehozására az országban.