Kína és Japán aggódva figyeli az amerikai adósságplafon-tárgyalásokat

Ketyeg az óra, közeledik a precedens nélküli amerikai fizetésképtelenség, és ez komoly aggodalommal tölti el a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságát, mert számukra is nagy a tét.

Kína és Japán az amerikai adósságállomány két legnagyobb befektetője, a két ország tulajdonában van az amerikai pénzügyminisztérium külföldi kézben lévő értékpapírjainak több mint a negyede. 

Peking 2000-ben kezdte el vásárolni az amerikai kötvényeket, mihelyt Washington beleegyezett, hogy az országot felvegyék a Világkereskedelmi Szervezetbe, ami felpörgette a kínai exportot. A kivitelből származó hatalmas dollármennyiséget biztonságos helyen kellett tárolni, adta magát az – eddig – híresen megbízható amerikai államkötvény. 
A csúcsot jelentő 2013-ban 1300 milliárd dollárnyi ilyen papír volt kínai tulajdonban, és Peking több mint egy évtizedig volt az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője – emlékeztetett összeállításában a CNN internetes oldala. Donald Trump elnöksége alatt azonban eszkalálódott a két ország közötti feszültség, és Japán 2019-ben átvette az első helyet Pekingtől.

Tokió jelenleg 1100 milliárd dollárnyi amerikai hitelállományt birtokol, Kína 870 milliárd dollárnyit. Ez a hatalmas kitettség azt jelenti, hogy mindkét ország számára súlyos problémát okozna az esetleges amerikai fizetésképtelenség, bár a legfrissebb kiszivárgott hírek szerint Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke közelebb jutott a megegyezéshez az adósságplafon emeléséről.
Az amerikai kötvények értékének zuhanása azt jelentené, hogy csökkenne Japán és Kína külföldi devizatartaléka, vagyis kevesebb pénzük lenne a létfontosságú importra, saját adósságaik finanszírozására és a devizájuk értékének megtámasztására. A valódi kockázatot azonban a két ország vezetői és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint is a világgazdaságra gyakorolt katasztrofális hatás jelentené. Az amerikai kormányzat fizetésképtelensége borítaná a részvénypiacokat és az államkötvényeket, recessziót és milliós munkanélküliséget okozna.

– állítja Josh Lipsky és Phillip Meng, az Atlanti Tanács GeoEconomics Központjának elemzője. A koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldása után ugyan nagy volt a lendület a világ második legnagyobb gazdaságában, azóta azonban a fogyasztás, a befektetések és az ipari termelés is a lassulás jeleit mutatja. Japán közben az első jelek szerint éppen kezd kilábalni az ország gazdaságát évtizedekig kísértő stagnálásból és deflációból.
Kedvező azonban a két ország számára, hogy még az esetleges fizetésképtelenség esetén is hozzájuthatnak a pénzükhöz, az amerikai törvényhozók egy része legalábbis azt szeretné, hogy rangsorolják a kamatfizetéseket, és a legnagyobb hitelezők prioritást élvezzenek. Ez azt is jelenti, hogy a szükséges összeget máshonnan, például a szövetségi nyugdíjak és bérek finanszírozásától kellene átcsoportosítani. 

Az Atlantic Council elemzői szerint ez előnyös lehet Kínának és Japánnak, mivel állományuk hosszabb lejáratú amerikai állampapírokban koncentrálódik.
A fizetésképtelenség miatt bekövetkező szinte biztos amerikai azonban ebben az esetben is súlyos csapást jelentene Kína és Japán számára, mivel az előbbi GDP-jének az ötödét az adja, a kétoldalú értéke tavaly rekordot jelentő 691 milliárd dollárra ugrott. Az Egyesült Államokba irányuló japán export is 10 százalékkal emelkedett 2022-ben.

Peking és Tokió azonban semmit sem tud tenni azon kívül, hogy vár és a legjobbakban reménykedik. Alex Capri, a szingapúri NUS Business School adjunktusa szerint 

Hosszabb távon viszont elemzők szerint egy potenciális amerikai fizetésképtelenség arra ösztönözheti Pekinget, hogy gyorsítsa egy kevésbé dollárfüggő globális pénzügyi rendszer létrehozását. Kína már megállapodott Oroszországgal, Szaúd-Arábiával, Brazíliával és Franciaországgal abban, hogy erősítik a jüanelszámolást a nemzetközi kereskedelemben és befektetésben. A BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság – szintén fontolgatja közös valuta létrehozását a belső kereskedelemben. 

– vélekedett Capri.
Kína előtt azonban tetemes akadályok is állnak, például az önmaga számára felállított korlátozás arról, hogy mennyi pénz enged beáramoltatni a gazdaságába, illetve kifelé. Elemzők szerint Peking kevés hajlandóságot mutatott eddig a globális pénzügyi piacokkal való teljes integrációra. „A dollármentesítés komoly erőltetése… sokkal volatilisabbá tenné a jüankereskedelmet” – emlékeztetett Derek Scissors, az American Enterprise Institute vezető munkatársa.
A dollár túlsúlyát támasztják alá a számok is: 

„Még hosszú az út odáig, amíg megjelenik az amerikai dollár hiteles alternatívája” – hangsúlyozták az Atlanti Tanács GeoEconomics Központjának elemzői.