Beláthatatlan következményekkel járna, ha az Egyesült Államok döntéshozói képtelennek bizonyulnának az adósságplafon megemelésére, és fizetésképtelenné tennék az amerikai kormányzatot. 

Crisis,And,Inflation,In,Usa,,No,Limit,On,Fed,Money
Fotó: Maxx-Studio

Joe Biden és a republikánus házelnök, Kevin McCarthy rendszeresen egyeztet, hogy egy mindkét fél számára elfogadható javaslatcsomagot dolgozzanak ki, amelyen keresztül feljebb tudnák tornászni az adósságplafont, további finanszírozási lehetőséget biztosítva ezáltal a kormányzatnak. A tárgyalások haladnak, de az idő fogy, és megállapodás egyelőre nem tűnik közelebbinek, mint egy hónappal ezelőtt. De ez könnyen lehet csalóka látszat, mivel az amerikai politikusok szeretik rendre a végsőkig feszíteni a húrt ezekben a helyzetekben.

Az adósságplafon rendezése ugyanis egy olyan politikai játszma, amelyet egyik oldal sem szeretne elveszíteni – a kérdés csak az, mit hajlandók feláldozni a politikai siker érdekében. 

A piacok tehát roppantul nehéz helyzetben vannak: kénytelenek ugyanis egyensúlyozni a politika kiszámíthatatlan útvesztője és a pénzügyi realizmus közti vékony mezsgyén. 

A részvénypiacok a veszéllyel szemben teljes közömbösséggel állnak, legalábbis egyelőre: a piaci félelmeket mérő volatilitásindex gyakorlatilag nulla pontja körül mozog, az S&P 500 indexe folyamatosan erősödik, ahogy a piacok forgalma sem esett vissza látványosan, pedig aggodalomra lenne bőven oka a befektetőknek. 

A tőzsdéken még semmi sem utal a közelgő világégésre

Az elemzők szerint van mitől tartani: ha nem lesz megegyezés az adósságplafonról, és jön az esés, akkor az ajtóstól ront majd a házba. A Wall Streeten ugyanis rámutattak: a legutóbbi, 2011-es adósságplafon-válság – amely az amerikai hitelminősítés leminősítését is magában hordozta – a részvénypiacokon 20 százalékos zuhanást idézett elő, most azonban még ennél is nagyobbak a lefelé mutató kockázatok.

A Fehér Ház közgazdászai szerint ha a kormányzat fizetésképtelenné válik, 

a részvénypiacok értékük 45 százalékát veszthetik el záros határidőn belül, a krach hatása pedig nagyban hasonlítana a 2008-as világégéshez.

Az adósságplafont az amerikai kormányzat már januárban elérte, de a pénzügyminisztérium egyelőre különleges manővereken keresztül még biztosítani tudta az ország fizetőképességét. Ez a lavírozás azonban nem tarthat örökké: ezt a dátumot nevezik X-napnak. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint már június 1-jén, azaz a nyár elejére kifogy az amerikai államháztartás a pénzből, és nem lesz képes törleszteni többek közt hiteleit sem. 

A dátumot nehéz pontosan belőni, mivel az adóbevételek és a kifizetések nagysága is folyamatosan változik: a Goldman Sachs szerint június 7–9. közt ürül ki az államkassza, a Barclays ezt a dátumot június 4–12. közé teszi, míg a JPMorgan június 7-ről beszél.

Az államkassza kiürülésének egyik, a pénzügyi rendszer számára fájdalmas vonzata az, hogy a kincstárjegyek, tehát a rövid lejáratú államkötvények hozama a piaci folyamatok következtében jelentősen megemelkedett június elejétől gyakorlatilag decemberig bezárólag, így a befektetőktől való tőkebevonás kiemelten költségessé válik. 

Gyakorlatilag száz százalékos prémiumot kérnek a befektetők a június elején lejáró kincstárjegyek után a május végiekhez képest.

Az egy éven belül lejáró kincstárjegyek hozamának alakulásából az is leolvasható, hogy a befektetők még a jelenlegi kríziszónát jelentő júniuson túl sem finanszírozzák nyugodt szívvel a kormányzatot: a hozamok tekintetében szeptemberben és novemberben egyaránt láthatunk megugrásokat, a viszonylagos bizalom pedig csak decemberben tér vissza a jelenlegi adatok szerint. 

A rövidhozamok drasztikus emelkedése pedig nem csak az adósságfinanszírozás azonnali költségét növeli meg, de kifejezetten rossz előjeleket hordoz az amerikai gazdaság számára is. 

A rövid végén magasabb, hosszabb végén alacsony hozamgörbét a szaknyelv inverz hozamgörbének nevezi, ami a történelmi tapasztalatok szerint rendre recessziót jelez előre az ország gazdasága számára. A hozamgörbe jelenleg mind a tradicionálisan vett értelmében, tehát az egyhavitól a harmincévesig, mind az egyes elemzők által preferált két- és tízéves, mind a háromhavi és tízéves távon inverz, ami elég sötét képet fest a piac kilátásairól.

Minden releváns időtávon inverz az amerikai államkötvények hozamgörbéje

Az államkötvények nemteljesítése ellenében felvehető biztosítások felára (CDS-swap) is drasztikusan megnövekedett az adósságplafon elérése óta: 

az amerikai állampapírokat jelenleg magasabb prémium mellett biztosítják, mint az államcsődtől államcsődig lavírozó Görögország, Mexikó és Brazília kötvényeit.

A Bloomberg elemzői ugyanakkor rámutatnak: az amerikai államkötvénypiacon akkorát szinte lehetetlen bukni, mint a tőzsdéken, hiszen míg a részvényárfolyamok kedvezőtlen alakulása valós és azonnali veszteséget képes generálni a befektetőknek, addig a kincstárjegyek piacán ez szinte elképzelhetetlen, mivel az államkincstár ha átmenetileg fizetésképtelenné válik is, a kintlévő kötvényeket előbb-utóbb szinte biztos, hogy rendes értékükön vissza fogja vásárolni, ahogy az esetlegesen elmaradó kamatfizetéseket is pótolja.

A szakértők szerint ebben a helyzetben nehéz jó befektetést találni, mivel ha már az általánosságban legbiztonságosabbnak tartott eszköz, az államkötvény kifizetése is meginog, akkor valóban nagy a baj. 

A Bloomberg mérései szerint a befektetők a fizetésképtelenség esetében túlnyomó többségben aranyat vásárolnának, de a és a kincstárjegyek is népszerűek lennének. 

Az arany vonzereje már csak azért is lehet jelentős, mert az elmúlt hetekben kissé váratlanul emelkedésnek álló dollárárfolyam lefelé kényszerítette a nemesfém jegyzését, így a hosszabb távú piaci értékéhez képest akár már most is diszkonttal lehet hozzájutni.

A két eszköz árfolyama egymással ellentétesen mozog

Az államkötvények befektetők körében vett népszerűsége azok esetleges fizetésképtelensége esetén az utólagos kifizetésükbe vetett hit miatt lehet jelentős, míg a bitcoin a hagyományos pénzügyi rendszertől való függetlensége miatt győzheti meg befektetők tömegeit még annak ellenére is, hogy a kriptoszektor az elmúlt hónapokban látványosan kihűlt.

Biden támadja, Kennedy támogatja: kampánykérdéssé vált a kriptoszektor Amerikában

Látványos ellentét van kialakulóban az amerikai elnökválasztás két demokrata jelöltje közt: Joe Biden és Robert F. Kennedy Jr. legújabban a szavazók fiatalabb generációit egyre inkább megszólító kriptodevizák terén csapott össze.