Az Erste szektorelemzője a csütörtökön közzétett elemzésében a korábbi 12 000 forintról 13 000 forintra emelte az OTP-re vonatkozó 12 hónapos célárat. A korábbi vételi ajánlás felhalmozásra módosult.
Az eredményvárakozások elég nagyot ugrottak, elsősorban az akvizícióknak köszönhetően, a modellbe bekerült a szlovén Nova KBM és a második negyedév végétől az üzbég bank megvásárlása. A Nova 103 milliárd forint badwillt is hoz magával (egyszeri pozitív eredményjavító tétel), míg a második esetben – várhatóan a második negyedévben – 200 millió euró pozitív hatásra számíthatunk.
Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a különböző banki és extraprofitadók ellenére az idei évben a számviteli profit jelentősen ugrik az előrejelzésében, mégpedig 760 milliárd forintra a tavalyi 347 milliárdról
– szerepel az elemzésben.
A tisztított eredmény is emelkedik: a tavalyi 593 milliárd forintról 671 milliárdra. Az Erste várakozása szerint az organikus növekedés nagyon lelassul, a hitelállomány alacsony, egy számjegyűre lassult a növekedése, a nettó kamatmarzs kismértékű javulása ellenére is. Szerencsére az akvizíciók kisegítik a bankot a profitbővülésben, hiszen nemcsak a badwillátértékelések, hanem az új szerzemények profitja is javítja az eredményességet.
A szlovén NKBM akár a csoportszintű nettó eredmény több mint 10 százalékát is hozhatja az idei évben.
A tisztított sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 18,5 százalék, míg a számviteli ROE 20,9 százalék körül alakulhat idén, miközben a versenytársak átlaga 14-15 százalék lehet. Mindeközben az OTP 0,7-0,8 könyv szerinti értéken forog a 2023-as és 2024-es előrejelzés szerint, miközben a versenytársakra inkább 0,8-0,9-es értékek jellemzők. Vagyis ez alapján 10-15 százalékos felértékelődési potenciál van a részvényekben – indokolták a célár módosítását az elemzők. Hozzáfűzve, ha az árfolyam-nyereség (P/E) rátát hasonlítjuk össze, ami az OTP esetében 5 alatt, míg a versenytársak esetében inkább 6 körül alakul az idei és jövő évi várakozásokkal, akkor már 20 százalék fölötti értékelési különbséget láthatunk.
Osztalékszelvény nélkül az OTP-részvény: olcsó vagy drága a bankpapír?Az OTP-részvények piacán továbbra is aktív a márciusban feltűnt amerikai alapkezelő, a T. Rowe Group: a társaság több alapján keresztül is tart a magyar központú hitelintézet papírjaiból, két hónapja a részvények 5,64 százalékával rendelkeztek, ekkor tették meg a kötelező bejelentést az 5 százalékos küszöbérték átlépéséről a Morningstar adatai szerint. |
A különbség abban rejlik, hogy Magyarország esetében nemcsak a hozamok magasak relatíve, hanem a kockázatok is megnövekedtek az utóbbi időben.
Így a tőkeköltség nagyon magas, 16,9 százalék, ami nagyon rombolja a szép eredmények vagy éppen a magas várható osztalékok jelenértékét. Ezért makrogazdasági oldalról (például a vitás kérdések lezárása az EU-val, kiszámíthatóbb makrogazdasági pálya, ad hoc intézkedések, különadók megszűnése) bekövetkező pozitív változások tudnának komoly felértékelődési potenciált hozni a fair értékében – vélik az Erste elemzői.
A hazai bankpapírral csütörtök délután 0,8 százalékos mínuszban kereskedtek. A Refinitivben elérhető OTP-célárak mediánja 12 905 forint, míg március elején 12 300 forint volt.
