A becslések jók voltak, tavaly pénzt veszítettünk a gázügyben – címmel adott interjút a Pulában megjelenő, Glas Istre című isztriai regionális horvát lapnak Ortutay Zsuzsanna, aki július elsejétől az INA igazgatótanácsának elnöke. A lap már a bevezetőben helyzetbe hozza az olvasót, mondván, Ortutay viharos évek és botrányok sorozata után vette át az INA irányítását: kezdve a tavalyi gázüggyel, amikor a jóval a alatti értékesítés miatt az INA becslések szerint körülbelül egymilliárd kunát veszített. Emellett a horvát nemzeti olajvállalat egy viharban elvesztette az egyik gázkitermelő platformját (Ivana D), s újabb botrányba keveredett a Horvát Elektromos Művek többletföldgázának eladása miatt. És akkor még ott a rijekai finomító beruházása, ahol a tenger szennyezése is régóta gondot okoz.
Az INA-nak van sztorija, van benne potenciál
– hangsúlyozta elöljáróban Ortutay Zsuzsanna, kiemelve, hogy a nehézolaj-maradványokat feldolgozó kokszolóüzem az INA legnagyobb beruházása, amely lehetővé teszi a rijekai finomító hosszú távú gazdaságos működését. Emellett megújulóenergia-projekteket is felvázolt, s a benzinkútjaiknál kialakított Fresh Cornert is fejlesztendő iránynak tartja a kiskereskedelmi üzletágban.
A tavalyi gázügyről szólva azt mondta:
A becslések helyesek voltak, és igen, értelmezésem szerint az INA pénzt veszített.
A jövőbeni garanciákról is kérdezték az igazgatótanács elnökét, aki szerint a helyzet megváltozott, s
mindazokat, akik az ügyhöz kapcsolódtak, kirúgták.
A belső folyamatokat és szabályokat úgy változtatták meg, hogy ma már a gáz- és energiaipari igazgató nem hozhat önállóan ilyen horderejű döntéseket. Ezt magasabb irányítási szintre emelték, az operatív igazgató vagy a menedzsment szintjére. Az egyes igazgatók egykor meglévő hatásköreit visszavonták.
A lap felvetette a felügyelőbizottság, személy szerint Ortutay Zsuzsanna felelősségét is.
Ő azzal hárított, hogy egyetlen társaság felügyelőbizottsága sem felelős a cég napi működéséért. Hozzátette, egy ilyen nagy és összetett szervezetben az igazgatóság a lemondással is felelősséget vállalt, ami a vállalati gyakorlatban sokkal magasabb szint, mint általában.
Az is szóba került, hogy a rijekai finomító beruházásán
a román alvállalkozók egy része levonult az építkezésről a kifizetetlen bérek miatt, ám ez Ortutay szerint nem okozott késedelmet.
Kényes kérdés Horvátországban a finomítók Mol csoporton belüli munkamegosztása. Arra a kérdésre, hogy vajon a rijekai finomító felújítása után az INA látja-e el a Szlovéniában felvásárolt OMV kutakat vagy a Mol Dunai Finomítója, azt válaszolta:
Lehetőség szerint az INA mind a 138 kiskereskedelmi egység ellátását tervezi a szlovén piacon.
Az interjúban súlyos kritikaként fogalmazódott meg az INA-val szemben, hogy
a rijekai finomító környékén lévő települések strandjain már nem lehet fürdeni a tengervízbe került szénhidrogén miatt.
Ortutay Zsuzsanna fontosnak tartotta leszögezni, hogy a szénhidrogén a korábbi üzemelés során került a földbe, s nem mostani, új tartályaiból történt szivárgás – persze az ott élők számára ez teljesen mindegy. Mint mondta, kinevezése után első útja Rijekába vezetett, hogy személyesen ellenőrizze a parti övezet állapotát.
Év végére derülhet ki, hogy a szakértők milyen tartós megoldást javasolnak a környezetszennyezés elhárítására. Folyamatban vannak a mintavételi fúrások és a szeizmikus mérések annak megállapítására, mely területeket szennyezte el a múltban a szénhidrogén. Az is elhangzott, hogy a zöldhidrogén előállítása komoly beruházást igényel a rijekai finomítóban, s
az INA döntésközeli helyzetbe került.
A vállalat képes a hidrogén környezetbarát előállítására, és ehhez uniós forrásokra is számít. Az INA már üzembe helyezte az első naperőművét, s felkészül a geotermikus energiatermelésre is.
