Nem tülekednek a befektetők az amerikai állampapírokért
Valamikor biztos menedéknek számítottak a tripla A besorolású amerikai államkötvények, de ma már korántsem olyan vonzók a külföldi befektetők körében. Ami aligha magyarázható a Fitch augusztusi leminősítésével vagy azzal, hogy egy hete
negatívra rontotta az eddigi stabilról az Egyesült Államok lehetséges legjobb, „Aaa” szintű, világszerte mértékadóként nyilvántartott államadós-besorolásának kilátását a Moody’s.
Mert évtizedes trendről van szó: ennyi idő alatt apadt a jegybankok és a külföldi befektetők kötvényállománya 43 százalékról 30 százalékra.
Megbillent a kínálat és a kereslet egyensúlya. A Federal Reserve havonta 60 milliárd dollárral építi le a korábbi válságkezelések nyomán hegyekbe hordott kötvényportfólióját. Emellett az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma idén rekordösszegben, nettó 2 ezermilliárd dollár értékben bocsát ki kötvényeket, hogy az államadósságot finanszírozza.
Az amerikai kibocsátás jelentősen megnövekedett, ám ezt nem követte a külföldiek kereslete
– mondta Brad Setser, a Külkapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa, hozzátéve: nem valószínű, hogy a jövőben nettó vásárlók legyenek olyan korábbi kulcsszereplők, mint Japán vagy Kína.
November elején a 30 éves kincstárjegyek iránti lanyha kereslet megijesztette a piacot, de a Wall Streeten sem tudtak mást mondani, hogy középtávon nem is várható élénkebb érdeklődés a külföldi bankok és befektetők részéről. A pénzügyi tárca reagált a piaci jelzésre, s áttért a rövid lejáratok kibocsátására, mert azok iránt nagyobb kereslet mutatkozik. Ez a momentum jelentős fordulatot hozott, a pozitív hatások megalapozták a novemberi részvénypiaci ralit is.
A központi bankok a 2000-es években és a 2010-es évek elején még falták az amerikai kincstárjegyeket, de mostanában visszatartja őket az erős dollár. A jegybankok beálltak az eladói oldalra, s a befolyó dollárt a saját valutájuk vásárlására használják, hogy támasszák annak árfolyamát.
Kína diverzifikálta az amerikai tartalékait, s az államkincstár papírjai helyett olyan amerikai kormányzati ügynökségek által támogatott kötvényekbe fektet, mint például a Freddie Mac, amely hasonlóan biztonságos, de magasabb hozamot kínál. Ezekből Kína nettó 32 milliárd dollárt vásárolt egy év alatt.
A japán magánbefektetők pedig – köztük a bankok, a nyugdíjpénztárak és a biztosítók – a hazai megtakarítások felé fordultak, miután a jegybank megengedte az államkötvény-hozamok emelkedését, s úgy tűnik, hogy az ország végre kiszabadul a deflációs spirálból. Ezért ösztönzik a befektetéseket a hazai államkötvénypiacon.
Az európai befektetők érdeklődése erős, egy év alatt több mint 200 milliárd dollárért vásároltak amerikai államkötvényeket, emellett a latin-amerikai és közel-keleti részesedés is emelkedett. Ami rövid távon ellensúlyozta a japán és kínai részesedés 180 milliárd dolláros leolvadását. De elemzők már figyelmeztetnek, hogy az erős európai kereslet sem oldja meg az amerikai állampapírpiac hosszú távú strukturális problémáit.
Továbbra is nyitott a kérdés, hogy ki veszi meg az évről évre dagadó amerikai államadósságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.