„Nem kockáztathatunk. Az év közepéig tartósan 3 százalék alatti inflációt kell látnunk, mielőtt kamatcsökkentést hajtanánk végre” – mondta Jánisz Szturnárasz, a Görög Nemzeti Bank kormányzója, egyben az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozója a Reutersnek adott interjújában. Hozzátette: a döntés előtt a gazdaság általános állapotát is értékelniük kell.

ILLUSTRATION - 14 December 2023, Hesse, Frankfurt/Main: The tower of the European Central Bank (ECB) is brightly lit in the early hours of the morning. The European Central Bank (ECB) will announce its interest rate decision at today's Governing Council meeting. Photo: Andreas Arnold/dpa (Photo by Andreas Arnold / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: AFP

Az Európai Központi Bank 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát: a refinanszírozási referenciakamat az eddigi 4,25 százalékról 4,5 százalékra nőtt, míg az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatai 4,75, illetve 4 százalékra módosultak.

Az intézet az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a kamatokat a múlt héten. Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntés után szigorúbb hangvételt ütött meg, és közölte: a magas kamatszintet hosszú ideig fenn kell tartani, az ülésen nem is került szóba a kamatvágás.

Ennek ellenére pénteken Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője és az EKB döntéshozója arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank következő monetáris politikai lépése a kamatlábak csökkentése lenne, de nem kívánt útmutatást adni arra vonatkozóan, hogy ez mikor történhet meg.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Ugyanakkor Közép-Európában egyszerűbb a helyzet: a régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, míg a lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Az MNB november végén 75 bázisponttal 11,50 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett. Kedden idei utolsó ülését tartja a magyar jegybank monetáris tanácsa, az elemzők újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.