Akár az ezerforintos benzinár lehetősége is kiolvasható Hernádi Zsolt egyik kijelentéséből. A Mol elnök-vezérigazgatója azt találta mondani egy éveleji interjúban, hogy ha a közel-keleti térségben újabb front nyílik és a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiaci áruforgalom 20 százaléka halad át, akár 70-80 százalékos áremelkedés is bekövetkezhet az olajpiacon.   

Tanker az olajpiac kapujaként szolgáló Hormuzi-szorosban Fotó: Hasan Shirvani / AFP

A fundamentumok mást mutatnak

Ha az alapfundamentumokat nézzük, a kőolaj árváltozásának iránya inkább lefelé mutat

– írta az Erste elemzői blogjában Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző. Kiemelve, hogy a globális kőolaj kereslet növekedése idén elmaradhat a tavalyitól. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 1,1 millió hordó/nap mértékű lehet az emelkedés, szemben a tavalyi év 2,3 millió hordó/nap fogyasztás növekedéséhez képest. Más előrejelző cégek még ennél is kisebb bővülésre számítanak a magasabb dollár kamatok és a lassuló gazdasági aktivitás miatt. 

Míg a kínálati oldal tavaly több meglepetéssel is szolgált, s ezek egy része idén is velünk marad. Brazília, Guyana és az Egyesült Államok is új nyersolaj kihozatali rekordot döntött a nem-OPEC országok közül, míg Oroszország exportja a nyugati szankciók ellenére sem rendült meg. Ez a dinamika folytatódhat az IEA szerint, s így 1,2 millió hordó/nap mértékben növekedhet a globális kőolaj termelés mértéke. Vagyis az elemző szerint a piac egyensúlyban lesz, sőt a kínálat bővülése könnyen meg is haladhatja az igények alakulását. Ez pedig alapvetően a mostaninál kisebb árakat eredményezhet.

Olajpiaci ökölszabályok

Van azonban egy tényező – tette hozzá Pletser Tamás, amit szinte lehetetlen kiszámítani. Ez pedig a geopolitikai helyzet alakulása, különösen a közel-keleti térségben, ahol igazi fekete hattyú esemény lenne a Hormuzi-szoros lezárása. Ahol naponta 23-25 millió hordónyi olaj halad ott át, a világ exportjának közel a fele. A szorost Irán ellenőrzi a rajta lévő szigeteken keresztül. Bár az elmúlt hetekben több támadás történt húszi lázadók részéről a Vörös-tenger kapujánál, Báb el-Mandebnél, ami szintén fontos tengeri kőolajszállítási útvonal. Ám itt csak napi 6 millió hordó kőolaj és termék halad át az európai piacok felé. A helyzet drasztikus romlása ebben az esetben is áremelkedést okozna, de nem akkor mértékűt, mint a Hormuzi-szoros lezárása esetén.

Hernádi Zsolt is utalt éveleji interjújában az olajpiaci ökölszabályra: 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat.

Míg Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője úgy számolt, hogy a Hormuzi-szoroson a napi olajkínálat 20 százaléka halad át folyamatosan, az iráni és szaúdi olajtermelés pedig összesen 12 millió hordó, a világ napi olajfogyasztásának több mint tizede. Vagyis Irán közvetlen bekapcsolódása a közel-keleti háborúba, az olaj árába napi 10-20 millió hordós ellátási zavart árazna be, ami könnyen rekord magas olajárakat jelentene, akár 130-140 dollárt a mostani 70-75 dollár helyett.

Ám az elemzők a Hormuzi-szoros idei lezárását csupán kicsiny valószínűségű lehetséges eseményként kezelik.    

Üzemanyagár: hétfőtől mélyen zsebbe kell nyúlni a kutakon, 600 forintnál is többe kerül a dízel

A Mol hétfőtől érvényesíti a jövedéki emelésének második lépcsőjét. Az üzemanyagok literenkénti ára 21 forinttal emelkedik. A hazai benzin- és gázolajárak már régiós összevetésben is a legmagasabbak közé tartoznak majd.