A Stella Artois, a Budweiser és a Corona márkát is gyártó AB InBev 59,38 milliárd dolláros bevételt ért el 2023-ban, ami 7,8 százalékos növekedés éves szinten, és enyhén elmaradt az elemzők 60,48 milliárd dolláros várakozásától. Az alapnyereség (EBITDA) éves összevetésben 7 százalékkal, 19,8 milliárd dollárra nőtt. A világ legnagyobb sörgyártója 1,7 százalékkal kevesebb italt értékesített globálisan.
A belga cég leszerepelt az Egyesült Államokban, az eladott sör mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a bevétel 8,3 százalékkal, az EBITDA pedig 21,1 százalékkal zuhant a legnagyobb piacán, jelentős részben a Bud Light balul elsült marketingkampányának hozadékaként. Mint ismert, a cég tavaly tavasszal Dylan Mulvaney személyében egy transznemű influenszert kért fel az Amerikában kedvelt sörének népszerűsítésére.
Mulvaney szerepvállalása azonban kiváltotta a konzervatív véleményvezérek és fogyasztók ellenérzéseit, akik bojkottot hirdettek a márka ellen. A vállalatnak ráadásul a baloldali progresszív sörivókat is sikerült magára haragítania, mivel szerintük az AB InBev nem állt ki eléggé a TikTokon népszerű tartalomgyártó mellett a támadásokat követően. A vállalkozás azzal vigasztalódhat, hogy Ázsiában viszont 4,3 százalékkal több folyékony kenyeret adott el.
Sőt, a Budweisert, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok legnépszerűbb és legolcsóbb sörei közé tartozik, a kínai fogyasztók státuszterméknek tekintik. Jan Craps vezérigazgató a Bloombergnek elárulta: a cég célja, hogy felpörgesse a prémiumitalok (Budweiser Supreme, Blue Girl) forgalmát a világ második legnépesebb országában.
Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 0,8 százalékkal zsugorodott az értékesítés, a cég elsősorban áremelésekkel tudta javítani az eredményét. A vállalat arra számít, hogy idén 4-8 százalékkal nőhetnek a bevételek. A sörgyártó az elmúlt években alaposan bevásárolt, ezért hatalmas adósságot halmozott fel, amit igyekszik csökkenteni.
A vállalat szerint tavaly 1,8 milliárd dollárral csökkentette a deficitet, amely 2023 végén 78,1 milliárd dollár volt. A cég azt is közölte, hogy részvényenként 0,82 euró osztalékot fizet, szemben a 2022-es 0,75 euróval. A befektetők több osztalékra számítottak, ezért az AB InBev árfolyama közel 1 százalékkal zsugorodott.
Kevesebb sört adnak el a cégek
Európa második legnagyobb sörgyártója, a Heineken a tavalyi évet 4,44 milliárd eurós üzemi eredménnyel zárta, ez 2022-höz képest 1,7 százalékos plusz, felülmúlva a stagnálást előrevetítő elemzői várakozásokat. A forgalomra nem lehetett különösebb panasz, a 4,6 százalékos bővülés 36,31 milliárd eurós bevételt eredményezett, de már az orosz piac nélkül, ahonnan a harmadik negyedben vonultak ki.
A hollandok tiszta profitja 4,3 százalékkal, 2,63 milliárd euróra szűkült. A cég ezúttal a nyereség 36,8 százalékát fizeti ki osztalékként, benne maradva az előirányzott 30–40 százalékos sávban. Tavaly az eladott sörmennyiség 4,7 százalékkal csökkent organikus alapon, tehát már az orosz piac nélkül.
A Carlsberg pedig közel hatmilliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet az oroszországi kivonulás miatt, és pénzügyi mutatói a többi kiszolgált régióban is romlottak. A dán sörgyártó 2023-ra vonatkozóan 5,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el az orosz érdekeltségek leírása miatt. A vállalat azon piacain, melyeken ezek után is jelen lesz, 1,1 milliárd dolláros nyereséget ért el, ami éves viszonylatban 5 százalékos csökkenés.
Kisüzemi sörfőzést tanulhatnak a hallgatókA Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE KVIK) „Magyar sörkultúra” tantárgya keretében a hallgatók nemcsak a sör történetével, alapanyagaival és készítési technológiáival ismerkedhetnek meg, hanem saját sört is készítenek félévről félévre. A BGE első söre egy feketebodzás gose lett, amely a benne található ásványi anyagoknak köszönheti izgalmas, sós mellékízét és látványos kék színét. |
