Továbbra is gőzerővel fektetnek be a megtakarítani képes magyar háztartások, melyek az év elején újabb 527 milliárd forinttal gyarapították hazai értékpapírokban tartott vagyonukat.
A magyar kibocsátású kötvényekben, befektetési jegyekben és részvényekben fialtatott összvagyon januárban újabb 2,2 százalékkal nőtt, és ezzel első alkalommal meghaladta a 24 ezermilliárd forintot január végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint.
Egy év alatt 6000 milliárd forinttal gazdagodtak a megtakarítók
A bő félezer milliárd forintos bővüléshez maguk a megtakarítók járultak hozzá leginkább, 372 milliárd forint értékben vásárolva a különböző hazai eszközökből. Az év elején tovább emelkedő piaci árfolyamok ezt további 155 milliárd forinttal toldották meg.
A lakosság értékpapírvagyona 2022 októbere óta, vagyis 16 hónapja töretlenül növekszik, az elmúlt egy év során pedig mintegy 6000 milliárd forinttal, azaz negyedével híztak a magyar eszközökből álló porfóliók.
Fordult a kocka, a befektetési jegyek lenyomták az állampapírt
Tavaly még egyértelműen az alacsony rizikó mellett is bőven két számjegyű kamatokat kínáló magyar állampapír volt a hazai kisbefektetők kedvence, amiből bő 2370 milliárd forintot táraztak be. Az egyre alacsonyabb kamatozással értékesített új sorozatok azonban már kevésbé ragadják meg a megtakarítók fantáziáját, legalábbis több pénzt raknak alternatív eszközökbe a nagyobb hozamok reményében.
A befektetési alapok december után januárban is megelőzték az állampapírokat e tekintetben, és ezzel úgy tűnik, stabilan a hazai megtakarítók legnépszerűbb termékévé váltak.
Az év elején 198 milliárd forintot fektettek befektetési jegyeket, míg állampapírból 24 milliárddal kevesebbet, 174 milliárd forintnyit vásároltak. Ebből 85 milliárd ment hosszú lejáratú forintkötvénybe, 75 milliárd egy évnél rövidebb állampapírba, és csupán 14 milliárd devizában jegyzett kötvénybe.
Az év végi-év eleji trendforduló annak tükrében még érdekesebb, hogy a kormány a szocho tavalyi kiterjesztésével és a befektetési alapokra vonatkozó szabályok átírásával adminisztratív eszközökkel is igyekszik minél több megtakarítást az állampapírok felé terelni. A lakosság azonban láthatóan így is a hozamlehetőségeket mérlegelve választ befektetést.
Utóbbiak is az alapkezelőket igazolják, akik az év elején 69 milliárd forintos árfolyamnyereséget értek el a rájuk bízott befektetéseken, míg az állampapírok felhalmozott kamata és átértékelődése mindössze hárommilliárd forintot hozott a konyhára. A befektetési alapok vagyona így januárban három százalékkal bővült, kétszer akkora ütemben, mint a lakossági állampapírállomány.
A Magyar Telekommal és a Richterrel is nagyot kaszáltak a tőzsdézők
A befektetési alapoknál csak a pesti tőzsdén jegyzett részvényeikkel kerestek többet az időszak során a kockázatvállaló kisbefektetők. A BUX 5,6 százalékos januári menetelése 78 milliárd forintot hozott a tőzsdézőknek, még úgy is, hogy a ralit egyesek profitrealizálásra használták ki, összesen nyolcmilliárd forinttal kiszállva meglévő részvényeikből.
A pesti parketten kereskedők a Magyar Telekom és a Richter papírjaival kaszálhattak a legnagyobbat, a távközlési 13 százalékkal, a gyógyszergyártó kurzusa 9,5 százalékkal drágult. Az OTP négy, a Mol három százalékos árfolyam emelkedést szállított ez idő alatt.
A befektetőknek kedvező tőkepiaci széljárás miatt a háztartások hazai részvényállománya közel négy és fél százalékkal ugrott meg az év elején.
