Hatalmas mélytengeri kikötőt épít Kína egy csendes perui kisváros mellett a Csendes-óceán partján. Washington régóta a „hátsó udvarának” tekinti ezt az erőforrásokban gazdag régiót. Ám Chancay megnyitásával Peking lerövidíti a hajózási időt Ázsia és Dél-Amerika között, és új szintre emelheti kereskedelmi kapcsolatait Latin-Amerikával.
Kína az ellenőrzése alá vonhatja Dél-Amerika erőforrásait
A perui fővárostól, Limától 50 mérföldre északra található, 3,5 milliárd dolláros kikötőberuházás, amelyet kínai banki kölcsönökből finanszíroznak, az első olyan logisztikai központ lesz Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, amely közel 30 méteres vízmélysége miatt képes lesz a legnagyobb tengeri hajókat is fogadni.
Most még a nagy konténerszállítókról Kaliforniában vagy Mexikóban kisebb hajókra kell átpakolni a dél-amerikai szállítmányokat.
Az Egyesült Államok attól tart, hogy Kína ellenőrzése alá vonja Dél-Amerika erőforrásait, elmélyíti gazdasági és politikai befolyását, s végül hadsereget telepít az Egyesült Államok közvetlen szomszédságába. Az amerikai stratégiai aggodalmak annyiban jogosak, hogy Kína törvényei megkövetelik a hazai vállalatoktól a nemzetvédelmi szempontok érvényesítését. Így a kínai haditengerészetnek hozzáférést biztosítanak a kikötői terminálokhoz, megosztják az értékes információkat, s más módon is támogatják a védelmet és a mozgósítást.
Kora tavasszal amerikai elnökválasztási kampánytéma volt, hogy Peking kémkedésre használhatja egy kínai vállalat okos daruit az Egyesült Államok kikötőiben.
Katonai szakértők szerint a daruk adatokat szolgáltatnak a polgári és katonai szállításokról, s a daruk szoftverét Peking manipulálhatja, hogy vészhelyzetben vagy háború esetén akadályozza az amerikai hajózást.
Kína előretörése a diplomáciai űr következménye
Ma a kínai vállalatok közel 100 külföldi tengeri kikötőben ellenőriznek vagy üzemeltetnek terminálokat, s 2000 és 2021 között közel 30 milliárd dollár értékű beruházást finanszíroztak legalább 46 országban.
Kína előretörése részben annak a diplomácia űrnek is köszönhető, amit Washington hagyott maga után, amikor Ukrajnába és a Közel-Keletre helyezte át fókuszát.
Amerika olyan, mint egy fontos barát, aki kevés időt tölt velünk
mondta Javier González-Olaechea perui külügyminiszter, hozzátéve: ha az Egyesült Államok aggódik Kína növekvő perui jelenléte miatt, akkor fokoznia kell saját befektetéseit Peruban, ahol minden beruházót szívesen látnak.
Brazília, Kolumbia és Argentina is erősíti a kapcsolatait Pekinggel
Kína egyre növeli befolyását a térségben. Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága félvezetőket fejleszt Peking segítségével. Kínai vállalatok metrót építenek Kolumbia fővárosában, Bogotában. Honduras megszakította kapcsolatait Tajvannal, remélve, hogy kínai befektetésekhez jut. Argentínában pedig lítiumbányákat vásárol fel Kína, amelyek az elektromos járművek alapvető alkotóelemei.
Brazília a térség legnagyobb gazdasága, melynek legfőbb kereskedelmi partnere Kína, a brazil vasérc és szójabab kétharmadának vásárója. Jelenleg a Kínába irányuló brazil hajószállítmányok kelet felé haladnak az Atlanti-óceánon keresztül, vagy északra tartanak, hogy a Panama-csatornán átkelve érjék el a Csendes-óceánt.
Már tervezik a Perut és Brazíliát összekötő új autópályát és vasútvonalat.
De nemcsak stratégiai cikkekről van szó. Peru jelenleg csak Európába és az Egyesült Államokba szállít avokádót és áfonyát. A 35 napról 25 napra rövidülő hajóút azonban megnyitja az ázsiai piacokat a romlandó perui gyümölcsök előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.