Szegény románok: kitört a káosz, és ezt a pénztárcájuk bánja

Jól járnak a bankok a román elnökválasztás körül kialakult politikai perpatvarral, a hitelfelvevők – akár románok, akár magyarok – azonban nem. A múlt vasárnapi első forduló óta – amelynek a megsemmisítéséről vagy elismeréséről folyik a fűtött vita – tovább hízott a három hónapos Robor bankközi kamat. Ez pedig az általános hitelszint megemelkedését jelenti, hiszen egy sor hitel kamata ehhez van kötve Romániában.

A politikai válság ajándék a bankoknak – írta pénteken a liberális ellenzéki Ziarul Financiar pénzügyi lap (mielőtt bejelentették: a román alkotmánybíróság másodszor is elhalasztotta a döntést az első elnökválasztási forduló eredménye elleni óvásról, mégpedig a most vasárnapi parlamenti választás utáni napra).

A három hónapos Robor, miután hónapokra beállt az 5,55 körüli szintekre, az elmúlt hetekben szépen megemelkedett, és péntekre a jegybanki fixing elérte az 5,93 százalékot. Ehhez a kamathoz van kötve a 2019. május előtt kötött háztartási hitelek költsége, illetve a jelenlegi vállalati hiteleké. 

Ezt alátámasztja, hogy ugyancsak emiatt veszítenek értékükből a román állampapírok. A tízéves államkötvény hozama a befektetők megkövetelte legmagasabb kockázati prémiumot képviseli az Európai Unióban, és ez hétfőn 19 havi csúcsot döntött, 7,45 százalékon.

Ezután valamelyest visszavonult, de pénteken megint 6 bázispontot emelkedett – miközben az azonos futamidejű magyar és lengyel papírok hozama 6, illetve 8 bázisponttal csökkent –, 7,34 százalékra. A növekvő hozam alacsonyabb árat jelent. A német Bund feletti román hozamprémium több mint 60 bázisponttal ugrott meg novemberben 5,2 százalékpont fölé.

A magyar három hónapos bankközi kamat, a Bubor nem emelkedett, ugyanúgy 6,5 százalék, mint három hónapja, bár két hónapja a 6,3 százalékot is meglátogatta.

Államkötvény, részvény – a zavarosban halászók számára lehetőség

Akik mernek a román pénzügyi piacokon a zavarosban halászni, azoknak ez ideális időszak. A bukaresti tőzsde indexe 3 százalékot zuhant a pénteki nyitáskor (miután csütörtökön bejelentették az elnökválasztási szavazatok újraszámolását), de aztán felére nyesték a veszteségét azok, akik vásárlási lehetőséget láttak a papírok árfolyamvesztésében. 

A kamatok korábban már biztatóan csökkenésnek indultak (egy éve még 6,25 százalék körül járt a három hónapos Robor), miután a közép-európai régió országai elkezdtek kimászni a 2023-as inflációs sokkból. A román jegybank számára rövid életűnek bizonyulhat azonban a júliusban megkezdett kamatcsökkentés, mert az éves infláció – októberben 4,7 százalék – viszonylag magas szinten ragadt.

Ha a politikai bizonytalanság fennmarad, és magasan tartja a kamatköltséget a nagy költségvetési és folyófizetésimérleg-hiánnyal küszködő és megakadt növekedésű országban, annak sem a jegybank, sem a háztartások, sem a vállalatok nem örülnek. Lesz-e ennek a félelemnek hatása már a most vasárnapi választáson, nehéz megítélni. A román sajtóban teljesen félrertolta a parlamenti választás témáját az elnökválasztási purparlé.