A hozaméhes zöldalapok fénykorukban sem szolgálták a fenntarthatóságot, legfeljebb a piacok hátsó udvaraiba tolták a bolygógyilkos tevékenységet. Ám most úgy tűnik, hogy új ipari forradalom bontakozik ki a szemünk láttára, mégpedig klasszikus formában, széntermelésre alapozva.
Az elmúlt években voltak szép próbálkozások, sikeres zöldkötvény-kibocsátások. Ám hiába szavazott bizalmat akár 50 évre is a megújulóknak a piac, az orosz–ukrán háború és az olajhiány réme újranyitotta a fosszilispiacot. Amire még ráerősített a mesterségesintelligencia-fejlesztések hihetetlen energiaigénye, amelyet nem lehet megújuló forrásokkal fedezni. Jellemző, hogy az Egyesült Államok soha a történelme során nem termelt ki annyi kőolajat, mint az éppen most búcsúzó Biden elnöksége alatt. Ennél is keményebb a széntermelés reneszánsza, ami sajátos barnabummot hozott.
Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a világgazdaság szénfogyasztása 2013-ban tetőzött nyolcmilliárd tonnával.
Ám azóta három egymást követő évben is meghaladta ezt a szintet. Indonézia, a világ legnagyobb szénexportőre most többet szállít, mint bármely nemzet a történelemben.
Tavaly decemberben a Nemzetközi Energiaügynökség elvetette azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a szénfelhasználás csökkenni fog az elkövetkező években, mondván, 2027-ig közel 9 milliárd tonnára nő.
A Nyugat elfordult a széntől. Bezárták az utolsó szénerőművet is az Egyesült Királyságban, ahol két évszázaddal ezelőtt épp a szén fűtötte az ipari forradalmat. Ellenben a feltörekvő gazdaságok éppen iparosítanak, modernizálódnak, és kiemelik polgáraikat a szegénységből.
Vietnám, Indonézia, a Fülöp-szigetek, India, Banglades és Pakisztán az emberiség 30 százalékának ad otthont, és növelték a szénfelhasználásáukat. Még Kínában is emelkedik a szénfogyasztás, annak ellenére is, hogy az ország hatalmas lépéseket tesz a megújulók irányába. Álomnak bizonyultak azok a prognózisok, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának szénfogyasztása stagnálni fog. Ezzel szemben a 2021-es kínai szénfelhasználás felülmúlta a 2013-as korábbi csúcsot. Decemberi ágazati becslések szerint
Kína 30 százalékkal több szenet éget, mint a világ többi része együttvéve.
Az ázsiai fejlődő országokban nincs esélyes versenytársa a szénnek. Bőségesek a regionális készletek, miközben az kőolaj és a földgáz készletei szűkösek. A nap-, szél- és vízenergiával ellentétben időjárástól függetlenül termelnek villamos energiát a szénerőművek. A 2022-es és 2023-as súlyos kínai aszályok csökkentették a vízenergia-termelést, szintén elősegítve a szén térnyerését.
Hőhullámok fojtogatják Ázsiát, s a növekvő középosztály évente milliószám telepíti a légkondicionálókat, növelve az elektromos áram iránti keresletet. Az energiaéhes adatközpontok szaporodása és az elektromos járművekre való átállás további nyomást gyakorol az elektromos hálózatokra.
Legalább háromszor jeleztük előre a széncsúcsot, majd újra és újra meglepődtünk
– mondta Rory Simington, a természeti erőforrásokat elemző cég, a Wood Mackenzie szénelemzője.
Az Egyesült Államok és más gazdag országok több milliárd dolláros finanszírozást ajánlottak fel, hogy ösztönözzék a fejlődő országokat a szénerőművek nyugdíjazására. A fejlődő világ vezetői szkeptikusak: a segélyek és kölcsönök nem fedezik az energiahálózatok felújítását, miközben adóssággal terhelik a büdzsét. És az indiai és indonéziai szénmágnások politikai befolyásáról sem szabad megfeledkezni, egyelőre sikeresen blokkolnak minden zöldtörekvést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.