Ideje szembenézni a valósággal: a jövő a széné, nem pedig a megújuló energiáé
A hozaméhes zöldalapok fénykorukban sem szolgálták a fenntarthatóságot, legfeljebb a piacok hátsó udvaraiba tolták a bolygógyilkos tevékenységet. Ám most úgy tűnik, hogy új ipari forradalom bontakozik ki a szemünk láttára, mégpedig klasszikus formában, széntermelésre alapozva.
A széntermelés reneszánsza
Az elmúlt években voltak szép próbálkozások, sikeres zöldkötvény-kibocsátások. Ám hiába szavazott bizalmat akár 50 évre is a megújulóknak a piac, az orosz–ukrán háború és az olajhiány réme újranyitotta a fosszilispiacot. Amire még ráerősített a mesterségesintelligencia-fejlesztések hihetetlen energiaigénye, amelyet nem lehet megújuló forrásokkal fedezni. Jellemző, hogy az Egyesült Államok soha a történelme során nem termelt ki annyi kőolajat, mint az éppen most búcsúzó Biden elnöksége alatt. Ennél is keményebb a széntermelés reneszánsza, ami sajátos barnabummot hozott.
Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a világgazdaság szénfogyasztása 2013-ban tetőzött nyolcmilliárd tonnával.
Ám azóta három egymást követő évben is meghaladta ezt a szintet. Indonézia, a világ legnagyobb szénexportőre most többet szállít, mint bármely nemzet a történelemben.
Tavaly decemberben a Nemzetközi Energiaügynökség elvetette azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a szénfelhasználás csökkenni fog az elkövetkező években, mondván, 2027-ig közel 9 milliárd tonnára nő.
Feltörekvők piszkos energiahordozója
A Nyugat elfordult a széntől. Bezárták az utolsó szénerőművet is az Egyesült Királyságban, ahol két évszázaddal ezelőtt épp a szén fűtötte az ipari forradalmat. Ellenben a feltörekvő gazdaságok éppen iparosítanak, modernizálódnak, és kiemelik polgáraikat a szegénységből.
Vietnám, Indonézia, a Fülöp-szigetek, India, Banglades és Pakisztán az emberiség 30 százalékának ad otthont, és növelték a szénfelhasználásáukat. Még Kínában is emelkedik a szénfogyasztás, annak ellenére is, hogy az ország hatalmas lépéseket tesz a megújulók irányába. Álomnak bizonyultak azok a prognózisok, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának szénfogyasztása stagnálni fog. Ezzel szemben a 2021-es kínai szénfelhasználás felülmúlta a 2013-as korábbi csúcsot. Decemberi ágazati becslések szerint
Kína 30 százalékkal több szenet éget, mint a világ többi része együttvéve.
Az ázsiai fejlődő országokban nincs esélyes versenytársa a szénnek. Bőségesek a regionális készletek, miközben az kőolaj és a földgáz készletei szűkösek. A nap-, szél- és vízenergiával ellentétben időjárástól függetlenül termelnek villamos energiát a szénerőművek. A 2022-es és 2023-as súlyos kínai aszályok csökkentették a vízenergia-termelést, szintén elősegítve a szén térnyerését.
A szénmágnások és a légkondis lakásokban élők érdeke közös
Hőhullámok fojtogatják Ázsiát, s a növekvő középosztály évente milliószám telepíti a légkondicionálókat, növelve az elektromos áram iránti keresletet. Az energiaéhes adatközpontok szaporodása és az elektromos járművekre való átállás további nyomást gyakorol az elektromos hálózatokra.
Legalább háromszor jeleztük előre a széncsúcsot, majd újra és újra meglepődtünk
– mondta Rory Simington, a természeti erőforrásokat elemző cég, a Wood Mackenzie szénelemzője.
Az Egyesült Államok és más gazdag országok több milliárd dolláros finanszírozást ajánlottak fel, hogy ösztönözzék a fejlődő országokat a szénerőművek nyugdíjazására. A fejlődő világ vezetői szkeptikusak: a segélyek és kölcsönök nem fedezik az energiahálózatok felújítását, miközben adóssággal terhelik a büdzsét. És az indiai és indonéziai szénmágnások politikai befolyásáról sem szabad megfeledkezni, egyelőre sikeresen blokkolnak minden zöldtörekvést.
