Állampapír: Karagich szerint járatlan úton kísérleteznek a vagyonosokkal
Érdekes kísérletbe fog a magyar állam akkor, amikor nem nyújt érdemi hozamalternatívát az eddigi legnépszerűbb megtakarítás, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosainak – véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Másfél százalék kezében van az állampapírvagyon negyede
A magyar privátbanki piac elemző cégének vezetője emlékeztet, hogy most hétfőn zárult a februári kamateső, amelynek keretében szűk egy héten belül a lejárt 2023/I sorozat közel 50 milliárd forintja mellett a későbbi lejáratok utáni átlagosan 18 százalékos kamatfizetés nagyjából 400 milliárd forintja érkezik az állampapír számlákra úgy, hogy az érintett sorozatokban nagyjából 2200 milliárd forintot tartó ügyfelek a kamatfizetés után többször is meggondolhatják, érdemes-e megtartani papírjukat, amely a sorozattól függően csak 3,95–5,2 százalékos kamatot fizet jövő februárig.
A hangsúly persze nem az átlagos, kis összegű megtakarítókon van, a PMÁP-birtokosok közel 65 százaléka, több mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapírvagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől, már csak azért sem, mert számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál.
Ám ezek az ügyfelek a PMÁP állománynak mindössze 18 százaléka felett diszponálnak. A fontosabb kérdés, hogy miként döntenek a befektetésekről a privátbanki ügyfelek.
A Blochamps számításai szerint a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP-portfolió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP-kifizetések háromnegyedét.
A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak forintjai. Az érintett kör számára az lesz a fontos, hogy nyújt-e valamilyen érdemi alternatívát az állam a következő évre már visszafogottan kamatozó inflációkövető állampapír helyett.
Csökken a legjobb alternatíva kamatozása
E tekintetben tűnik felettébb érdekesnek, hogy az Államadósság Kezelő Központ úgy döntött, a jelen pillanatban legjobb alternatívát kínáló, a kamatát negyedévente a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciókon kialakult állampapír átlaghozamhoz kötött Bónusz Magyar Állampapír jelenlegi sorozatának értékesítését kedden lezárja, s a szerdától kapható új sorozatban már egységesen 25 bázisponttal alacsonyabb, a 3 és 5 éves lejáratra egyaránt 1,25 százalékos kamatprémiumot fizet. Meghagyva azt az opciót, hogy az ötéves konstrukcióban a 4. és 5. évben 1 százalékponttal 2,25 százalékra ugrik a többlethozam.
Így csak a gyorsan ébredők élvezhetik a következő hetekben 7,5 százalékra futó kamatozású papír magasabb hozamát.
Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak tudható be egyelőre:
- a vagyonosok egyrészt várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket,
- másrészt a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyon transzformálásra.
A mostani helyzetben viszont a kedvezőtlenebb ajánlat már elgondolkodhatja az érintetteket. Ráadásul az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött.
Karagich István azt a korábbi prognózist idézi, amely szerint 400 forint körüli árfolyam mellett akár 1500-2000 milliárd forintnak kereshetnek az állampapírok helyett devizaalapú befektetést a korábbi tulajdonosok 2025 első fél évében.
A devizamegtakarításokat is itthon kellene tartani
Ez azonban a szakember szerint messze nem jelenti azt, hogy az érintett összegek el is hagyják hazánkat, a következő hetekben érdemben nőhet a devizaalapú befektetési jegyekbe áramló összeg, s jó eséllyel az ilyen konstrukciók száma is duzzad a befektetési szolgáltatóknál.
Ha így alakul, az összességében kedvezőbb lesz a hazai pénzügypolitikára nézve is, hiszen a korábbi évek tapasztalata szerint a ténylegesen külföldre vándorló pénzek visszahozatalára nincs érdemi esély.
Márpedig 2023-ban és 2024-ben is 700 milliárd forintot meghaladó összeg hagyta el Magyarországot, így pedig összességében a magyarok – döntő részben persze a szupergazdagok – pénzügyi vagyonának már több mint 10 százaléka határainkon túli befektetésekben pihen.
A következő hetekben dőlhet el, hogy a hazai szolgáltatók képesek lesznek-e érdemi ajánlattal előrukkolni, mivel 3-4 vagyonkezelési szereplőtől eltekintve, eddig a bankok rendkívül visszafogottan próbáltak harcba indulni az államkincstári megtakarítók pénzéért.
Pedig azt hiszem, a rendszerváltás óta nem volt ekkora esélye sem az ügyfeleknek, hogy újragondolják a megtakarításaikra melyik szolgáltató, milyen árazással és milyen értékajánlat mellett kínál együttműködést, sem a vagyonkezelési szolgáltatóknak nem volt ekkora esélyük megszólítani és kimozdulásra késztetni ekkora mennyiségű, friss likviditással bíró ügyfelet, hogy az ő szolgáltatásaikat is próbálják ki a sok éve megszokott bankjuk mellett
– véli Karagich.
Villámgyorsan válthat az ÁKK
A Blochamps Capital első embere szerint nincs túl sok idejük az érintetteknek és ebben nem csak a külföld varázsa játszik közre: szerinte a vetélkedésben bőven jut szerep az ÁKK-nak is.
A szakértő szerint ugyanis már régóta megszokhattuk, hogy az állampapír-kibocsátásokat szervező intézmény tud a leggyorsabban reagálni a piaci folyamatokra. Miután a tapasztalatok szerint az ügyfelek meglehetősen vonakodnak új szolgáltatókat kipróbálni, ha az állam a februári kifizetéseket követő mozgásokat látva gyorsan előállhat egy kedvező ajánlattal, még sokat javíthat a helyzeten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.