A luxusipar a feltámadásra készült, de rácsapták az ajtót: a vámháború eltörölte a 2025-ös reményeket

A vámháború újabb csapást mért a globális luxuspiacra: a méregdrága, de nagyrészt Kínában gyártott táskák és luxusórák iránti kereslet visszaesésével szertefoszlottak a 2025-ös fellendülésbe vetett remények. Az amerikai és kínai kölcsönös büntetővámok súlyos bizonytalanságot hoznak, tovább hűtve a fogyasztói hangulatot a világ két legnagyobb gazdaságában.

A szektor kilátásait elemzők is jelentősen rontották: a Bernstein új előrejelzése szerint a luxusipar 2025-ben 2 százalékos bevételcsökkenéssel nézhet szembe – szemben a korábban várt 5 százalékos növekedéssel. A háttérben a recessziós félelmek és a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság áll.

– nyilatkozta Luca Solca, a Bernstein vezető elemzője a Financial Timesnak.

A hét végi amerikai technológiai vámkönnyítések rövid fellélegzést hoztak, de Trump vasárnapi bejelentése – miszerint a fogyasztói elektronikai cikkek külön vámrendszer alá esnek – csak tovább növelte a bizonytalanságot.

Bár a Fehér Ház később még változtathat a terveken, az iparági szereplők szerint „a kár már megtörtént”.

Lassan kezdte az évet a luxusipar

A luxusszezon első gyorsjelentését az LVMH hozza, amelynek vezérigazgatója, Bernard Arnault március végén Washingtonban tárgyalt Trumppal a vámokról. A vállalat kulcsdivíziója, a divat- és bőráruk szegmens az első negyedévben várhatóan 1 százalékos visszaesést mutat. A teljes vállalati árbevétel stagnálhat az előző év azonos időszakához képest.

Solca kitart az ágazatra vonatkozó csökkentett előrejelzése mellett, még úgy is, hogy Trump szerdán bejelentette: 90 napra felfüggeszti azokat a „kölcsönös” vámokat, amelyek országokra vonatkoznak, ha hajlandók újratárgyalni a kereskedelmi megállapodásokat.

„Mintha mi sem történt volna – ez nem opció. A pénzügyi piacok és a reálgazdaság komoly károkat szenvedtek az összevissza kommunikált intézkedések miatt” – fogalmazott az elemző. 

– tette hozzá.

A világjárványt követő luxusőrületből visszazuhant piac azóta is keresi a talajt:

• a középosztály visszafogta a költekezést;
• Kína gazdasága gyengélkedik;
• a vámháború pedig csomót kötött a szektor ellátási láncaira.

Bár a legtöbb luxustermék francia, olasz vagy svájci gyárakból érkezik, az Egyesült Államok ezekre is 10 százalékos vámtarifát vezetett be – visszavonva ugyan a korábban tervezett magasabb szinteket, de így is zűrzavart okozva. Egy iparági vezető szerint egy héten belül háromszor is módosítani kellett az amerikai szállítmányok vámtételeit.

„A bizalom elvesztése hosszú távú hatás. A bizonytalanság pedig méreg a fogyasztói hangulatra nézve” – figyelmeztetett Solca.

Sarokba szorulnak a luxusgyártók

Bár a márkák – különösen az erősebbek – áremelésekkel részben képesek ellensúlyozni a vámokat, az iparág sikerét döntően a pszichológiai tényezők határozzák meg.

A részvénypiacokon tapasztalt masszív eladási hullám sok potenciális vásárlót óvatosságra int. „Ha figyeled a tőzsdei mozgásokat, megjósolhatod a butikjaink forgalmát is” – mondta Bruno Pavlovsky, a Chanel divatágazati elnöke.

Erwan Rambourg, a HSBC igazgatója szerint a luxuspiac legnagyobb kockázatai a vagyonvesztés, az amerikai fogyasztói költekezés visszaesése és a romló hangulat kombinációjában rejlenek. „Idén kevesebb pezsgőt fognak kibontani” – írta.

Tavaly év végén még a legtöbb luxusrészvényre pozitív kilátásokat adtak, remélve, hogy az amerikai piac húzza majd felfelé az iparágat. Ez most már aligha fog bekövetkezni.

A kínai piac sem kecsegtet sok jóval: a 2024-es nehéz év után várt enyhe növekedés is egyre kevésbé tűnik reálisnak.

Egyedül a Hermes maradhat kivétel: a Barclays 8 százalékos eladási növekedést jósol az első negyedévre. Ezzel szemben a Kering, amelynek kulcsmárkája, a Gucci éppen gyengélkedik, erősen kitett a visszaesésnek. A Gucci forgalma 25 százalékkal csökkenhet a negyedévben, míg a Bernstein szerint a Kering szinte biztosan nem éri el az idei célkitűzéseit, sem árbevétel, sem működési eredmény terén.