Második napja zuhannak a légitársaságok részvényei, nagyon rosszkor jött a háború

Brutálisan bedöntötte az európai légitársaságok részvényárfolyamát az újabb közel-keleti háború kirobbanása, már második napja zuhannak a kurzusok. Az iparág szempontjából a lehető legrosszabbkor mért csapást Izrael az iráni nukleáris létesítményekre. 

Kitáraznak a befektetők a légitársaságok részvényeiből

Az Air France-KLM papírjait például még 9,5 euró körül adták-vették szerdán délután is, pénteken délelőtt pedig 8,3 euró körül kereskednek velük, azaz nem egészen két nap alatt 12,6 százalékot veszítettek a részvényesek. 

A német Lufthansa megúszta 7 százalékkal ezt az eddig kétnapos armageddont, 7,4 euróról, 6,8 euróra esve, ám egy másik német cég, a saját légi flottát is fenntartó Tui turisztikai vállalat részvényárfolyama ezalatt közel 14 százalékkal zsugorodott.

Könyörtelenül leértékelte a piac a vén kontinens három meghatározó fapados légitársaságát is:

• a Ryanair 5,5 százalékkal, 23,15 euróra,
• a Wizz Air 6 százalékkal, 11,5 angol fontra,
• míg az EasyJet 8,3 százalékkal, 5,4 fontra gyengült.

A fal adta a másikat, a lehető legrosszabbkor

A légitársaságokat két oldalról is hátrányosan érinti a közel-keleti háború. Egyrészt a gazdag olajmonarchiák és Izrael is fontos piacot jelentenek számukra, másfelől a megugró kőolajárak a kerozinon keresztül hatalmas nyomást gyakorolnak költségoldalról az árképzésükre.    

Elég csak arra utalni, hogy a Brent hordója például a háborús hírek megjelenése óta nagyjából 10 dollárral drágult, s jelenleg 74 dollár körül jegyzik.

A Wizz Airt az ág is húzza

Az újabb háborús felfordulást  talán a Wizz Air részvényesei tolerálják a legkevésbé, hiszen a magyar diszkont szolgáltató június 5-én közzétett gyorsjelentését követően már nagyjából 25 százalékot ledobott magáról a részvénykurzus, s ehhez jön most az újabb áresés. 

Ezen kívül a Wizz Air deklarált célpiaca a Közel-Kelet, ezért alapították meg egy helyi vállalattal a Wizz Air Abu Dhabit is, illetve az új Airbus XLR gépeiket is részben ebben a térségben vetették volna be, amint Váradi József vezérigazgató a Bloomberg TV-nek elárulta.

A cég menedzsmentje már reagált is a vészhelyzetre: a közel-keleti helyzet eszkalálódása és a térség több lezárt légtere miatt június 20-ig felfüggesztették a Tel-Avivba és Ammanba irányuló járatokat, és átirányítják az összes olyan járatukat, amely az érintett légterek felett repülne.

Amerika sem úszta meg szárazon

Nem úszták meg szárazon az amerikai légitársaságok sem, az American Airlines részvényárfolyama az elmúlt 5 napban 5,4 százalékkal, a Delta Air Linesé 2 százalékkal,  a United Airlinesé  közel 6 százalékkal csökkent, egyedül a Southwest jött ki eddig egy minimális 1 százalékos veszteséggel a nehéz időszakból.  

Persze mivel az amerikai tőzsde magyar idő szerint délelőtt még nincs nyitva, ezekben az esésekben még nincsenek benne a tőzsdenyitás előtti online kereskedésben elszenvedett újabb veszteségek, amelyek most már a Southwestet sem kímélik (mínusz 2,6 százalék), de a legcsehebbül most is a United áll egy újabb 5 százalékos értékvesztéssel.

Nyilván elsősorban azokat a cégeket érinti a negatív hatás, amelyek aktívabbak voltak a Perzsa-öböl környékén.

A Boeinghez is csőstől jött a baj

Érdekes módon repülőgépgyártók közül az Airbus összesen 2 százalékkal gyengült, ám az amerikai GE Aerospace 5 nap alatt közel 5 százalékot bukott, amihez a tőzsdenyitás előtti ábrát elnézve, még 2 százalék mínusz könnyedén hozzáadódhat. A szintén amerikai Boeing pedig 3 százalékot adott le, míg tőzsdenyitás előtt újabb 1 százalékkal került lejjebb az elektronikus kereskedésben.

A Boeing részvényei persze nem csupán a háború miatt gyengültek, az indiai légitársaság Boeing–787-es Dreamlinerének lezuhanása is jelentősen nyom a latban, hiszen bár a vizsgálatok még tartanak, az indiai kormány fontolgatja, hogy kivonja a forgalomból az Air India teljes Boeing–787-es flottáját, legalábbis amíg a vizsgálatok le nem zárulnak. A Boeing-gépek vesszőfutása nem most kezdődött, bár eddig inkább a 737 MAX típusú repülők potyogtak.

A közel jövőben pedig az a nagy kérdés, hogy mennyire tud kiszélesedni a háború, Irán milyen válaszcsapásra képes.