Állampapír-kisokos 2026-ra: melyik papírt válasszam az újév beköszöntével? Itt van minden, amit tudni érdemes a legjobb döntéshez

Azok a befektetők, akik 2025-ben a hazai részvénypiacon fialtatták vagyonukat, szinte biztosan busás hozamokat tehettek zsebre: a Richter kivételével minden blue chip szép pluszt csinált az év során, igaz, az OTP messze kiemelkedett ebből a mezőnyből – ha pedig túltekintünk a nagyokon, akkor nem lehet elmenni a 4iG mellett sem, amely sok száz százalékos ralival tette le a névjegyét a befektetők asztalára. Azok sem jártak rosszul, akik állampapírba forgatták megtakarításaikat, a hazai államkötvények piacán ugyanis könnyedén lehetett 7 százalékos éves hozamot garantáló befektetéseket találni, a forint brutális erősödése miatt pedig az is kijelenthető, hogy jobban megérte forintot tartani az idén, mint például dollárt, így a devizakitettség sem a magyarok javára jelentett hátrányt.

2026-ban is vonzó lesz a hazai állampapírpiac

A befektetések vonzerejét általában nemcsak magukban szokás mérni, hanem valamilyen más eszközosztályhoz viszonyítva – hiszen szép az évi 10 százalékos hozam, de ha máshol könnyedén 50 százalékot lehet csinálni ugyanezen idő alatt, akkor nem sokan lesznek boldogak a választásukkal. A hazai piacon elmondható, hogy aki 2025-ben részvényt tartott, sokkal jobban járt, mint aki állampapírba fektetett – a két vételt azonban nem lehet közvetlenül összemérni, mivel míg a részvénypiaci oldalon rengeteg feszültség és bizonytalanság fűszerezte az évet – elég csak az áprilisi szakadásra és az orosz–ukrán háború kiszámíthatatlan tőkepiaci vonatkozásaira gondolni –, addig az állampapírpiacon mindenki pontosan tudhatta, mit kap majd a pénzéért az év végén, és semmilyen kockázattal nem kellett számolni.

Az ÁKK az állampapírpiaci kínálat versenyképességének és a mind a kibocsátót, mind a befektetőket érintő kiszámíthatóságnak az érdekében október elsejével gyakorlatilag tetőtől talpig újrarajzolta a hazai lakossági állampapírpiacot, a fix kamatozású papírok kamatát jelentős mértékben növelte, míg a változó kamatokkal rendelkező papírok hozamát nagymértékben csökkentette. 

Az átalakítás legnagyobb nyertese a korábban csak a népszerűségi lista második felén kullogó MÁP Plusz lett, melynek sávos kamatozása ugyan megmaradt, a sávozás 5,75 helyett 6,5 százalékról indult, majd 7,5 százalékon ért célba – szemben a korábbi 6,75 százalékkal. 

és ugyan a FixMÁP népszerűségét egyelőre nem tudta beérni, kifejezetten vonzó opciót kínál a befektetőknek. Hozama ugyanis gyakorlatilag megegyezik a FixMÁP-éval, és az is mellette szól, hogy befektetői a kamatfizetést követő napokban névértéken válthatják vissza a kibocsátónál papírjaikat, megspórolva ezzel azt a legalább 1 százalékos díjat, amelyet például a FixMÁP esetében ki kell fizessenek.

A heti toplistákat ugyanakkor továbbra is a FixMÁP uralja, melynek fix, évi 7 százalékos kamata teljes mértékben kiszámíthatóvá teszi a befektetők számára. A FixMÁP minden bizonnyal pont ezen okból jövőre sem fogja elveszteni első helyét a ranglistán – még ha az elképzelhető is, hogy a MÁP Plusz az eddigieknél jobban meg tudja majd közelíteni az értékesítését.

Az ÁKK kínálati átalakításának vesztesei közé pedig 

• a fényéből már az infláció csökkenésével papírformaszerűen is sokat vesztő PMÁP sorolható, melynek nemhogy összeomlott a kamatbázisa, de még a kamatprémiumát is alaposan megnyesték, 0,5-ről 1 százalékra emelkedés helyett mindössze 0,1 százalékos prémiummal számolhatnak a befektetők a teljes futamidő alatt. 
• De nem járt jól a korábban még elég erős lángon pörgő BMÁP sem, melynél megszűnt a 4 éves futamidő, a DKJ-átlag kamatbázison felüli kamatprémium pedig az eddigi felállásból, mely az első négy évben 1, az utolsó két évben pedig 1,5 százalékos volt, egy olyanná alakult át, amelyben egy 0,75 százalékos prémiumot vált egy 1 százalékos.

Ez a két papír így jó eséllyel jövőre sem kerül majd vissza a befektetői érdeklődés középpontjába.