Grönland nem hagyja magát, szembeszáll Trumppal – egységfront alakul Amerikával szemben

Grönland politikai pártjai egységek abban, hogy az autonóm terület nem amerikai, nem dán, hanem grönlandi akar lenni, miután Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „békés” vagy „erőszakos” eszközökkel meg fogja szerezni a hatalmas sarkvidéki szigetet.

A közös közleményt pénteken írta alá az öt grönlandi parlamenti párt: a kormánykoalíciót alkotó négy párt és a sziget Dániától való mielőbbi függetlenségét akaró egyetlen ellenzéki párt, a tavalyi választásokon a szavazatok egynegyedét megszerző Naleraq.

„Grönland jövőjét a grönlandi népnek kell eldönteni. Más országok nem avatkozhatnak bele” – idézte a közleményt az MTI.

Donald Trump szerint az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból kell átvennie az irányítást Grönland felett. „Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország vagy Kína megszállja Grönlandot. Ha mi nem tesszük meg, ők fogják megtenni. Tehát valamit tennünk kell Grönlanddal, akár békés, akár erőszakos eszközökkel” – jelentette ki az amerikai elnök pénteken.

A dán kormány határozottan elutasította Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos terveit. Mette Frederiksen dán miniszterelnök figyelmeztetett, hogy

Az európai és kanadai vezetők is felsorakoztak Koppenhága mögött. „Grönland a lakóié. Kizárólag Dánia és Grönland joga Dánia és Grönland ügyében dönteni” – írták közös közleményükben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia vezetői, Kanada és Hollandia támogatásával.

Ezért olyan fontos Trumpnak a sziget, amelynek mintegy négyötödét jég borítja, lakossága pedig kevesebb mint 57 ezer ember

Trump érdeklődése Grönland iránt, amelyet először még 2019-ben, az első hivatali ciklusa alatt hangoztatott, az utóbbi napokban éledt újjá Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai letartóztatása után. A Fehér Ház keddi bejelentése szerint Donald Trump Grönland megszerzésének lehetőségeit mérlegeli, beleértve az amerikai hadsereg esetleges bevetését is. Az elnök a sziget megszerzését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritásának tekinti, amely szükséges ahhoz, hogy „elrettentse ellenségeit az északi-sarkvidéki régióban” – idézte lapunk korábban az amerikai kormánykommunikációt.

Trump szerint Grönland létfontosságú az Egyesült Államok biztonsági érdekei szempontjából. Az amerikai elnök azzal vádolja Dániát, hogy nem tesz eleget a terület védelméért az egyre fokozódó kínai és orosz katonai aktivitással szemben az Északi-sarkvidéken.

Grönland stratégiai értéke szorosan kapcsolódik az észak-atlanti új hajózási utakhoz, amelyek az olvadó sarki jégsapkák miatt nyíltak meg, és drámai módon lerövidítették a tengeri kereskedelem utazási idejét. Bármely új, nagyobb háborúban az, aki Grönlandot ellenőrzi, uralni fogja a létfontosságú atlanti-tengeri útvonalakat, és ezt Kína és Oroszország is jól tudja. 

A még kiaknázatlan tengeri olaj- és földgázmezők mellett bővelkedik vasércben, rézben, cinkben, aranyban, uránban, valamint könnyű és nehéz ritkaföldfémekben. Sőt a globális felmelegedés következtében az olvadó jégréteg helyén újabb hatalmas nyersanyag-potenciált azonosítottak a geológusok; a narsaqi Kuannersuit-hegy például jelenleg a világ egyik legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye. És bár a grönlandi illetékesek többször kijelentették, hogy bányászat terén is nyitottak a partnerségi megállapodásokra az amerikaiakkal, úgy tűnik, hogy Trumpnak a venezuelai „siker” után már kevés a partneri viszony.

A Trump-kormányzat nyíltan támogatja Grönland függetlenségi mozgalmát. Az ajánlata lényege, hogy ha a sarkvidéki terület elszakad a Dán Királyságtól, és megállapodik az Egyesült Államokkal, akkor hatalmas mennyiségű amerikai pénz, beruházás áramolhat a szigetre.

Amerika emellett beveti az erőpolitikát is. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a jövő héten dán tisztviselőkkel tervezi megvitatni Grönland amerikai megszerzésének kérdését. A Fehér Ház szerint Trump preferált megoldása az lenne, ha tárgyalás útján jutnának a területhez. Azt is jelezte, hogy fontolóra vennék a sziget megvásárlását, ugyanakkor egy katonai átvétel lehetőségét sem zárták ki.

Ha Trump akar valamit, megkapja – Grönland amerikai bekebelezése ellen kétségbeesett terveket szőnek az európai vezetők

Európa döntéshozói már nem hagyják figyelmen kívül az amerikai elnök egyre élesebb retorikáját. Az uniós és tagállami vezetők kétségbeesetten keresik a módját annak, hogyan lehetne megállítani őt – derül ki lapunk átfogó elemzéséből.

„Mindenki teljesen meg van döbbenve, és nincs tisztában azzal, hogy valójában milyen eszközök állnak rendelkezésünkre. Senki sem tudja igazán, mit kellene tenni, mert az amerikaiak gyakorlatilag bármit megtehetnek. Viszont azonnali megoldásokra lenne szükség, nem várhatunk három, öt vagy hét évet” – mondta egy volt dán parlamenti képviselő a Politicónak a héten.

Mézesmadzag és furkósbot: ha szép szóval nem megy, az EU keményen nekimehet Amerikának

Brüsszel a tervek szerint 2028-tól több mint kétszeresére növelné a Grönlandra fordított kiadásait egy hosszú távú költségvetési terv keretében, amely Trump területi igényeinek megjelenése után készült – derül ki az Európai Bizottság szeptemberben közzétett tervezetéből. Ehhez persze szükséges az uniós tagállamok egyetértése is. Ha ezt képes lenne megszerezni Brüsszel – amire meglehetősen kevés az esély –, akkor a 2028-ban induló hétéves időszakban 530 millió eurót biztosítana.

Grönland emellett további 44 millió euró uniós forrásra is pályázhatna az európai országokhoz kapcsolódó távoli területek számára fenntartott keretből. A dán és az európai támogatások jelenleg főként a jóléti rendszerekre, az egészségügyre, az oktatásra és a zöldátállásra összpontosítanak. Az új tervek szerint ez kiegészülne a sziget ásványkincs-kitermelési kapacitásainak fejlesztésével. 

Az Európai Unió elrettentéssel is élhet Amerikával szemben. Erős politikai eszköz a kezében az úgynevezett Anti-Coercion Instrument, a „kereskedelmi bazooka”, amelyet az első Trump-kormányzat után hoztak létre. Ez lehetővé teszi a kereskedelmi diszkrimináció elleni megtorlást.