Raliba kezdtek a venezuelai kötvények és esik az olaj jegyzése az amerikai akció nyomán
Alapjaiban rázkódtak meg a hétvégén a venezuelai tőkepiacok és a globális energiapiac, miután az Egyesült Államok az Absolute Resolve művelet keretében Caracasban elfogta Nicolás Madurót, majd New Yorkba szállította. Donald Trump elnök bejelentette, hogy az átmeneti időszakban Washington közvetlen felügyeletet gyakorol az ország felett.
Stabilizálódhat a bolívar árfolyama az amerikai felügyelet hatására
Bár ez a lépés az olajexport átmeneti befagyasztásával és extrém piaci volatilitással járt, radikális fordulatot hozott a dél-amerikai ország eszközeinek árazásában.
Tavaly a venezuelai bolívar fizetőeszköz több mint 80 százalékát veszítette el a dollárral szemben a visszatérő szankciók és a kontrollálatlan pénzkibocsátás okozta hiperinfláció miatt.
Viszonyításképpen, hogy mekkora is volt az árfolyamváltozás, ez a helyzet ahhoz hasonló, mintha a dollár-forint a jelenlegi 328-as szintről 1640 fölé menne egy éven belül.
A mostani katonai és politikai beavatkozás azonban középtávon a stabilizáció reális reményét hordozza. A devizapiaci várakozások szerint a rövid távú sokkot egy irányított konszolidáció követheti.
Ha az amerikai felügyelet alatt álló átmeneti vezetés – az ecuadori modellhez hasonlóan – rögzített árfolyamrendszert vagy teljes dollárizációt vezet be, a venezuelai valuta inflációs nyomása azonnal megszűnhet.
A folyamatot támogatja a befagyasztott, hozzávetőlegesen 30 milliárd dollárnyi külföldi eszköz felszabadítása, ami megteremti a technikai fedezetet a bolívar stabilizálásához.
Az olajár esése a várt bővülő kínálatot tükrözi
Ezzel párhuzamosan a globális olajpiacon a geopolitikai kockázati prémium helyett a várható kínálati sokk került a fókuszba. A befektetők a szankciók feloldását és az amerikai technológiai transzfer beáramlását árazzák,
ami középtávon napi 2-3 millió hordóval bővítheti a globális kínálatot.
A trendet erősíti
- a 2026-ra jósolt napi 3,8 millió hordós globális rekordtöbblet,
- az OPEC+ piaci részesedést védő stratégiája,
- valamint a Fehér Ház alacsony energiaárakat célzó „Drill, baby, drill” politikája.
Az olajár esése tehát nem a bizonytalanságot, hanem a jövőbeli bőséget tükrözi.
A kockázattűrő befektetők egy venezuelai kötvénnyel is próbálkozhatnak
A fordulat a kötvénypiacon a leglátványosabb: a 2017 óta „distressed” szinten, névértékük mindössze 10-20 százalékán forgó szuverén és PDVSA-papírok évtizedek óta nem látott raliba kezdtek. A PDVSA a venezuelai állami olajvállalat rövidítése.
A piac egy gyorsított adósság-újrastrukturálást és a közel 60 milliárd dolláros hátralék elismerését várja. Az elemzői konszenzus szerint a hitelezők egy 30-40 százalékos tőkeleírást (haircut) is elfogadhatnak, cserébe olyan új, „recovery” típusú kötvényekért, amelyek kifizetését közvetlenül a jövőbeli olajbevételekhez kötik (Oil-Linked Bonds).
Az OFAC-tiltások várható feloldása heteken belül masszív tőkebeáramlást generálhat a globális feltörekvő piaci alapok részéről, ami a kötvények árfolyamát a névérték 40-50 százalékos sávjába emelheti az év végéig.
Venezuela egy klasszikus „„rezsimváltás”” típusú piaci átárazódáson megy keresztül, ahol a politikai kockázatot felváltja a strukturális újjáépítés spekulatív láza.
Bár a humanitárius és politikai helyzet törékeny, a pénzügyi piacok számára a legfontosabb jelzés a jogbiztonság és az amerikai felügyelet megjelenése.
Azoknak a befektetőknek, akik szeretik a nagy volatilitást és gyors mozgásokat, ideális választás lehet most egy dollárban denominált venezuelai hosszú lejáratú kötvény vétele.
Halkan megjegyezném azonban, hogy a nagy volatilitás mellé elengedhetetlen a magas kockázatviselési hajlandóság is annak, aki venezuelai eszközt szeretne vásárolni.
