Nem ilyen nyarat vártak a bankok: sokéves mélyponton a hitelkártyák száma
Durván visszaesett az idei első negyedévben a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végén 1,073 millió, hitelkerettel ellátott plasztikot tartottak nyilván, 3,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 1,115 milliónál.
Negyedéves összehasonlításban még durvább a visszaesés: 2024 végén még 1,165 millió hitelkártyát tartott nyilván az MNB, így a március végéig tartó három hónap leforgása alatt közel 8 százalékkal – nagyjából 92 ezerrel – csökkent a forgalomban lévő plasztikok száma.
A hitelkártyák száma az elmúlt években lassan, de szinte folyamatosan csökkent Magyarországon, sőt, a koronavírus-járvány időszaka jelentősebb visszaesést is hozott. A múlt évben ugyanakkor úgy tűnt, hogy sikerült megállítani a forgalomban lévő állomány zsugorodását – erre cáfolt rá az első negyedéves adat. Ráadásul a hitelkártyák száma úgy csökken, hogy közben az itthon kibocsátott összes bankkártya mennyisége folyamatosan emelkedik: az MNB által nyilvántartott fizetési kártyák száma az első negyedévben már megközelítette a 10,4 milliót, ami éves alapon 2,5 százalékos – több mint 250 ezres – növekményt tükröz. Mindezek nyomán a hitelkártyák súlya is fokozatosan csökken a hazai bankkártyapiacon: miközben 2020 elején még 13 százalék felett mozgott, most alig haladja meg a 10 százalékot.
A hitelkártyák számának év eleji visszaesése egyáltalán nem jön jól a bankoknak a nyári időszak előtt, de az is nyilvánvaló, hogy az elektronikus fizetési forgalom terjedésének sem használ – még úgy sem, hogy a statisztikák szerint folyamatosan és tempósan nő a kártyás fizetési forgalom.
Csökken a hitelkártyák népszerűsége, mégis emelkedik a vásárlási forgalom
A hitelkártyák számának csökkenése ellenére a velük generált vásárlási forgalom folyamatosan – bár lassuló ütemben – emelkedik. Az MNB adatai szerint
a magyar hitelkártya-birtokosok az idei első negyedévben több mint 376 milliárd forintos vásárlási forgalmat bonyolítottak, mi csak 4,5 százalékkal ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbi volument.
A forgalom emelkedése leginkább a külföldi vásárlási tranzakcióknak volt köszönhető, amelyek összértéke egy év alatt 56,6-ről 72,4 milliárd forintra ugrott. Utóbbiban a közvetlen, külföldi vásárlási műveletek mellett jelentős szerepe lehetett a határon átnyúló, online vásárlási tranzakcióknak is.
Szintén viszonylag lassú ütemben, de szintén emelkedik az MNB által kimutatott hitelkártya-követelések állománya: ez április végén 152,7 milliárd forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó viszont, hogy az állományon belül egyre alacsonyabb a kamatozó követelések aránya: áprilisban már stabilan 50 százalék alatt (49,3 százaléknál) járt, miközben öt évvel ezelőtt még 60 százalék környékén mozgott. Ez egyértelműen arra utal, hogy a magyarok egyre tudatosabban használják a hitelkártyáikat, hiszen nagyobb arányban töltik fel egyenlegüket még a kamatmentes időszak lejárta előtt.
A vásárlások utáni visszatérítések nagyon sokat számítanak
A hitelkártyák fenntartási költsége szempontjából két dolognak meghatározó a jelentősége: az egyik, hogy a kártya birtokosa a kamatmentes időszak lejárta előtt minden alkalommal maradéktalanul feltölti-e az egyenlegét, a másik pedig, hogy a vásárlások utáni visszatérítéseket mennyire hatékonyan tudja kihasználni. Utóbbiakkal ugyanis ideális esetben ledolgozható a hitelkártya éves díjának költsége is.
Ami a kamatmentes időszakot illeti, az a hitelkártyák túlnyomó többségénél 45 napos – a harmincnapos elszámolási időszakból, és a 15 napos türelmi időből tevődik össze. Ebben az időszakban tölthető fel úgy a felhasznált hitelkeret, hogy a kártya birtokosának nem kell kamattal számolnia: ha viszont az egyenleg a kamatmentes időszakban is mínuszban marad, a fel nem töltött rész azonnal kamatozni kezd.
Ha ez egy-két alkalommal fordul elő, még nem tragédia, ám a tartósan mínuszban lévő hitelkártya-egyenleg évente akár több tízezer forintos kamatkiadást is hozhat: éppen ezért a hitelkártyánál nagyon fontos a szerepe a tudatos használatnak.
Szintén érdemes figyelmet szentelni a vásárlások után járó pénzvisszatérítés szabályainak: ennek mértéke általában 1 százalék, de egyes termékkategóriáknál akár 2-3 százalékos is lehet. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a visszatérítés mértékénél – érthető okokból – negyedéves, vagy éves felső limiteket is meghatároznak a bankok, tehát a kedvezmények hatékony felhasználásához szintén érdemes körültekintően használni a hitelkártyát.
A bankok hitelkártyás ajánlatai nem sokban térnek el a korábbiakban megszokottakhoz képest, a Világgazdaság összegyűjtötte néhány bank sztenderd – tehát nem prémium – hitelkártyájára vonatkozó főbb paramétereket.
A CIB Bank Optimum hitelkártyájánál alapesetben 1 százalék a forintban történő vásárlások utáni visszatérítés mértéke, de a választott kategóriánál 2 százalék lehet. A visszatérítés összege negyedévente legfeljebb 7500 forint lehet ennél a konstrukciónál.
Az Erste Max Hitelkártyánál évi akár 90 ezer forint visszatérítés is járhat: két, választott kategóriában 3 százalékos, egyébként pedig 1 százalékos a mérték. Az Erste most akciót is futtat a hitelkártya-igényléshez kapcsolódóan, ahol extra visszatérítéshez juthatnak a feltételeket teljesítő ügyfelek.
A K&H Mastercard hitelkártyájánál évente akár 48 ezer forint is lehet a visszatérítés mértéke, és a kártya első éves díját is elengedik.
Az MBH Bank GO! hitelkártyájánál 1 százalék visszatérítés jár minden hazai és külföldi vásárlási tranzakció után: a legtöbb költést generáló kategóriában viszont további 2 százalék (tehát összesen 3 százalék) visszatérítést ad a pénzintézet. A visszatérítés mértéke havonta legfeljebb ötezer forint lehet.
Az OTP Bank Bonus hitelkártyájánál 1 százalékos visszatérítés jár a vásárlások és a csoportos beszedések után, és plusz 2 százalék az évszaknak megfelelő kategóriában. A hitelintézet most kétezer forint belépési bónuszt is ad az új igénylőknek. A visszatérítés összege évente 30 ezer forint lehet ennél a konstrukciónál.
A Raiffeisen Bank One Card hitelkártyájánál 1 százalékos visszatérítés jár az élelmiszerboltokban, hipermarketekben végrehajtott vásárlások után. A pénzintézet mostani akciójában 10 ezer forintos aktiválási bónusz jár, ha a kártya aktiválása a jóváhagyást követő 30 napon belül megtörténik. Emellett extra jóváírás is járhat a feltételek teljesítése esetén.
Az UniCredit Bank Kék hitelkártyájánál 1 százalék a vásárlások utáni visszatérítés mértéke. A most tartó akcióban 20 ezer forintos eMAG-utalványt kaphatnak az előírt feltételeket teljesítő új igénylők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.