
Nem ilyen nyarat vártak a bankok: sokéves mélyponton a hitelkártyák száma
Durván visszaesett az idei első negyedévben a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végén 1,073 millió, hitelkerettel ellátott plasztikot tartottak nyilván, 3,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 1,115 milliónál.

Negyedéves összehasonlításban még durvább a visszaesés: 2024 végén még 1,165 millió hitelkártyát tartott nyilván az MNB, így a március végéig tartó három hónap leforgása alatt közel 8 százalékkal – nagyjából 92 ezerrel – csökkent a forgalomban lévő plasztikok száma.
A hitelkártyák száma az elmúlt években lassan, de szinte folyamatosan csökkent Magyarországon, sőt, a koronavírus-járvány időszaka jelentősebb visszaesést is hozott. A múlt évben ugyanakkor úgy tűnt, hogy sikerült megállítani a forgalomban lévő állomány zsugorodását – erre cáfolt rá az első negyedéves adat. Ráadásul a hitelkártyák száma úgy csökken, hogy közben az itthon kibocsátott összes bankkártya mennyisége folyamatosan emelkedik: az MNB által nyilvántartott fizetési kártyák száma az első negyedévben már megközelítette a 10,4 milliót, ami éves alapon 2,5 százalékos – több mint 250 ezres – növekményt tükröz. Mindezek nyomán a hitelkártyák súlya is fokozatosan csökken a hazai bankkártyapiacon: miközben 2020 elején még 13 százalék felett mozgott, most alig haladja meg a 10 százalékot.
A hitelkártyák számának év eleji visszaesése egyáltalán nem jön jól a bankoknak a nyári időszak előtt, de az is nyilvánvaló, hogy az elektronikus fizetési forgalom terjedésének sem használ – még úgy sem, hogy a statisztikák szerint folyamatosan és tempósan nő a kártyás fizetési forgalom.
Csökken a hitelkártyák népszerűsége, mégis emelkedik a vásárlási forgalom
A hitelkártyák számának csökkenése ellenére a velük generált vásárlási forgalom folyamatosan – bár lassuló ütemben – emelkedik. Az MNB adatai szerint
a magyar hitelkártya-birtokosok az idei első negyedévben több mint 376 milliárd forintos vásárlási forgalmat bonyolítottak, mi csak 4,5 százalékkal ugyan, de meghaladta az egy évvel korábbi volument.
A forgalom emelkedése leginkább a külföldi vásárlási tranzakcióknak volt köszönhető, amelyek összértéke egy év alatt 56,6-ről 72,4 milliárd forintra ugrott. Utóbbiban a közvetlen, külföldi vásárlási műveletek mellett jelentős szerepe lehetett a határon átnyúló, online vásárlási tranzakcióknak is.
Szintén viszonylag lassú ütemben, de szintén emelkedik az MNB által kimutatott hitelkártya-követelések állománya: ez április végén 152,7 milliárd forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó viszont, hogy az állományon belül egyre alacsonyabb a kamatozó követelések aránya: áprilisban már stabilan 50 százalék alatt (49,3 százaléknál) járt, miközben öt évvel ezelőtt még 60 százalék környékén mozgott. Ez egyértelműen arra utal, hogy a magyarok egyre tudatosabban használják a hitelkártyáikat, hiszen nagyobb arányban töltik fel egyenlegüket még a kamatmentes időszak lejárta előtt.
A vásárlások utáni visszatérítések nagyon sokat számítanak
A hitelkártyák fenntartási költsége szempontjából két dolognak meghatározó a jelentősége: az egyik, hogy a kártya birtokosa a kamatmentes időszak lejárta előtt minden alkalommal maradéktalanul feltölti-e az egyenlegét, a másik pedig, hogy a vásárlások utáni visszatérítéseket mennyire hatékonyan tudja kihasználni. Utóbbiakkal ugyanis ideális esetben ledolgozható a hitelkártya éves díjának költsége is.
Ami a kamatmentes időszakot illeti, az a hitelkártyák túlnyomó többségénél 45 napos – a harmincnapos elszámolási időszakból, és a 15 napos türelmi időből tevődik össze. Ebben az időszakban tölthető fel úgy a felhasznált hitelkeret, hogy a kártya birtokosának nem kell kamattal számolnia: ha viszont az egyenleg a kamatmentes időszakban is mínuszban marad, a fel nem töltött rész azonnal kamatozni kezd.
Ha ez egy-két alkalommal fordul elő, még nem tragédia, ám a tartósan mínuszban lévő hitelkártya-egyenleg évente akár több tízezer forintos kamatkiadást is hozhat: éppen ezért a hitelkártyánál nagyon fontos a szerepe a tudatos használatnak.
Szintén érdemes figyelmet szentelni a vásárlások után járó pénzvisszatérítés szabályainak: ennek mértéke általában 1 százalék, de egyes termékkategóriáknál akár 2-3 százalékos is lehet. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a visszatérítés mértékénél – érthető okokból – negyedéves, vagy éves felső limiteket is meghatároznak a bankok, tehát a kedvezmények hatékony felhasználásához szintén érdemes körültekintően használni a hitelkártyát.
A bankok hitelkártyás ajánlatai nem sokban térnek el a korábbiakban megszokottakhoz képest, a Világgazdaság összegyűjtötte néhány bank sztenderd – tehát nem prémium – hitelkártyájára vonatkozó főbb paramétereket.
A CIB Bank Optimum hitelkártyájánál alapesetben 1 százalék a forintban történő vásárlások utáni visszatérítés mértéke, de a választott kategóriánál 2 százalék lehet. A visszatérítés összege negyedévente legfeljebb 7500 forint lehet ennél a konstrukciónál.
Az Erste Max Hitelkártyánál évi akár 90 ezer forint visszatérítés is járhat: két, választott kategóriában 3 százalékos, egyébként pedig 1 százalékos a mérték. Az Erste most akciót is futtat a hitelkártya-igényléshez kapcsolódóan, ahol extra visszatérítéshez juthatnak a feltételeket teljesítő ügyfelek.
A K&H Mastercard hitelkártyájánál évente akár 48 ezer forint is lehet a visszatérítés mértéke, és a kártya első éves díját is elengedik.
Az MBH Bank GO! hitelkártyájánál 1 százalék visszatérítés jár minden hazai és külföldi vásárlási tranzakció után: a legtöbb költést generáló kategóriában viszont további 2 százalék (tehát összesen 3 százalék) visszatérítést ad a pénzintézet. A visszatérítés mértéke havonta legfeljebb ötezer forint lehet.
Az OTP Bank Bonus hitelkártyájánál 1 százalékos visszatérítés jár a vásárlások és a csoportos beszedések után, és plusz 2 százalék az évszaknak megfelelő kategóriában. A hitelintézet most kétezer forint belépési bónuszt is ad az új igénylőknek. A visszatérítés összege évente 30 ezer forint lehet ennél a konstrukciónál.
A Raiffeisen Bank One Card hitelkártyájánál 1 százalékos visszatérítés jár az élelmiszerboltokban, hipermarketekben végrehajtott vásárlások után. A pénzintézet mostani akciójában 10 ezer forintos aktiválási bónusz jár, ha a kártya aktiválása a jóváhagyást követő 30 napon belül megtörténik. Emellett extra jóváírás is járhat a feltételek teljesítése esetén.
Az UniCredit Bank Kék hitelkártyájánál 1 százalék a vásárlások utáni visszatérítés mértéke. A most tartó akcióban 20 ezer forintos eMAG-utalványt kaphatnak az előírt feltételeket teljesítő új igénylők.
Ajánlott videók



